Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-11 / 28. szám

4 MAGYAR PAIZS 1901. junius 13. kezetek körül kifejtett tevékenységeért köztiszteletnek is örvend, azért . . itt és ott még kellemetlenségek is várhatók . . stb A történet pedig az, hogy Borbély György zalaegerszegi tanár <Magyar Paizs* czim alatt hetilapot inditott, melynek par czilcke nem tetszett Wlassics Gyula kulturminiszternek. A miniszter tehát igazgatója utján tudatta Borbély Györgygyei, hogy lépjen vissza a lapszerkesztéstől. Az igy megrendszabályozott tanár a miniszteri rendeletnek eleget is tesz és a felelős szerkesztői állastól visszalép; de megmarad a lap tulajdonosának és helyette Kele Antal dr. ügyvéd szerkeszti a lapot. A kolozsvári ^Ellenzék* hasonlókat ir. A «Hazánkd a következőket irja ; Zalaegerszeg — paizs nélkül. — A Hazánk tudósítójától. — Zalaegerszeg, julius 7. Érdekes de botrányak is beillő eset foglalkoztatja jelenleg a zalaegerszegi intelligencziát, de egyúttal a magyar tanári testületet is; mert az eset mélyen megalázó éppen ezen érdemes testületre nézve. Borbély György zalaegerszegi főgymnáziumi tanár ugyanis másfél évvel*) ezelőtt «Magyar Paizs» czimmel lapot alapított, mely a magyar nemzeti ügynek Zalaegerszegen, a magyarság határán, szolgálatokat tett és különösen a szövetkezeti eszmét propagálta nagy sikerrel. Ez utóbbiból köve keztethető, hogy mily befolyások mozdultak meg Borbély tanár ellen és hogy czélt is értek, mutatja az alábbi igazgatói okirat. «A zalaegerszegi m. kir. állami fügymuázium igazgatósága. Tekintetes Borbély György tanár urnák Helyben. A nm. vallás- és közoktatásügyi minisztérium tekintettel egyrészt a lapjában közzétett nem megfelelő hangú czikkekre, másrészt arra, hogy mióta lapot szerkeszt, tanari kötelességeit e'hanyagolja, az Ön részére mult évi 3368. eln. sz. a. adott lapszerkesztési engedélyt folyó évi junius 15-én 1940. eln. sz. a. kelt magas rendeletével visszavonta. Midőn erről tudomásul vétel végett értesítem, egyben fölhívom, hogy a lapszerkesztéstó'l a legrövidebb idő alatt visszalépjen, visszalépését nekem Írásban bejelentse, továbbá hogy szabad idejét szakképzettségének kiegészítésére és fejlesztésére fordítsa és mindennemű tanári kötelességeinek kifogástalan teljesítésére törekedjék. Zalaegerszeg, 1901. junius 25. Medgyesi Lajos, igazgató.* Jól tudjuk, hogy egy vidéki hetilapocska szerkesztése nem jár annyi vesződséggel, hogy ezek miatt a tanár elhanyagolja kötelességeit. Hogy a kultuszminiszter sem vélekedett másképpen, az kitűnik abból, hogy a lap szerkesztésére vonatkozó előzetes engedélyt a tanárnak meg is adta. De hajh ! vissza se vette volna, ha Borbély tanár nem exponálja magát a szövetkezeti eszméért, vagy legalább , . . kenegeti — Vojtinaként — a hízelgés hájával. A Wlassics ur sokat emlegetett liberalizmusa enélkül nem állja meg a tüzpróbát és egész a hírlapi cenzúráig veti el a sulykot. A tanár urak lássák, hogy ezzel szemben .mint orvosolják a kartársuk szemé lyében állásukon ejtett csorbát. A szövetkezeti eszme nem olyan paizs, mely Wlasics miniszter ur rokonszenvével találkozhatnék ...... A lapot most dr. Kele Antal ügyvéd szerkeszti.* *) Csak kilencz hónappal ezelőtt. Sz. Közgazdaság. A tarlórépa termelése. Azon helyeken és vidékeken, hol a takarmány nincs bővében, igen jó kisegítő takarmánynak a tarlórépa, vagy kerekrépa. Ez a milyen igénytelen, épen olyan jó növény, mert szarvasmarhanak, juhnak, sőt sertésnek is egyaránt jó táplálék. A tarlórépa homokos, laza természetű, jó erőben lévő és elég nedvességgel rendelkező talajt kiván, mely esetben igen nagy és szép termést ad. Ámde nemcsak az ilyen talajokon, hanem a középkötött talajokon is, sőt ha elég erőt kap, a kötött talajokon is sikerül a termelése. A vetési ideje rendesen julius végére, vagy augusztus elejére esik. Magva igen apró szemű s igy egy katasztrális holdra elég belőle 1—2 5 kigr. Lehet szórva is vetni, de jobb, ha sorba vethetjük, minek természetes feltétele a vetőgép. Ha sovány a talaj, akkor jó egy gyenge trágyázást adni alája, a mit nagyon meghálál. Ez azonban aratási időben nehéz dolog, miért legjobb elég jó trágya erejű földbe vetni. Pl. a buza, árpa és zabos bükköny rendesen jó talajokban voltak s igy ezek után, vagy lóher törésben jól sikerül. A talajnak jó porhanyónak kell lenni, miért is vetés előtt jól meg kell fogatolni. A mag szintén lehetőleg sekélyen kerüljön a föld alá, miért is szórvavetés esetén elég tövisboronával alatakarni. Összes müvelése egy kapálásból, vagy egy jó megfogasolásból áll. A szebb fejlődésért jó megritkítani mintegy 20—30 czm. távolságra. Ha télen át el akarjuk tartani, nagy gondot kell rá forditani, mert könnyen romlik. A kiszedés utan jól megkell szárítani a rajta lévő nedvességtől, a földet levakarni és ha jól kivan szikkadva, akkor a répafejét mintegy 2 cm-re tölcsérszerüen kivágjuk, porral behintjük a vágást és egy méter széles kupaczba rakjuk. A berakásnál mindig a kivágott fele felfelé álljon. Ezután szalmával beterítjük s északi oldalon 70 czm., déli oldalon 50 czm. vastag földréteget hányunk ra, a tetőn közbeközbe tengeri szár kévéből gőzölő lyukakat hagyva. Egy katasztrális holdon mintegy 100 mmázsa szokott lenni, különösen akkor, ha a talaj káli féle tápanyagokban nem szegény. Mindenesetre ajánlatos a termelése, mert ilyen formán sikerül egy és ugyanazon helyről egy évben két termést levenni. Rendes vetés forgás és jó trágyázás mellett pedig a talaj , zsarolástól nem lehet tartani. De van egy másik nagy haszna is a termelésnek s ez az, hogy a gabona félék alatt megülepedett talaj megporhanyul, az ezek közt kifejlődött és aratasig elhullott gyommagvak a szántás és kapalással megporhanyitott földben kikelnek s igy a talaj tisztul. Végre a tarlórépa kiszedése után tavasziak alá a jó és mély őszi szántás megadható. Egy másik ilyen tarlóba vethető növény a pohánka, melyről majd a közelebbi számban lesz szó. Agrár T. Heti jegyzetek. Nagyérdemű közönség! Ti dolgozók és huzóvonók 1 Reméljük, hogy mindig jobban és jobban kinyittatnak a ti szemeitek. A «Magyar Paizs» is nyitogatja a ti látó- és hallószerveiteket, de erősen közreműködnek ebben akaratlanul is a «Magyar Paizss-nak és a szövetkezetnek ellenségei. * * Hí Gondolkodjatok csak: kiknek az érdekében történt a volt szerkesztőnknek a lap felelős szerkesztésétől való eltiltása. Talán a magyar nép, a huzóvonók és a fehér rabszolga-hivatalnokok érdekében ? * * * Gondolkodjatok, de szomorodjatok is el, hogy talán már a hatalom kezelőinek kezei és lábai is erkölcsileg békóban vannak ? Nem szabadok. A magyar oroszlánok is kötözve vannak. Hálóban vannak, mint a mesebeli oroszlán. Ti «nevetséges kis egerek*!. Ti bizonyosan kitaláltátok már azt, hogy kiknek a hálójában? * * * De ti, kis egerek, seregeijetek össze, álljatok össze 1 Fogjatok össze és rágjátok szét a háló köteleit fogaitokkal : a szövetkezetekkel. Te magyar nép, ti «nevetséges kis egereka: a szövetkezeti intézmény a ti törvényes fogatok. Vicsorítsátok ellenségeinkre a ti törvényes fogaitokat ! Támogassátok a szövetkezetet, és álljatok rendithetetlenül a«Magyar Paizs» mellé. Ti rajtatok áll, ti «nevetséges kis egerek*, hogy az ellenségeink agyonnyomhatják-e a szövetkezeti intézményt és a «Magyar Paizs»-t. «Rabok legyünk, vagy szabadok, ez a kérdés,válaszszatok !> Válaszszatok a koldusbot és jólét között! Melyik tetszik vájjon ? * * * Eladósodott a magyar. De kiszabadulhat a hálóból, ha akarja. Fogjunk össze és szedjük ki embertársainkat a karvalyok karmai közül, a körmösök körmei közül ! Mutassuk meg, hogy ki itt ezen a véren vett földön az ur: a magyar-e vagy más ? Szabadítsuk ki magunkat a rabszolgaságból ? Eszköze ennek a szövetkezés és a takarékosság, a melyek szülik a gazdasági függetlenséget, a gazdasági függetlenség pedig szüli az erkölcsi függetlenséget: a szabadságot. Igy viszszaszerezhetjük az elkótyavetyélt házat, szőlőt, földet. A földet, igenis. Erősen, görcsösen ragaszkodjunk a földhöz. A saját földünkön állva, még az égboltozat is szebb a fejünk fölött. A burok véres harezot vívnak a földjükért, földjük kincseiért. A mi földünk, a magyarok földje is kincseket ad: ez éltet, táplál és tart fon bennünket. Ebben nyugosznak ősatyáink csontjai, a testvéreinké, gyermekeinké, szeretteinké. Ne adjuk hát oly könnyen oda idegen jövevénynek. * * # De ne adjuk pénzünket sem idegennek! Mert mit ér a föld nekünk, ha annak jövedelmét idegennek adjuk? Hiszen akkor csak a tulajdonjog a miénk, a haszonélvezet másé. Idegen, külföldi czikkekért, idegen czifraságért, rongyért se adjunk pénzt. Elégedjünk meg a magyar föld adta termékeivel és iparaival. Van husunk, zsírunk, lisztünk, posztónk, vásznunk, stb.; elégedjünk meg a magunkéval; a kávét egye meg az idegen, a magyarnak szalonna, hus, kenyér és bor való. Ezektől erősödik, amazoktól — az idegentől — elkorcsosul, elcsenevészedik. * * * Körülbelől egy napon kelt ki a kormánytisztviselők szivéből és agyából az a gondolat, hogy a panaszkodó tisztviselők hadd segítsenek magokon a szövetkezéssel — és az a gondolat, hogy a zalaegerszegi szövetkezetnek egy fricskát kell adni a haladásáért, egyik támasztékát, a Magyar Paizs lapot el kell vonni a szövetkezéstől, a tisztviselőt el kell tiltani az újságszerkesztéstől s igy a szövetkezéstől is. S-s. Az életből. Egy társaságban B. ur beszélget a házigazda kis fiával : — Tudod-e mi a gyapot ? — Hogyne tudnám, — felel a kis lurkó, azzal tömi a papa a fülét, mama pedig a mellét. Vizsgálaton kérdi a tanfelügyelő : — Mi a kör, kis fiam? —- A kör ... a kör . . . az, ahol a — a papa minden este berúg. Tanitó : Na Jancsi, melyik a leghasznosabb háziállat ? Jancsi nem tudja. A taDitó biztatva : No, hiszen hentes fia vagy . . . Hát miből készíti atyád a kolbászt? Jancsi elpontyorodik : Azt nem sza

1. ad megmondanom, mert megver az apám. — O-nak felelem, hogy éu kitalálom, miért tiltották el Borbélyt a 41. P.» szerkesztésétől. Mert szappan nélkül borotvált; az ilyeténképeni borotválás pedig nem tetszett a *kundsehafíjainak:* Sokszor pedig éles "borotvájával, egyet-egyet húzott rajtuk, mitiek következtében elvesztették azok a fejüket: de az ő utánozhatatlan flegmájával vigasztalta őket : A

ro, ez legyen az életükben a legnagyobb bajuk. Másoknak pedig a fejét mosta meg; s ezek rendesen tfejszaggatást• kaptak utánna. Nem csoda tehát, hogy ennyi.galiba után be kellett zárni az officzináját. (Li Tsiing.)