Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-27 / 26. szám

6 MAGYAR PAIZS 1901. junius 27. tartozó értéktárgyat elrejt, félretesz, értéken alul elidegenít, elajándékoz, vagy öt ctelekvöleg illető követelést elenged, eltitkol vagy valótlan követelést kifizet; 2. oly adótságot vagy kötelezettséget valónak ismer el, mely egészben, vagy részben valótlan; 3. egy vagy több hitelezőjét kielégít:, zálog, vagy megtartási jognak engedélyezése vagy va yona valamely részének átengedése által kedvezményben részesiti; 4. kereskedelmi könyveket, ha a törvény azok vezetésére kötelezte, nem vezetett; vagy azokat megsemmisítette, elrejtette, hamisan vezette, vagy akkép változtatta meg, hogy azokból cselekvő és szenvedő állapota vagy az üzletnek folyama ki nem deríthető. 415. §. A csalárd bukás büntette öt évig terjedhető fegyházzal, ha azonban az okozott kár kétezer foiintőt íul nem halad : hérom évig terjedhető börtönnel büntetendő. — A szabadság vesztés- büntetésen feiül a hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapitaneó. 416. §. A vétkes bukás vétségét követi el és két évig terjedhető fogházzal, valamint hivatalvesztéssel büntetendő azon vagyonbukott, a ki ; 1. fizetési képtelenségbe pazarlása, gondatlan üzletvezetése, tőzsdejáték, vagy olyan merész üzletek által jutott, melyek rendes üzletköréhez nem tartoznak. 2. a 414. §, 4. pontjában megjelölt valamelyik cselekm ényt nem azon czélból követte el, hogy ez által hitelezőit megkárosifsa ; 3. a kereskedelmi könyvek vezetésére kötelezve, cselekvő és szenvedő vagyoni állapotáról éveukint rendes mérleget nem készít ;. 4 miután fizetésképtelenségét tudta, vagy tudnia kellett, uj adósságokat esi nált; vagy a cspdkérvény beadásának elmulasztása által, alkalmat szolgáltatott arra, hogy vagyonára egy yagy hitelezője zálog- vagy megtartási jogot nyerjen. 417. §. Ha valamely kereskedelmi társaság vagy egylet vagyona ellen nyittatik csőd : a 414. §-ban meghatározott bűntett vagy a 416. §-ban meghatározott vétség esetében a bűnösség az üzlet vezetésével megbízott azon személyeket terheli, kik a büntetendő cselekményt elkövették ; A könyvelés feladata, az üzletben előforduló összes kereskedelmi ügyeleteket időrendben és rendszeresen feljegyezni, hogy ezaltal tartozi és követelési viszonyait, nem különben vagyoni állapotát barmikor előtüntethesse. A könyvitelnél megkülönböztetik az u. n. egyszerű és kettős könyvvitelt. Az egyszerű könyvvitel feltünteti az üzletben előforduló összes eseményeket, üzletbaratainknak tartozási és követelési viszonyait és minden zárlathoz az üzleti eseményt, t. i. a tiszta nyereséget, vagy veszteséget. A kettős könyvvitel ugyanezen ezélok szolgálatában áll, de ezeken kivül még egy körülmenyre terjeszkedik ki, nevezetesen. 1, nyilvántartja az összes vagyonalkatrészekben időről-időre bekövetkező változásokat, és 2, feltünteti az évi eredmények eredetét olyformán, hogy az üzleti ténykedés minden ágazataban egybeállítja a nyereséget és veszteséget és igy megtudható az utóbbiak egybehasonlitásából a tiszta nyereség. A kettős könyvitel emiitett czélját ujabb időben többféle módszer szerint igyekeznek elérni, s igy beszélnek, franczia, olasz-, oroszhármas könyvelésről, amerikai, fokozatos angolmódszerről, stb. Ezek közül különösen két módszer az, mely a müveit világ üzletköreiben leginkább használatban van; még pedig a franczia, és olaszmódszer. A franczia nagyon egyszerű, könnyen áttekinthető, a kisebb üzletben előnyösen használható, de nem igen használjak, Az olasz-módszer, nagyon terjedelmes, sok Írnivalót ad. A legtöbb helyen ezt hasznaijak. Ezen különféle rendszerekkel, s ezen rendszerek közti különbségek fejtegetésével nem foglalkozom egyszerűen azon okból, mert annak itt gyakorlati hasznát nem latom. De szükségesnek tartom mindazoknak előadasát, melyek a szövetkezet, s különösen a fogyasztási szövetkezet helyes könyvelésénél, s pénztári vezetésénél szükségesek. Tudvalevő dolog, hogy a szövetkezetek kö2ött a fogyasztási és értékesítő szövetkezet vezetése a legnehezebb, s legbonyolódottabb. Ki ezek vezetésében jártas, az bármely más szövetkezetet elvezet, s különösen áll ez a könyvelésre és pénztári kezelésre nézve is. A könyvelésre nézve annyira-mennyire minden könyviteli tankönyv nyújt fölvilágosítást, habár a szövetkezetekre egyik sem fektet különösebb gondot; a szövetkezetek pénztári kezelései pedig-tudtommal eddig semmiféle könyv sem ismertette, Már pedig a helyes, czélnak megfelelő, pontos, szabatos könyvelés és pénztári vezetés nélkül a szövetkezetek virágzasra nem juthatnak. A szövetkezetekről eddig megjelent munkák, vagy nagy altalanosságokban, csupán hangulat-keltés czéljából tárgyaljak a szövet kezeteket, vagy ismertetik a törvényes intézkedéseket, de a dolog gyakorlati oldalával, minden agazatanak részletes és kimerítő ismertetésével egyáltalában nem foglalkoznak : ez okból szükségesnek tartom, hogy a fogyasztási szövetkezeteknél használandó könyvelést, habar röviden, de minden részletére kiterjesztőleg, ugy szintén a pénztári kezeléssel is, még kimerítőbben, ezutóbbit gyakorlati példákkal is megvilágítva —, foglalkozzam. Szükségesek ezek azért, mert ezek képezik a szövetkezetek essentiaját; ismerete, tudása, szigorú és pontos keresztülvitele nélkül dugába dül minden egyéb jó igyekezet. De szükségesek azért is, hogy ezek ism erete minél szélesebb körben elterjedjen, mert ezekre szüksége van minden szövetkezeti igazgatósági, felügyelő-bizottsági tagnak, s napi biztosnak, a szigorú és lelkiismeretes ellenőrzés szempontjából. Csak az a szövetkezet fog megerősödhetni, s hitele csak annak lesz, hol a könyvelés és pénztári vezetés kifogástalan. A vagyon. Háromféle vagyont különböztetünk meg : I. Cselekvő érték-vagyont, (Activa), mely a rendelkezésre álló vagyonalkatrészeket képezni, s activumnak is nevezzük. II. Szenvedő, vagy teher-vagyont. (:Passiva:) mely alatt összes tartozásainkat értjük. III. A cselekvő és szenvedő vagyon különbsége adja a tiszta vagyont. Ha a cselekvő vagyon nagyohb mint a szenvedő, akkor a tiszta vagyont cselekvőnek mondjuk, kereskedelmileg ez esetet ugy fejezzük ki, hogy a kereskedő activ áli. Ha pedig a szenvedő vagyon nagyobb, akkor a tiszta vagyont szenvedőnek passiv mondjuk. A cselekvő vagyon alkatrészei a következők : I. Pénztar-készlet. II. Árukészlet. III. Értékpapírok. IV. Cselekvő váltók. V. Üzleti felszerelés. VI. Idegen váltók. VII. Adósok. VIII. Vertpénzek. IX. Ingatlanok. (: A fogyasztasi szövetkezetek jól teszik, ha váltót nem adnak senkinek, s váltót nem is fogadnak el senkitől. Ezek elkerülése által nyeri meg a szövetkezet szilárdságát. A vezetésnek arra kell irányulnia, hogy ezekre szükség ne legyen :). A szenvedő vagyon állhat: , 1. S nvedő váltók. II. Hitel', zők.vagy könyvbeli követelők. Dr. Kele Antal. (Folyt, köv.) HIRDETÉSEK. "íjf -"sar w "ffi' w -ffiÍRDETÉSEK jutányos áron felyétetnek A KIADÓHIVATALBAN. A szövetkezeti boltban kaphatók min

denféle festé- j| ^f k

ek, porban é

s olajba törve. É ^ Mindenféle lackok, kenczék, Wterpentin és gépolajok. a Lin

óleum, hrunolin, enyv, Ijj g

yanta stb. stb. mind

en a Éi legolcsóbb árban és legmeg- áj bizh

atóbb minőségben. 1: 79 0—3 Jl rr rr eros SZOLOPERMETEZESHEZ elsőrendű kékgáiicz és kónvirág, továbbá szőlőkötő-háncs (Raffla) kapható a szövetkezeti boltban. írószerek, irkák, papirnemüek. — Házi ipari czikkekböl erős, olcsó kézi szatyrok, szalm

a kalapok. Finom öreg szőlő, aszalt gyümölcs stb. jó mi- 72 0-7 nőségben, szabott árban minden.