Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-01 / 31. szám

1901. augusztus 1. 31 AGYAR PA IS 3 nosok, háziurak, hát fölötte állnak e czimen a magasabb minősségü lakóknak is. Ők urak, a lakok pedig — csak zsellérek. Hát ha már csak haszonhajtó egyednek tekintik a háziurak a lakókat, legalább becsüljék meg őket, Keressék a lakó kedvét, adják meg kényelmét ; adjanak ne csak négy falat és tetőzetet, hanem — nyugalmat is. Bezzeg megbecsüli a hangya a levelészt, mert szíhatja. A lakó is táplálja az ő házigazdáját keserves izzadmányaval, becsüljék meg hát a lakókat a pénzükért. Aztán — ha a lakó jól érzi magát a lakásban, ne csigázzák fel a pontos fizetőnek a lakbért, még ha kevesebbet fizetne is, mint a rossz fizető. Többet ér a biztos kevés, mint a bizonytalan sok. De meg a nyugalom a házban,, a békességes élet, kölcsönös tisztelet, a barátságos érintkezés a haziurak és a lakók közt, ez mind csak semmi ? Csak nem kell olyan rettenetes anyagiasnak lenni, annyira kapzsiskodni, annyira imádni a pénzt. Megélünk azért holtig. Ez a varos a lakóknak, bérlőknek, hivatalnokoknak ugy sem nyújthat semmi szórakozást, élvezetet, kínáljon és adjon hát minden kiadó lakás nyugodsagot, békességet és — egészséget a drága lakbérért. A lakókat igenis meg kell becsülni, kedvüket keresni, mert mindenik egy-egy jövedelmező tőke a háziuraknak. A varos becsülete is parancsolja, hogy a lakásviszonyok ne legyenek tovább is olyan kikiáltottak, mint a jelenben. Törekedjenek erre maguk a háziurak is, a háziasszonyok is, de a város egészségére ügyelő hatósag is. Szólunk Egerszegnek — értsen belőle más város is. N. Közgazdaság. Az idei termés. A tótszentmártoni körjegyzőségből a következőket irjak nekünk : — Mezőgazdasaggal foglalkozó népünkre szomorú napok köszöntöttek be az idei aratással. — A mult év őszén elszaporodott mezei egerek a vetéseket teljesen tönkre tették, — s a mit meghagytak, azt pedig a hosszú téli fagyok ölték ki, úgyannyira, hogy az őszi vetések nagy részét, az év tavaszán fel kellett szántani. a munkának még tegnapelőtt. A marhák tulajdonosaival meg kell értetni, hogy ez nem luxus. Semmi áron nem tűröm, hogy itt tizenöt holdon savanyu perje és macskaszék teremjen. Meg kell velük értetni, hogy ez a munka az ők érdekében fekszik.® «Egy nap alatt az a hatvanöt ember elvégzi az arkolást. Huszonöt igás fölszántja a területet egy-egy nap alatt. A tél megérleli a talajt. A felréteg különben is iszapföld, mert ez az egész völgy a Latorcza hordaléka. Ez tehát porhanyó lesz tavaszra.» «Kérem, feljegyezni, hogy nedves talajba való keveréket kapjunk. Kivalóképen trifolium hybrádum, trifolium repens. poa pratensis, avena elatior, lolium perenne és festuca pratensis legyen benne. Itt a jövendő őszön már édes füveknek és pillangós növényeknek kell teremni.» «Meg van a térkép? Jól vigyázzon a rétmester, hogy az árok ne szögletben törjék meg, mikép a térképen kitüntetve van, hanem szelid hajlásban. Különben felduzzasztja a vizet. Ezt a lecsapolást már holnap munkába kell venni, hogy a fagyok beállta előtt száradjon ki a talaj.® «Összevarták-e a zsdenyovai tinó sebét ?» «Mért nem hajtottak ide a szolyvai üszőket is?» Egyet sem látok azokból. «Elkészült-é már a vállú a felső kúthoz?» Ilyenformán néz ki a nepmentés első lépése. (Folyt, köv.) Az igy nyert területek kukoriczával lettek beültetve, melyek kezdetben vérmes reményekkel kecsegtettek, de — a már több, mint két hónap óta tartó nagy szárazság következtében — azok is teljesen tönkre mentek s igy vidékünknek tavaszi termésre sincs kilátasa. Községeink lakossága ezek következtében a legnagyobb nyomornak néz elé, mert nemcsak az előre felszedegetett kölcsön-gabonat nem tudja vissza adni, de sem kenyere, sem vetőmagja nincs. Ily körülmények között tanácstalanul állunk azon fontos igények kielégítésével szemben, melyek a pénzügyi hatósagok részéről támasztatnak ; mert kisgazdáink nemcsak ez évre, de beláthatatlan időig fizető képtelenekké váltak. A gabona és kukoricza termésen kivül elpusztította a nagy szárazság az összes takarmányféléket és pedig ugy, hogy gazdáink kénytelen ek a létfentartáshoz feltétlen szükséges haszonállataikat olcsó áron elvesztegetni. — Ily körülmények között, hogy mikép fogja népünk a felszaporodott adótartozását rendezni, — felelni nem tudunk. Tótszentmarton, 1901. julius 26. Kámán Lajos, körjegyző. A kavicsos talajok takarmánya. Ha valahol nehéz a gazdálkodás, akkor első sorban a kavicsos talajokra mondhatjuk ezt, a mennyiben nemcsak a föld megmunkálása tekintetében találunk minduntalan nehézséget, hanem a termelendő növények megválasztása is gondot okoz. E gond különösen a takarmánynövényeket illetőleg lép előtérbe, s nem egy olyan vidékkel találkozunk, a hol ugyancsak próbára teszi a föld kavicsos minősége a gazdának türelmét. Alábbi sorainkban arra nézve óhajtunk tanácsot adni, hogy mily növényeket termeljünk takarmánynyerés czéljából a kavicsos földeken. Legjobb növény határozottan a baltaczim, | különösen, ha az nem egymagában, hanem 1 egy-két fűfélével keverten vettetik. A lóherével szemben előnye az, hogy a szarazságot sokkal jobban eltűri, nem vénül el oly hamar, szárítása is könnyebb, levelei nem peregnek le oly könnyen s nem puffaszt; de viszont hátránya, hogy évenként csak egy biztos kaszálásra számithatunk és sarjú fejlődése csakis csapadék esetén kielégítő. A baltaczimből tiszta vetés esetén jó erőben levő földbe kat. holdanként 80 kg.-ot vetünk tavaszszal védőnövenynyel ép ugy, mint a hereféléknél ; a különbség mindössze abban áll, hogy magját mélyebben kell alátakarni. Ha a baltaczimot füvei keverten vetjük, akkor még jobb erndményt érhetünk el, a menynyiben sűrűségét hosszabb ideig meg tartja s legelőnek is jobban használható. A keverékhez csomós ebirt, franczia perjét, nyulszapukát és vérfejü csábairt használhatunk, ugy azonban, hogy a baltaczim az összes magszükségletnek legalabb is 50%-át tegye ki. Nagyon jó sikerrel kultiválható még kavicsos talajon a nyulszapuka egymagában is, s ebből holdanként 10—12 kg.-ot vetünk el vagy őszszel, vagy tavaszszal, szintén védőnövénynvel. Igaz ugyan, hogy e takarmányt a lovak nem eszik, de a juhok annál inkább. Ha kizárólag kapáljuk, akkor 2 — 3 évig, legeltetve pedig 3—4 évig használható, feltéve, hogy a mag jól elkészített s istálló s műtrágyákkal megjavított földbe került. A sertés Magyarországban. Ily czimen irt s adott ki enesei Dorner Béla a földmiv. m. kir. minisztériumba beosztott kir. gazdasági intéző egy 25 ivre terjedő s 38 legnagyobbrészt directe ezen czélra készült fényképfelvétellel illusztrált szakmunkát, melyben a sertés tenyésztését, hizlalását, a kereskedelmet, forgalmat s a sertés betegségeket, a sertés értékesítésének módjait tárgyalja történeti ismertetésekkel s a gyakorlati életnek megfelelően a modern elvekkel s tapasztalatokkal kiegészítve. — A munka ugy van megírva, hogy azt nemcsak az uri birtokosok, de a kistenyésztők is megértik s abból igen sok hasznos ismeretet meríthetnek. — A munka keretébe mindaz fol van véve, a mi a sertést, — hazánk közgazdaságának ezen igen lényeges factorát — érinti s mely a tenyésztőt, hizlalót s kereskedőt — érdekli, A munka 4-70 korona beküldése ellenében kapható szerzőnél (Budapest, VII., Bethlenutcza 45 ), vagy a Franklin-Társulatnál (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.) könyvkereskedésben 5 koronáért lesz megszerezhető. Heti jeoyzetek. Azt mondjak, hogy egyik szomszéd község a tanítónőjének egész évi fai illetményével töbszöri felszólítás daczára is adós. Ebben igy még nincs semmi különös, mert ez nálunk megszokott dolog, hanem az már mégisfurcsa, hogy ilyen állapotok mellett a jegyző a tanítónőt bepörölte az útadóért. Igy azután megtörtént, hogy a mit sem sejtő tanítónőt, mikör az alföld egyik varosaba vakáczióra hazaért néhány korona zalai útadóért a végrehajtó fogadta. * * De erről a nótáriusról mást is mondanak, t. i. hogy nagy bűvész. Híveivel mulatott a kocsmában és az ötkoronás, sanzse mars, ale hopp, ugy eltűnt, hogy lámpával keresték s még sem kapták. Végre a tulajdonos az elő varázslást amolyan ómagyar öt'óssehmegkisérlette, mely oly nyomos és hatásos volt, hogy az ötkoronás rögtön megkerült. * # * A szövetkezet sőjtöri fiókjában 2 óra alatt 154 vásárlót szolgáltak ki, a minek olyan hatása volt, hogy egyik odavaló kereskedő két ezer forintot szánt a megbuktatására: váljon nem lesz kevés ? A «Magyar Paizs» nak pár hét előtt kánikulát csinálták. A rendezők véletlenül hideg zuhanyt kaptak, melytől évekre szóló influenzába estek. A zuhanyt a napi sajtó rendezte. Meteor. Szilágyi Dezső. s Magyarország egyik legnagyobb elméje megszűnt gondolkodni. Csak ma jött a rettenetes hir, hogy Szilágyi Dezső tegnap meghalt. Szilágyi Dezső, volt igazságügyi miniszter, házelnök, legnagyobb jogtudós, törvényhozásunk egyik legerősebb oszlopa, az életerős, egészséges vasember, nemcsak szellemileg, testileg is nagy athléta, ki az életnek még inkább a derekán vala: 61 éves korában hirtelen meghalt. Pár napra jött haza Budapestre egyik fördőből, hogy másnap Tátrafüredre menjen : nem mehetett, mert szobájában szélhűdés érte a nagy embert. Szilágyi Dezső 1840-ben született Nagyváradon, hol apja ügyvéd volt. Bécsben és Pesten tanulta a jogi tudományokat. Nagy ész, hajthatatlan jellem és nemzeti érzés voltak vonásai, Vezére volt a jogász ifjúságnak. Kitűnő szónok. Ifjanta hivatalnok lett a minisztériumban, hamar osztálytanácsos s 31 éves korában már miniszteri tanácsos. Külföldi tanulmányutjában leginkább az angol alkotmányt tanulmányozta. Nagy része van a törvényalkotásban. O volt a legpártatlanabb házelnök s nagy igazságügyi miniszter . . . Elég korán a földe tért . . . o