Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-08-01 / 31. szám
250 MAGYAR PAIZS 1901. augusztus 1. Heti hirek. Gondoljunk Petőfi Sánndorra. a ki tegnap mult 52 éve esett el a segesvári csatatéren, a világnak egyik legszebb szabadságharczában, s a kinél lánglelkübb magyar embert nem teremtett az Isten. Meghívó. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi augusztus hó 13-án délelőtt 9V a órakor vármegyeház gyüléstermében rend kívüli közgyűlést tart, melynek kizárólagos tárgyát dr. Gyömörey Vincze bizottsági tag urnák, a központi hivatalok megvizsgálására kiküldött bizottsági elnökségről történt Iemondasa folytán uj elnök megválasztása képezendi. Mely rendkívüli közgyűlésre t. bizottsági tag urat van szerencsém meghívni. Zalaegerszeg, 1901. évi julius hó 26-án. Dr. Jankovich László gróf sk., Zalavármegye főispánja. A miniszter a népért s a székelyföld iparáért: Magyarország jobb kezét bénaság kezdi érni. Nem csak a ruthén földön, Erdélyben is felütötte fejét a nyomorúság. A jobbak összeálltak, erős akcziót kezdenek. Tanácskoznak tervelnek, s pártul kérik a keresk. minisztert. Nem alamizsnát kérnek. Munkát, hogy igazságosán kereshessék meg a kenyeret. Hegedűs miniszter azt mondja : Tegyenek elébe konkrét javaslatokat, hogy tehessen ő is konkrét intézkedéseket, ami annyival inkább szükseges, igy szól maga a miniszter, zmert a székelyföld közgazdasági viszonyai sürgős javitást igényelnek, mire nézve magam részéről mindig készséggel teszek meg minden lehetőt.» Postahivatal átvétele, özv Nóvák Lászlóné, Kovács Róza tegnapelőtt postásvizsgát tett Zalaegerszegen s ma átveszi a nemesapáti postahivatal vezetéséi. Medgyesi Lajos főgymnasiumi igazgató szabadságidőre ment tegnap s a hivatalos tendöket helyette Laux Rezső tanár végzi délelőttönként 11 órakor. Váltó és osztálysorsjáték. Ezek esznek meg bennünket. A n.-lengyeli Bősze nevü erdőben Kovács Elek földbirtokos tegnapelőtt éjjel felakasztotta magát, mert sógoráról 4000 koronásváltó maradt rá. Sógora pedig azért nem fizethette ki, mert őt tönkre tette az osztálysorsjáték. Tehát váltó és lutria. Ez kell a magyarnak. Az iparos ifjúság múltkori mulatságara utólagosan felülfizetettt Klosovszkv Ernő 2 kor. és özv. Paraszti Pálné 80 fillért. Választás. írnok-végrehajtónak hét pályázó közül egyhangúlag megválasztották tegnapelőtt a városon Kánya Gyulát, Csertán Károly alispán elnöklete alatt. Az ipartestületnek augusztus 4-én lesz a mar emiitett mulatsága. A tűzoltók mulatsága augusztus 20-án lesz; a megelőző 18-án Keszthelyen megyei szövetségi tűzoltó gyűlés lesz. A perlaki önkéntes tűzoltó-testületnek közöljük a következő körlevelét : Kedves bajtársak ; A perlaki önk. tüzoltó-testület elhatározta, hogy a hazaszeretet szent tüzének apolása, a bajtársi szellem fejlesztése és erősítése, a szeretet és testvériség érzetének fentartása, az összetartozásnak külső jel által való megszilárdítása czéljaból, 26 éves fennállásának emlékére zászlószentelesi ünnepélyt rendez s ezt 1901. augusztus 15-én tartja meg. Kedves bajtársak? A mikor Titeket ezen zászlószentelési örömünnepélyünkre szeretettel meghívunk, oly bajtársi kéréssel fordulunk hozzátok, hogy megtisztelő becses látogatastokkal minél nagyobb számban szerencséltessetek bennünket. Kedves kötelességünknek fogjuk ismerni, hogy szeretett hazánk e végvidékén mindent elkövessünk arra nézve, hogy a mily örömet okoztok nekünk b. megjelenéstekkel, oly kedves emlékkel távozzatok körünkből. Kedves bajtársak ! Tiszteletteljesen kérünk Benneteket, szíveskedjetek az ide mellékelt bejelentési ivet kitöltve julius hó 31-ig testületünknek megküldeni, hogy mindazon testületünk részére, kik megjelenésükkel vagy képviselőjük által szerencséltetnek bennünket, névre szóló zászlószeget csináltathassunk, továbbá kegyeskedjetek érkezésiek idejét is tudatni, hogy az elszállásolásokról megfelelőleg intézkedhessünk. Isten hozzon Benneteket! Szívélyes meghívásunk ismétlésével maradtunk hazafias és bajtási üdvözlettel Perlak, 1901. évi julius hó 10-én. Az önk tüzoltó-testület megbízásából : Zala József elnök, Tóth Sándor parancsnok, Kollarits Lénárd jegyző. — Az ünnepély sorrendje 15 pontból áll. Augusztus 14-én érkezés, fogadtatás, térzene s fáklyás menet Lange Kelemenné Zaszlóanya tiszteletére, ismerkedési estély stb., 15-én 8 órakor sorakozás a szertárná!, diszfelvonulás, 9 órakor ünnepi szentmise, 10 órakor a zászló-felszentelés és felavatás, ünnepi beszédet tart Tóth Sándor parancsnok és Varga János plébános, társasebéd, diszgyakorlat, tánczmulatság stb. Gyermekhalál. Gombkötő János gyereket a vasmegyei Telekes határán a földhengerlő (gurgó) kettészakgattaMelyik nap az ünnepnap ? Nagy panasz van a zalai S zepetk községben. És méltán. Ott a kereskedelmi bolt szombatnapon be van zárva. De bezzeg nyitva van vasárnap s akkor folyik a sárgáié. S az a szomorú benne, hogy hihetetlen ugyan, de igas. — Péchy Simon kanczellár a 16. században megalapította Erdélyben a székelyek között a szombatosok felekezetét. De bevett vallásfelekezet nem lett belőle s tudtunkkal háromszázesztendő multán most már teljesen megszűnt, elenyészett. A hír szaraz valóságként csak azt mondja, hogy Szepetk községben szombatonként csukva van a bolt s vasárnap nyitva. Ebből csak azt kombinálja az ember, hogy Szepetk községben feltámadt a Péchy Simon felekezete. Vagy nem igy van ? Felhívjuk e furcsa állapotra a hivatalos emberek figyelmét. Több az egyenetlenségnél. Szokásban van az mar több helyen, hogy az intelligens elemek békétlenségben élnek egymással, épen azért, mert kevés számuk voltánál fogva egyetértésben kellene éiniok, Egyik szomszéd községben is hadilábon all a tanítóval egy másik s talán hatalmassabb tisztviselő. Ez az allapot még maradhatna igy csendben, de az már sokacska, hogy a haragos uri ember erővel be akar rontani az esti órakban haragos tisztviselő társához, a tanitó hazába s csak a bentlevő nőknek kifakadó tiltakozása képes viszatartani őt. A dolog nevek nélkül is érdekes. Mühimzések a varrógépen. Folyó hó 30-án nyílt meg a polgári leányiskola helyiségében egy mühimzés kiállitás, melynek minden targya a Singer Centrál Bobbin varrógépen készült. E/en kiállítást a Singer Co. Varrógép részvénytársaság Nagykanizsai czég rendezi és egy ingyenes tanfolyammal köti össze, mely bezárólag augusztus hó 12-ig tart. Legközelebbi számunkban e kiállítással bővebben foglalkozzunk; még hölgyeink figyelmét csak azzal hívjuk fel e kiállitasra, hogy megtekintése és az oktatas teljesen dijtalan ! Apróbb hirek. Nagy hőség vau. Vigyázni kell a tűzre, a tisztaságra és az egészségre. Ilyenkor szokott fellépni a kolera. A sánezokban büzhödö piszkos viz butos döghalál. Igaz, hogy ilyenkor csak a szegény ember ül otthon az ilyen árkok mentén. Mások füidőre mennek. — Az igazi magyarok külföldön fürdőznek. — De vannak hazafias emberek is. Vaszary Kolos herczegprimás Balatonfüreden van. — A szomszédos Hévizén 144 vendég van. Az idén megfordult ott 869. Lesznek többen is, ha az orvosok azt mondják, hogy a mi vizünk is jó. — Mindenki fürdik most, mint a holdvilág az éj tengerében. Hegedűs Sándor miniszter dolgozik: most nyitja meg Makón a termény-és iparkiállitást. Csak panaszos hangokat ne hallanánk. Mondják, hogy a kiállitás rendezője basáskodik; egy»zer felhívta, aztan visszautasította a vidéki kisebb iparosokat, s evvel kart is csinált nekik. — A keszthelyi ipartestület is kiállítást rendez most a tanulókkal, IS iparágból. 58 mestertől 77 tanuló 127 tárgyat állított ki. — Kecskeméten aug. 11-én nyílik meg az iparkiállitás. — Turinban a jövő áprilisban az olasz király védnöksége alatt nemzetközi iparkiállitás lesz, melyre Magyarország is meg vau híva. — Hires lesz a magyar ipar, a mint hires a magyar termény is, noha Románia ócsárolja, csakhogy kiszorítsa a magyar kőszenet ; oknélkül való, mert pl. a petrozsényi kőszén legjobb a világon, jobb a porosznál is. — Körmenden az iparos ifjak a .Korona. szállóban erkölcsileg és anyagilag igen sikerült mulatságot rendeztek a mult vasárnap. — A munkanélkülieket legjobban ránezbaszedi C-ertán Károly zalai alispán rendelete, mely azt mondja, hogy a lézengő kéregetőknek nem kell adni, — Darányi miniszter Gyulay Károly helyébe Abonyi Károly gazdasági szaktanárt bízta meg Zalamegye területén a vándortanári teendőkkel. — Keszthelyen egy Schlesinger nevü csavargó ellopta a szent Antal perselyt; de megcsípték. — A zalai közigazgatás a kozokt. miniszteri rendeletek alapján üdvös rendeletet alkotott az iskolák mizerábilis egészségi állapotának a megszüntetésére. Van szó arról, hogyan kell sepregetni, szellőztetni, enni, inni, ruházkodni, fűteni, orvost vizsgát tenni stb. Egyetlen egy dolog maradt ki a rendeletből : hogy hány gyermek üljön be egy terembe. Üdvös törvény lett volna, a mely azt mondaná, hogy a hol 20 gyermeknek való a szoba, oda nem szabad 60 gyermeket beszorítani. Meg kell csak nézni többek között a novai iskolát. — Vármegyénk költőjének, Kisfaludy Sándornak a bronzszobrát a múzeum csarnokából a kertbe teszik költő öcscsének a szobra mellé. — Furcsa testvérharcz van Kolozsvárt, hol az egyik kerületbe Bartha Miklóst léptették fel jelöltnek. A napokban összeült néhány ember, kik a Kossuth név alatt levő Kossuth Ferencz-féle párthoz tartoznak és sok név alatt kinyilvánították, hogy nekik a saját pártjukból való ember kell, S kisült hogy a nyilatkozó párthívek többnyire hamisítottak. Ezenkivül ebből a pártból gonosz indulattal megtámadtak egy Bartha-párti embert, még pedig olyan embert, aki egész életében, de különösen az 1848/49. Történelmi Lapok szerkesztésével rendületlenül védte és művelte a Kossuth-kultuszt (a Kossuth Lajos kultuszt.). Ezt az embert támadták meg a Kossuth F. pártiak, de gyönyörűen visszaverettek. — Szépen állunk. — A keszthelyi épitő iparos ssakegyletnek, a pacsai társaskörnek alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. — Krausz Ábrahám »Kövesi»-re, Tarasszovics Albert «Tóvölgyi»-re változtatta a nevét Nagykanizsán. — Volár Tamás 19 éves kottorii lakos fürdés közben a Murába fult. — Vranics István petriveutei lakos 2 éves fia a trágyáié gödörbe belefulladt. — t/ri Istvánnak lekaszálták a zabját s ellopták. — Kálovics Istvánné házából elloptak egy koronát. — Az éretlen és rothadt szilvát a rendőrség összeszedte a piaciról s a Zalába dobta. Jól tette. A mai számhoz gyüjtő-ivet csatoltunk. Sok czikk kiszorult. „Zalavármegyei magyar iparvé dö-egyesiilet," A Vas. A ki vérszegény, csak álljon be kovácsinasnak, vagy lakatosinasnak, vagy gépészinasnak. S nem kell fizetnie a doktornak receptért, sem a patikaba vastartalmú orvosságért. Menten megvéresedik, megerősödik és megügyesedik Vagy látott valaki halovány kovácsot? Nyápicz vagy mamlasz lakatost és gépészt sem láthat az ember. A doktor vasasvizet, vasas fürdőt rendel a gyenge embernek. A vastartalmú súlyos buza a legdrágább a világon. A toroczkóiak vasas kenyeret esznek, s olyan az orczájok, mint a piros rózsa. A vasbányaban s vasas érezbányaban csak sáppadt a bányász, mert nem süt rá a nap, nincs elég levegője s néhol, pl. Felsőbányán fullasztó izzó hőségben dolgoznak az emberek — mezítelen. De a kovácsműhely jó szellős, sokszor még ajtója sincs s a kovács, lakatos és gépész ha valami miihely-szagot belehel, az is csak vaspor, a mi, ha nem kellemes is, mint a virág-illat, de jó. — A vasművesek, már abból kifolyólag, hogy véresek, erősek is ; de erősek a munkáért is, mert a vasveréshez nagyobb erő kell, — s a vasverés nagyobb erőt fejleszt, mint a tollutépés. — A vasmíívesek ügyesek is. Ezt is maga a dolog lényege diktálja. Nem alhatik el munkája közben, mint a vén asszony a varrásnál. Megpirosodott az izzó vas s a példabeszéd is innen került ki, hogy addig verd a vasat, mig tüzes. A lakatosnak gépésznek ugyancsak szüksége van ügyességre, hogy a gépek körül forgolódjék, s szellemi elmebeli rugékonyságra, hogy az ujabb meg ujabb tervezetek alakzatát kivitelre munkálja, sőt a feltaláló képesség is nagy szerepet játszik nálok. Ezen a héten tehát ezeket a vasasokat latogattam meg Zalaegerszegen. Világos gondolkodásukon kivül különösen vértől duzzadó testi egészségüket szerettem bámulni. Nem zsiros emberek, hanem azért a karuk olyan vastag, mint a lábam. Némelyik fővárosi urnák a dereka sem különb. Szent igaz, hogy ha most volnék éretségi vizsgás, evvel az eszemmel asztalos vagy inkább kovácsinasnak állanék be. Beszélgettünk egyről-másról, az életről, a mesterségről, s nem érdektelen észrevételekhez jut az ember. Egy része jómódú, másiknak gyengén megy. Mindnyájának van valami panasza. De azokat nem irom ide szó szerint, csak ugy, a mint leszűrtem magamnak. Baj az, hogy a törvény minden mesterséget megenged mindenkinek. Baj az, hogy a nagy munkák, még pedig az állami drága nagy munkák egy kézbe jutnak, egy fő vállalkozónak a kezébe, ez pedig, atyafiság, komaság, pajtásság jussán és kegy-adományként esetleg lekötelezettségre osztja ki. Ez pedig nepotismus és nem humanismus. A munka s a kenyér nem oszlik meg egyenlően, sőt részarányosán sem. Ez nem igazság, nem is méltányosság, nem emberség, nem is hazafiság.
