Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-15 / 33. szám

1901. szeptember 12. MAGYAR PAIZS 3 geiben — elég sajnos — nem is ritkán fordul elő a mi magasztos hivatással biró korunkban, az orvosi karban is, 's amely jelenség orvosi közügyeink állapotát, az orvosok közötti szükséges összetartást, a Kartársi jó és szívélyes viszony fenntartását a legnagyobb mérvben aláásni, a nagyközönség előtt az orvosi tekintélyt lealacsonyítani és nevetségessé tenni nagyon alkalmas. — Panaszom röviden a következő : Dr. Halász Vilmos ur a zalaegerszegi ker. betegs: pénztár ez időszerinti főorvosa, mielőtt ezen állását elfoglalta, a köztünk — zalaegerszegi összes orvosok- és a ker. betegs. pénztár közt felmerült incidensből kifolyólag, hozzám és tudtommal dr. Gráner Adolf kórházi főorvos úrhoz jött megtudni, valljon a ker. betegpénztári, orvosi állást elfogadja, illetve elfogadhatja-e 's e czélból informátió beszerzése végett jart Zalaegerszegen. — Az informátió — az előző incidensek tárgyilagos elmondásával — egyetértően abban, összpon tosult, hogy nem lehet és nem szabad — Szövetségi tagnak — egy oly állást elfoglalni, a melyről közös elhatározással, jogos és méltányos igényeink 's főkép a betegek érdekeinek ki nem elégitése miatt lemondottunk, 's ugyanekkor egybehangzó határozatunkhoz képest kijelentettük előtte, hogy az orvosi rend és Kartársi tekintély és becsület ffllen irányuló tettnek minősítenénk az állás elfoglalását 's kénytelenittetnénk az illetővel fennálló kolegialis viszonyt teljesen megszüntetni, sőt a szövetségi tagok sorából való kizárást kérelmezni. — O mindezeket helyeslőleg tudomásul vette 's kijelentette, hogy az előadottak után nem reflectál a neki felajánlott orvosi allásra 's azt el nem fogadja. — Mindennek daczára az állást — alighogy távozott tőlünk — elfogadta 's ma is a nevezett intézetnek orvosa. — Dr. Halász Vilmos ezen tette, oly súlyos ethikai vétséget képez, a mely nézetem szerint fegyelmi eljárás alá vonandó, miért is kérem a Tekintetes Elnök urat, hogy e czélból a fegyelmi tanácsot összehívni 's nekik az ügyet véleményes jelentéstétel végett kiadni méltóztassék. Kelt Zalaegerszegen, 1901. május hó 8-án. ad. 849/901. Tekintetes dr. Háry István megyei főorvos urnák, a zalamegyei orvos fiókszövetség elnökének Helyben. F, é. jul. 31-én hozzám beküldött névtelen feljelentésre — nem tartom szükségesnek mabennszülött népen pedig egyáltalában nem segítenek. A második lépés problémája tehát az vala, hogy egy felől csak azt a barmot fogadják legelésbe, a mely a földmiveléssel foglalkozó egyének kizárólagos tulajdonát képezi, másfelől, hogy ez a legeltetési jótétemény egyszersmind kutforrásává legyen egy virágzó állattenyésztésnek. Az első feladat megoldható volt szigorú ellenőrzéssel. Fölvétel és nyilvántartás foly minden községben, minden gazdanái. A szomszéd tudja, hogy melyik a feles marha, melyik a tulajdon. Óvatos körültekintéssel irták hát össze az állatokat. Jó formán főkönyvi lapot nyert minden gazda. Már irtam, hogy nem a kházárt zárták ki, hanem az üzérkedést. A ki földmiveléssel foglalkozik és tulajdon barma van, az mind részesült a legelőben. De a ki az uzsora szempontjából tart a ruthénnél feles marhat, az nem kapott legeltetési jogot semmi áron. Ilyen formán nem volt elegendő marhalétszám a legelők kihasználásara. Igy állott elé a második probléma, melyet már csak szabályokkal és ellenőrzéssel megoldani nem lehetett. De már irtam, hogy Eganra nézve igen antipatikus szó a lehetetlenség. Ezt a szót nem is lett volna szabad kitalálni. Erőteljes és önmagában biró nép nyelvéből ennek a szónak hiányozni kellene. Mikor ez a szó létrejött: akkor az a néplélek, a mely megalkotta, sorvasztó betegségben sinlődött. Igy hiszi Egán. Tervet dolgozott ki tehát arról, hogy ezen a hegyvidéken miként kell és miként lehet egy magas fokú állattenyésztési kulturát tegamat igazolni, ha azonban Tekintetes Elnök ur mégis óhajtaná igazolásomat, ugy kérem ezt velem közölni és én személye iránti tiszteletből eleget teszek ebbeli kívánságának. Zalaegerszeg, 1901 augusztus 1-én. Dr. Halász Vilmos. «ad 1 szám fióksz. eln. 901. Tekintetes dr. Halász Vilmos urnák Zalavármegyei orvos fiók. szövetség tagjának Zalaegerszegen. 849/1901 száma megkere-.ésére értesítem, hogy a kérdéses panasz feljelentés alá dr. Thassy Gábor kórházi alorvos ur van írva, ki a zalaegerszegi összes gyakorló orvosok véleményét és nézetét tolmácsolta. — Zalaegerszegen, 1901. évi aagusztus 3-án. dr. Háry István Zalavármegyei orvos fiókszövetség ei elnöke. Tekintetes dr. Háry István megyei főorvos urnák, a zalamegyei orvos fiókszövetség elnökének Helyben. Vonatkozással Tekintetes elnök urnák f. évi julius hó 31 én beküldött — dr. Thassy Gábor kórházi alorvos ur által az összes helybeli gyakorló orvos urak nevében ellenem beadott panaszkérvényben foglaltakra — van szerencsém következőkben válaszolni: Tény az, kogy én —mielőtt a zalaegerszegi ker. betegs.-pénztár főorvosi állására pályáztam volna — s arra jártam — informátió szerzés végett — az összes helybeli orvos urakat, kik — dr. Háry és dr. Rosenthal orvosokat kivéve — valamennyien és egybeha?igzóan oda nyilatkoztak, hogy ne foglaljam el a kérdéses állást; mert a ker. betegs.-pénztár nem illendően bánik az orvosokkal, hogy a pénztár nem fizeti az orvost pontosan stb. Én akkor az orvos urak előtt kijelentettem, hogy azon esetben, ha ez igy van, az állásra nem reflectálok, a tényállásról azonban személyesen akarok meggyőződni és kijelentettem azt is, hogy engem az állás elfoglalásánál gyermekeim neveltetése vezérel — kiket faluhelyen — a hol már 12 év óta mint körorvos működöm, — nem iskoláztathatok. Ez lenne igazolásom a panasz-kérvény minden egyes pontjára, a mennyiben több pont nincs. Indokolhatom még itt tartózkodásomat azon igen fontos körülménynyel is, hogy 1858. évi márczius hó 9-én születtem és hogy élni akarok. De most én kérdem az igen tisztelt zalaegerszegi orvosi kartól, miért áll elő ezen panaszszal két év után ? miért nem tette ezt rögtön idejövetelem után f Miért üldöz engem a helybeli orvosi kar f Hiszen ugyanott szereztem meg oklevelemet, a hol önök és ezzel ugyanannyi jogot szereztem magamnak az orvosi gyakor'aton, mint önök ! remteni. Meggyőzte kormányát, hogy a most levő korcsfajt át kell adni az enyészetnek s helyébe egy televér fajt kell meghonosítani. Tervében számításba vette a vidék időjárását, takarmány minőségét, a legelők taperejét, a nép szokásait és fejlettségi állapotát. Ezen tényezők alapján gondosan keresett egy, a helyi viszonyoknak megfelelő fajtát. A választásnál tekintetbe vette a fajt tenyészetképességét, munkabírását, tejhozamát, növekedési idejét, tápszer feldolgozó tehetségét, ellenálló erejét, igényeit — egyszóval mindazt, mi a vidéket és a fajt alkalmassá teszi a sikeres tenyésztésre. Alapos vizsgálódásának eredménye gyaná t az oberinntháli tájfajta meghonosítását hozta javaslatba. A földművelési kormány bizott az Egán szakértelmében, ki különben is, mint állattenyésztési főfelügyelő évekig szolgálta hazánkban ezt a nagy fontosságú ügyet és elfogadta a javaslatba hozott választást. Szakemberek utaztak Tirolba s vásárolták össze a fiatal marhákat. Jelenleg már ötezer darab van a ruthének kezén. Üszőket osztottak köztük olyan feltétel mellett, hogy öt év alatt ugyanazon összeget fizessék a marháért, a mennyibe az államnak került. Öt év alatt! Ez azt jelenti, hogy nem tekintve az elkárosodást, mely ellen kölcsönös biztosítási eljárás van folyamatban, akapott üsző öt év múlva hét éves tehén lesz, az egyik leánya négy éves, a másik három éves ; ezenkívül egy falka unokája. A marha állomány szaporodásából tehát a gazda könnyen visszafizeti a kölcsönt s még marad egypár darab fej marháj a. (Folyt, köv.) Az orvosi szövetség alapszabalyai nem tiltják meg azt, hogy a ker. betegs.-pénztáraknál nem lehet állást elfoglalni; hiszen ez egy államilag kötelezett intézmény és nem magán vállalat. Egyébiránt az én ügyem, illetve a fiókszövetségből való kizáratás indítványa — tudtommal m. évi május hó 26-án Keszthelyen megtartott közgyűlés alkalmával a zalamegyei összes orvos urak által elutasittatott. Mindamellett én nem riadok vissza a fegyelmi vizsgálattól, mert lelkiismeretem tiszta és tudtommal nem követtem el olyas valamit, ami az orvosi fiókszövetségből való kizáratásomat — jogosan — maga után vonhatná! Hogy súlyos ethicai vétséget követtem el, azt tagadom, de igenis merem állítani, hogy a helybeli orvosi karnak velem szemben tanúsított magaviselete sokkal súlyosabb beszámítás ala esik; mert üldöz egy csaladapát, kinek 3 gyermeke van, kinek az existentiaját akarja lehetetlenné tenni, akkor, mikor mindegyik szerencsés anyagi viszonyok közt van.— amellett megvan a hivatalos állasa és kiterjedt magánpraxisa. Nem ismerek oly rendet az emberiségnél, a mely a Collegiálitásból megélhetne, bocsásson meg tehát Tekintetes elnök ur, ha én gyermekeim jövőjét többre becsültem a Collegiálitásnál — és inkább ezt áldoztam fel, mint amazt. Azt tettem, amit az én helyzetemben minden józan gondolkozású ember cselekedett volna. Miután még arra kérném Tek. elnök urat, hogy ez ügyben mielőbb érdemleges határozatot hozni kegyeskedjék, maradtam teljes tisztelettel Zalaegerszeg, 1901. augusztus 6-án. Dr. Halász Vilmos, fiókszövetkezeti tag, pénzt, főorvos. Közgazdaság. A szőlő legújabb betegsége. Hogy mennyi betegsége van a szőlőnek, egymásután elsorolni is sok. A szőlőhegyek viruló életét, a vig és zajos szüreteket tönkretette a phylloxera, melyhez csatlakozott a peronospora, a lisztharmat, a szőlőmoly, az antrachnozis, nem számitva a fagy és jégkárokat, melyek állandó rettegésben tartják a termelőt. Ámde mind ez nem volt elég, mert most Francziaország Bordeaux (Bordó) városából ujabb szőlőbetegség hire jön. És ez igen komoly, ha visszagondolunk arra, hogy a philoxera és peronospora is Francziaországból jött hozzánk. Ez az ujabb betegség épenugy, mint a lisztharmat (oidium tueceri), a szőlőbogyót támadja meg. Csakhogy a lisztharmat a bogyót foltonként támadja meg, mig az uj szőlőbetegség az összes bogyót ellepi. A megtámadott bogyó azután kezd száradni, mig végre egy kis roncsá töpörödik s igy hasznavehetetlenné lesz. Ezt szintén gomba okozza és oly veszedelmesen terjed, hogy pár hét alatt egész vidékek szőlőit ellepi. Ez évben Francziaországban Gironde tartomány szőlőit támadta meg. Ezen vidék Francziaország legjobb és legtöbb bort termő vidéke. Épen ezért a franczia földmivelésügyi minisztérium mindent megtett a védekezésre és a betegség gyógyítására. Azonban hiába kísérleteztek és foglalkoztak tudományos körök ezen kérdés megoldásával, mert ezen uj betegség ellen sikeres ellenszert nem tudtak előállítani. Természetes következménye ennek, hogy a mint a franczia földmivelésügyi miniszter jelenti, Francziaországban az idén fele bor sem leszt, mint tavaly. Éme körülmény előreláthatólag azután valósziníi. hogy hazánk borai árára is befolyással lesz annál inkább, mert Francziaországban már most is nap-nap utan emelkednek a bor árak. Egyúttal kötelességünknek tartjuk kísérletező szőlő termelőinket figyelmeztetni, nehogy bármilyen jelesnek hirdetett franczia szőlővesszőt behozassanak s igy első sorban maguknak s azután vidéküknek, sőt az egész ország bortérmelésének romiásat okozzák. Jó iskola volt az eddig behurczolt sokféle szőlőbetegség. Százezerek fizették s fizetik a tandiját oly