Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-15 / 33. szám

1901. szeptember 12. MAGYAR PAIZS 7 részéről tapasztalt amaz eljárás, hogy a kisgazdák által előterjesztett bejelentések alapján nagyobb birtokosok, sőt urodalmak is adóelengedésben részesittettek. A nagyobbbirtokosoktól és uradalmaktól az elemi károk külön bejelentése megköveteltetik mig a föld mivesosztályhoz tartozó kisbirtoko.sok érdekében a megbízás által történt bejelentés elfogadható, illetőleg az a méltányosság legszélsőbb határáig kiterjeszthető. A rendelet végül utasitja a pénzügyigazgatósági tisztviselőket, kik elemi károk esetén bizottsági fölvételre ki vannak küldve, hogy mindenkor a helyszínen szerezzenek meggyőződést a megbízás utján való bejelentések hitelessége s valódisága felől. Udvardy Ignácz felső keresk. isk. igazgatót a VII. fiz. oszt. harmadik fokába és Balassa Benő f. keresk. isk, tanárt a VIII, f. oszt. harmadik fokába léptették elé. Állami segély a kisiparosoknak. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter minden alkalmat felhasznál, hogy a kisiparosokat a lehetőség keretén belül segélyezze. Ujabban is leiratot intézett Hlavács Kornél kerületi iparfelügyelőhöz, melyben tudatja, hogy a komáromi faiparosok szövetkezete részére 15 ezer korona állami segélyt engedélyez. A miniszter leiratában egyúttal kijelentette, hogy a szözetkezet műhelyeit készséggel fogja munkagépek adományozásával is támogatni, Öngyilkos. Gazta Antal kefekötő zalaegerszegi jó módú derék értelmes iparos ember volt, 58 éves. felesége meghalt, egyik vője előkelő állásban van a főpostán, másik leányával és három segéddel tartotta fen a házat. Valami családi ügymiatt összezördültek s a még életerős einber szerdán reggel szivén lőtte Magát. Rögtön meghalt. A betegs. pénztarok vizsgálati ügye. A nagym. m. kir. keresk. miniszter Kiss Aladár urat miniszteri számellenőrt a zalaegerszegi kerületi betegsegélyző pénztár ügyvitelének megvizsgálására kiküldötte, ki is működését a zalaegerszegi ker. betegs. pénztár irodai helyiségében meg is kezdette s egyszersmind fölkérte Németh Elen h. polgármestert, hogy a szokásos módon tetetné közhírré, hogy akiknek a ker. betegsegélyző pénztár ellen panaszuk vagy kifogásuk volna, az irodai helyiségben nála jelentkezzenek, s fölkérte arra is a helyettes polgármestert, hogy vele együttesen a város területén levő élénkebb forgalmi üzletekbe és műhelyekbe menjen el, hogy a vizsgálatot ezekre is kiterjessze. — A számellenőr értesülésünk szerint Nagykanizsaról jött ide, hol szintén több héten át tartott a vizsgalat. Iparostanulók kiállításának megnyitása. Aug. 11. d e. 9 órakor az Ipartestület részéről Baly Béla és Stefanecz József elöljárósági tagok meghívták Németh Elek városi főjegyző és helyettes polgármestert, mint az I. fokú iparhatóság képviselőjét hogy a zalaegerszegi iparostanoncz munkakiállitást megnyitni szíveskedjék. Ezek kíséretében Németh Elek h. polgármester az eletniiskolai földszinti termében rendezett kiállításnál megjelent, hol Kováts L. ipartestületi elnök az iparhatóság kiküldötjét jól átgondolt és meleg szavakkal üdvözölte. Az iparhatóság képviselője megköszönvén a szíves fogadtatást kijelenti hogy a zalaegerszegi ipartestület a várostanácsnak mint elsőfokú iparhatóságnak mindig dédelgetett gyermeke volt s összes törekvése odairányult hogy ezen életre való egyesületet izmosítsa, s felvirágoztassa, hogy egyesült erővel elérjük azt a czélt, mely mindnyájunk, t. i. a hazaboldogulása és felvirágozása mert a költőként «a haza mindenelőtt. » Egyszersmind biztosítja a jelenlevőket, hogy a kiállításra szívesen, örömmel sőt lelkesülten jött, mert tanuja lehet a kiállított tárgyak szemlélésénél, hogy a zalaegerszegi iparos tanonezokban fiatalságuk daczára törekvést, buzgalmat és eredményt is lát. Munkálkodásukra az isten áldását kérvén a kiállítást megnyitottnak jelenti ki. «Vád alá helyezett közjegyző® czím alatt e lapok 32. számában — más lapok nyomán — közöltük, hogy Török Ernő muraszombati kir. közjegyző ellen 21 fegyelmi ügyben október hó 20-án lesz a tárgyalás. — E hírünket kiegészítjük avval, hogy a szombathelyi kir. törvényszék, mint közjegyzői fegyelmi bíróság, a kir. ügyészség indítványa alapjá n 56 hivatalból és 1. magán panaszló ál'a

1 indított panaszt elvetett már; most hatra v.in 21 hivatalból és 1. magánpanaszló által kér fegyelmi ügy. Ez a tényállás igazsága. Beiratás az általános ismétlő fiu és leányiskolába. A magy. kir. vallás és kö^oktatasi Miniszter 1901, évi május hó 2l-en 32 055. sz. a. kelt rendeletében az allami elemi népiskolák számára kiadott utasitas III, fejezetének 29, §-a 7. pontja szerint elrendelt'-, »iogy mindazon tankötelesek, fiuk és leánvo , kik az elemi iskolát befejezték, vagy 12 c etévüket betöltötték, kötelesek 3 éven át, 15 éves koruk betöltéséig az általános isméi ló iskolába járni, hacsak be nem igazolják, hoo-,-: ^iparos vagy kereskedő tanoncz iskol.iba, b) felső vagy polgári népiskolába, c) felső > leányiskolába, d) középiskolába, e) szakiskolába járnak. Az általános ismétlő iskolai tankötelesek beiratása a mindennapi tanköteles k beiratását követő napokban, és pedig szeptember hó 8-án, 9-én és 10-én, a délelőtti órakban fog az állami elemi iskola épületében eszközöltetni. A fiuk az emeleti, a leányok a földszinti tantestületi szobakban iratkozhatnak be A rendes tanítás szeptember hó 15-én vasárnapon, reggel 8 órakor veszi kezdetét az állami elemi iskola épületében. Az általános ismétlő iskolában a t.initásra télen (november hó 1-től április h > l-ig) legalább heti 5 óra, a szorgalmi idő többi szakában legalabb heti két óra fordittatik. A tanítási idő egy része vasárnapra esik. A tanítás teljesen díjmentes. Az ismétlő iskolai iskolázást az em'itett rendelet egész pontossággal és teljes szigorúsággal kivanja végrehajtatni, ép ezért azon szülőket, gyámokat vagy gazdakat, kik 13—15 éves korú tanköteleseiket be nem íratják és rendesen nem iskoláztatják, az illetékes hatóság a mindennapi népiskolában alkalmazott törvények szerint fogja büntetni. Beiratás. A zalaegerszegi iparos-tanoncz iskolában az 1901.—1902. tanévi beiratások f, évi szeptember hó 1-én és 8-án délután 2—5 óráig tartatnak az állami elemi iskola egyik földszinti tantermében. Felkéretnek az iparosmesterek, hogy tanonczaikat kivétel nélkül, tehát még azokat is, kik próbaidejüket nem töltötték is ki, a kitűzött napokon haladéktalanul beirattassák, mert azok a munkaadók, a kik tanköteleseiket legkésőbb szeptember hó 15 ig az iparos-tanoncz iskolaban való felvételre önként be nem íratják, iskola mulasztással terhelteknek fognak tekintetni. A rendes tanítás az előkészítő és első osztályban szeptember hó 10-én, a második és harmadik osztályban szeptember 11-én este hét órakor veszi kezdetét. Zalaegerszeg, 1901. évi augusztus hó 15-én. Az Igazgatóság. Erőszakoskodás. A kerkakutasi tanitó dolgában fegyelmi vizsgálatot tartottak s egyik tudósítónk beküldötte ennek részletes lefolyását. A hosszadalmas ügynek az a veleje, hogy egy G nevü tanitó Kerkakutason évekkel ezelőtt búzát csent .... Elkerült onnan de aztán megint visszakerült, mert csudálatos képen megint visszakívánkozott oda arra a rossz emlékű helyre, és visszakerülhetett azért mert Sándor János csesztregi plébános, isk. gondnoksági elnök csudálatosképpen felette a párt jára állott. Az emberek nem szerették a dolgot s egy tanitó határozottan tiltakozott is, hogy a tanitói karban olyan ember is legyen, a ki búzát lopott. A mostani vizsgálatnál az emberek egy részével aláíratták azt a nyilatkozatot, hogy Gr. fájin, derék becsületes ember, az ellentáborból való nyilatkozatot pedig jegyzőkönyvre sem vették. Ha igy van, ez nagy erőszakosság. Főképen azon lehet csudálkozni, hogy a gondnoksági elnök miért szerelmes fűiig abba a tanítóba s miért kell neki tűzön vizén keresztül vinni, hogy a buza emlékű tanitó Kerkakutasra kerüljön. A kar társaknak igázok van, 'hogy ilyen embernek nem szabad tanítani, s ilyen embertől nem szabad tanulni; de ha már mégis . . . akkor hát legalább menjen más megyébe, távolabb vidékre, a hol a buza emlék nem gyötri. Es ebben ne akadályozza őt a plébános ur se. A zalaegerszegi iparos-tanonezok munkakiállitás alkalmából a jutalmak kiosztása f. év. aug. 18-án délelőtt 10 órakor fog a testületi irodában megtörténni. Milyen nyelven kell Írnunk? Akták alapján beszélek. Ausztriából csak német nyelven jön be a keresk. c/.ik. Egyik helybeli kereskedőnk valami ladákat küld Bécsbe magyar czimzéssel. A vasúti raktár fölveszi, de nem továbbítják, mert nincs megezimezve németül is. Hm! Igazán szeretné tudni az ember, hogy ezt a törvényt a magyar államvasutak törvényhozói hoztak, avagy csak a zalaegerszegi vasút tisztviselői? — Utána nézünk. A tordaiak mozgalma. Még az sem elég, hogy kétszáz különböző helyről csatlakoztak a tisztviselői mozgalomhoz, s az sem elég, ha csatlakozik az egész ország. A mozgalom megindítóinak, a vezéreknek nem szabad mindjárt pihenni a még ki nem vivott babéron, — valaminthogy nem is pihennek a tordai vezéremberek. Szakadatlanul felszínen tartják az ügyet. Mert vagy győzni kell, vagy meggyőzetni — de csak — okokkal. Nem régiben körlevélben adtak kifejezést annak, hogy bíznak az igazságos ügyben s országos kongressusra nincsen is szükség. Időközben azonban a legilletékesebb helyről jött nem kedvező hangulat után most ők is azt mondjak, hogy mégis szükség van országos értekezletre, még pedig Budapesten, az ország szivében. A mi vidékünkön, többek között Perlakon is azon voltak, hogy legyen kongressus. A tordai központból kiadott legújabb országos körlevél üdvözli a csatlakozottakat, köszöni az illető hírlapoknak és orsz. képviselőknek a tnnusitott jóindulatot, — tiltakozik a körlevél, hogy a mozgalmat bárki is alantas sztrájkolásnak, vagy valamelyes politikai pártszinezetünek tartsa. Ez a mozgalom nem ötletszerű. Folytatása az 1898-iki pragmatika és kenyérkérésnek s legfőképen igazsagos és nélkülözhetetlen. — Az önvédelem joga. Apróbb hirek. Gellénházán Hollósy Sándor háza 11-én leégett. 2000 kor. kára van. A fakémény könnyen kigyúlt s a gazdája büntetés alá esik. Nem volt biztosítva. — Vasváron bucsu van ma A hires népes búcsúra messziről vonulnak át városunkon már napok óta. — Két kis szökevény. Szloboda Rezső és Katinszki László érkezett Budapestről gyalog, hogy menjenek Fiúméba hajóssuhauezuak. Inren a rendőrség haza viteti Budapestre, a VI. kerületbe. — Az utczán suhauez gyerekek dobálnak az emberekre, a nök hajába bojtorjánt. A rendőrségnek segit-égére mehetnének a szülök is. — A plébánia lak sétány felöli tövébe valaki paraz-at öntött s egy rendőr eloltotta. — Voigt Ede gazdasági egyleti titkárt a főldmivclésügyi m. kir. miniszter munkásközvetitőnek kinevezte. — Jambrovics Imrénét a hétvezéri határban levő «Lag» erdőben ismeretlen tettesek kirabolták és meggyilkolták. — Tótszentmárton, Erdösfa, Molnári és I'etri községekben és határaiban nagy jégeső volt, a szőlőt és tengerit teljesen elverte. — Uj templom felszentelés lesz 20-án Baranyagerdén. Különfélék. Kérjük a lap olvasóit, jelentsék a lakásváltoztatást ; s jelentsék azt is, ha rendetlenül érkezik meg az ujsag. A helyi olvasókat kérjük, hogy csak a koronás értékű czédulak átvételével fizessenek a lapra a kihordóná'i, aki ezután nem Wéber lesz, vele tehát semmi féle ügyet ne intézzenek, legkevésbbé pénzügyet. Az országútról. A mérnökök üvegben szokták felvinni a közigazgatási gyűlésekre a különféle kavicsokat. Tudományosán osztályozzák is, s meghatározzak, hogy melyik a legjobb «fedanyag». S ha egyebet nem is, de a jó magyar műszókat gyarapitjak. Pedig hát nem kell az utcsináláshoz sem nyelvtudomány, sem asványtan, sem vegytan. Csak meg kell nézni Német-, Franczia- és Angolországban akár a völgyben, akár a domb tetején, akár Svájczban a Szent Bernád hegyeken, avagy odább a bellegarde-i Rhone torkolatát, hol a kősziklák oldalin hármasával megy elé az országút s mindenik olyan, mint a padlós szoba. Pedig még úgynevezett «strázsahaloin» sincs sehol. Csakhogy Ausztriától elkezdve nyugat felé hogy csinálják az utakat ? Nagy gránitkövekből, vagy akar másféléből alapot raknak le. Ráöntik az apróbb követ, vagy tört követ, a milyen a mi strázsahalmunkban van, Ezt harmadszor behintik még apróbb porondos kövecscsel. Negyedszer lehengerelik. S lehetne járni rajta a mazurka-polkat. — Mindezt nem azért mondom, hogy a mi közönségünk is megkívánná vagy megvárná ezt a boldog állapotot. A nyugati országoknak több a