Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-15 / 33. szám

II. év. Zalaegerszeg, 1801. augusztus 15. 33. szám. Egy évre 4 korona Fél évre 2 korona Negyed évre I korona Egyes szám 8 fillér. Hazai dolgok hirdetése féláron: egy oldal 20 K. Nyilttér sora I korona. Szerk. és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25. Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. Barangolások. II. Héviz./b. Útitársammal elindultunk innen MikIára, hogy nézzük meg Berzsenyi sirját. De nem könnyű dolog innen hirtelen elszakadni. Az ember nem tudja kiverni a fejéből ennek a tónak az emlékét. Álljunk meg hát egy kissé, nézzünk szét még egyszer a távon s a környékén ; fonjunk a gondolatszálakból legalább egy gyermekjátszó ostort. Sajnálom, hogy csak laikus gondolkozást szőhetek belé, de tán igy is jobb, mint épenséggel számba sem venni. — E keszthelyi Hévizén kivül langyos forrásáról még két helységet neveznek igy az országban. Egyik Héviz Erdélyben van Nagyküküliő megyében a Gr. Haller birtokon, a másik Héviz Pest-Pilis-SoltKis-Kunvármegyében Vácz körül. De ennek a Keszthely-Héviznek van legnagyobb nevezetessége. Ha orvosszakértő volnék, azt is megmondanám, hogy miért. Igy laikusan csak azzal bizonyitok, hogy elnyomorékodott embereket gépezeten eresztettek volt le a fürdőbe s azok most tánczvezérek. Thaly Kálmán mondja, hogy Bottyán János Rákóczy-korbeli kurucz tábornok itt <reparálta* ki podagrás lábait s azután vágta a labanczot. Ennek a forrásnak a külső képéről a múltkor emiitettem már egyet és mást ugy vázlatosan. Némi feljegyzésekkel még megtoldom. Keszthely-Héviz a feljegyzés szerint 109 méter magasan van a tenger felszíne felett. A tó 3-5 ha. területü. Melegsége 33 Celsius fok. S minthogy kénes : a legértékesebb hévvizekhez tartozik, mint Pöstyén s Trencsén-Teplicz. De hogy minden laikusság mellett mégis némileg hozzávetőlegesen szólhassak valamit Hévizről: tanulmányozom a a szakkönyvet, olvasom a < Magyar Gyógyfürdők és Ásványvizek* czimü könyvet, melyet a magyar szent korona országos balneologiai egyesületének megbízásából dr. Boleman István kir. tanácsos, vihnyei fürdőorvos állított össze Bpesten 189 2-ben. Olvasgatom, hogy valamely érdekes történelmét halásszam ki az én Hévizemnek. Kétségtelenül tudományos könyv, mert megvannak benne emlitve : Vals, Passug, Radein, Bilin, Preblau, OberSalzbrunn, Krondorf. Giesshübl, Gleichenberg, Szczawnicza, Luhatschowltz, Rohits, Taraps-Schuls, Lenk, Bath, Bagnéres de Bigorre, Ussuth, Wildungen, Inselbad, Cransac, Königswort, Driburg, Pyrawarth, Schwalbach, Pyrmont, Steben, Reinerz, Krynica, Geilnau, Andabre. Bocklet, Homburgi Stahlbrunnen, Vic-sur-Cere, Roncegno, Levico, Srbrenice, Aix, Lubien, Meinberg, Neundorf, Eilsen, Senk, Sostort, Saidschiitz, Püllna, Abanó, Battaglia, Samotte les baus, Kissingen, Kreuznach j Ivonitz, Oeynhausen, Aussee, Ischl,Gmunden, Elberg, Darkan, Tüffer, PfáffersRagaz, Luxneil Neris, Plombiers, Chaudes i aigues stb. stb. fürdők. Csudálom, hogy a japáni fürdőket nem említi fel. — De a keszt helyi Hévíznek még a nevét sem találom ebben a magyar balneologiai könyv: ben, nemhogy a történetét vagy vizének az alkatrészét s egyéb ismertetését találnám. Segíthetünk azért a dolgon közvetettséggel és következtetéssel. Azt már a laikus is tudja, ha megfürdik benne, hogy a keszthelyi Hévíznek a vize kénes hévíz. Erre pedig általában a következőket mondja a könyv : «Gyógvtanilag a kénes hévvizeket majdnem ugyanazon betegségeknél használjuk, mint a tiszta vagy földes hévvizeket, főleg csúzos, köszvényes bajokban és csontbantalmaknál, bőrbetegségekben. Sokszor gyógytani szempontból Jegértékesebb a kénes hévvizeknél gyakran talalható iszap. A kénes vizek belső és külső használatát ajanljuk fém, ólom és higany mérgezéseknél, vérbajokuál, főleg bujasenyvnél. Belsőleg a kénes vizek gyógyjavalata leginkább az alhasi szervek bántalmaira terjed ki, vérpangások, aranyér, lép--, májt&^anatok eseteiben Belégzésképen alkalmazzák a kénes vizek elpárolgó gőzét a garat és gége hurutjánál. > Tehát illik ez a tanács a keszthelyi Hévízre is, amint illik Pöstyénre és Trencsén-Tepliczre. Mert azt mondja egyik orvos ismerősöm, hogy a mi Hévizünk Pöstyénnel és Trencsén-Tepliczczel van legközelebbi atyafiságban. A balneologiai könyv pedig Pöstyénre J a következőket mondja: «Csúz, köszvény, bénulás, idegbántalmak, görvélyesség, idült lobos folyamatok, kivaltképen az izületekben, csontbántalmak és azoknak következményei, csontszú és csontelhalás, csonttörések, sipolyok, bőrbetegségek, lép- és májdaganatok, aranyér, bujakór, fémmérgezések azok a betegségek, melyeknél Pöstyént leginkább szoktuk ajánlani.» Trencsén-Tepliczre szintén igy beszél: «A trencséni fürdőket mindazon betegségi esetekben igen jó sikerrel alkalmazhatjuk, amelyekben a kénes hévvizek használata ajánlható; ilyen betegségek mindenekelőtt az idült csúz és köszvény, izületlobok, idegbénulások, mérgek, főleg higany és ólommérgezés okozta betegségek, bujakóros bantalmak, bőrbajok, csontszú, görvélykór stb,» A balneologiai könyv akaratján kivül csináljuk meg- tehát a következtetést mi laikus közönség; mondjuk tehát: ilyen a mi Hévizünk is. Lehet azonban találni adatot a Bátorfi Lajostól szerkesztett «Adatok Zalamegye történetéhez' cz. könyvben. Itt dr. Singer Bernát ismerteti a fürdőt. Szerinte van a Festetich-féle levéltárban egy kis kivonat, melyet egy Gerhardt Pál nevü orvos még 1589-ben készített volt, s a gyógyhatásról szól. Van még egy tudósítás a levéltárban, melyet 1769-ben irt dr. Szláby, Zalamegye akkori főorvosa. A víznek fajlagos súlyára nézve tesz ! összehasonlítást más vizekkel. Legjelentékenyebb egy harmadik füzet, mely 1795-ben jelent meg DBJ. aláírással. Szerzője szerethette és érthette a tudományt, és hazafias ember volt. A vizet megviszgálta s benne a következő részeket különböztette meg: 1. Kénköves szagú szivárványszínű hártya, 2. Csípős szemsó. 3. Anyaföld (humus). 4. Cson forrasztó részek (Tophus Pyriticosus). 5 Kovás föld (Terra silicea). 6. Messzes föld (Terra Calcarea cum terra invitríolabili). 7. Vas. 8. Vad só vagy csudálatos só (sal mirabilis glauberi). 9. Keserű só. 10. Timsó (Alumen). 11. Agyagföld (argilla). 12, Bolus, amely Calaminaris természetű, azaz «értszes.» 13. Mágnes sósföld. Ezek között, azt mondja, négy hathatós tulajdonság van: a kénköves gyúló levegő, az álló levegő, a csudálatos és keserű só s a mágnes sósföld. «Tehát a keszthelyi Ferdőbe bátran mehetnek — folytatja D. B. J. — valakik akármi fekélyekkel ki hányva volnának. Balzsam helyett szolgál még a vasas és sebes testnek is az ő módja szerint, a száraz fájdalmakat, köszvény., hogy ha azok testünknek külső részeit hasogatjak, szúrják, vagdalják, kiirtja, a Vénustól származott külső Nyavalyákon segit.» «Anno 1790. és 92-ben a török Haboru után Nemes Somogy Vármegyében Babocsán és Berzenczén az emiitett rothadt Patétsos hideglelés (febris perniciosa) felettébb uralkodott. Ekkor csak egyedül az emiitett levecfőnek köszönhettem, a melvet bőven italokba nyújtottam a szegény betegeknek, hogy olyanokat is feltámaszthattam, kikről már a hus is rothadtsága miatt lefoszlott. Ezen Aer fixus pedig a keszthelyi vizben nagy bővségben vagyon » Nem akarom, hogy ideális ömlengőnek vádoljanak engemet a bölcsek: idézem a mult századbeli ismeretlen jó öreg hazafias orvosnak mondókáit : «Ha vagyon ezen Magyar Hazánkban a Természet Urától egy megáldattatott Vármegye, valóban Te vagy az Nemes Zalavármegye. Te vagy az, a melyet a Természetnek sok és szép munkáji és ajándéki boldogittanak főképen azon Kintsekkel, amelyeket bőven és ingyen kiterjesztesz azokra, a kik nagy bizodalommal hozzád folyamodnak ; tőled pedig nagy örömmel távoznak. Szép ajándék! becsülhetlen kincs! Hogyne örvendenék néked Tekintetes és Nemes Zalavármegye ! örvendett valaha a Zsidóság ama Bedzáidának; hogy ne örülnék én is a Te kebledben régenten már kinyitott és buzgón kiöntött Magyar Bedzáidádnak.» S miután felsorolta a viz értékét és hatását, igy zárja be irását: «Igy tehát már egyéb Tekintetes Zalavármegye nincsen hátra, amit véled ez úttal közölhetnék, hanem hogy ismét Boldognak mondjalak, Számtalan napokig Áldani fogják földedet, a melyből ezen hasznos keszthelyi Hév-vizeknek