Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-17 / 3. szám

MAGYAR FAIZ8 1901. január 17. Antal tapolczai vinczellér-iskolai igazgató, Péterffy József gazdasági szaktanító, Winkler József körorvos, Czakó Béia és Stankovits István keszthelyi gazd. tanintézeti tanárok. Az előadók a szőlőmivelést, a gazdasag kü­lömböző mivelési agát, a köznép egészség­ügyét fogják népszerű irányban felölelni. Az előadás ingyenes. Szabar községben a fellépet kanyaró járvány miatt az iskolát bezárták. A nagy hidegben sokat kell tüzelni. Igy tett Frim Vilmos is Zalalövőn, s a háza kigyuladt e hó 10-én este 7 órakor. A gyors tűzoltóság hamar eloltotta, s a félig égett házban csak 100 K. kar esett, holott 1000 koronáig volt biztosítva, A kedves. Géczy Józsefnek Zalalövőn a ked­vese Varga Rozi, ki a nagy télben szegény­ségben szenved, kapta magát, s kedves roko­nától, Takács Vinczétől ellopott 3 koronát. Melyik hát kedvesebb ? Törvénytervezet az ipartestületekről. A Kas­sai kerejk. és iparkamara törvénytervezetet készített olyan értelemben, hogy minden első­fokú iparhatóság székhelyén általános ipar­testületet kell alakítani, melybe minden iparos köteles belépni, A tervezetet felküldötték a keresk. miniszterhez. Mulatság. A tapolczai nőegylet 12-én este a «Balaton» szállóban fényesen sikerült mulat­ságot rendezett a szegény gyermekek felru­házására. A mulatságot egy művészi kivitelű estély előzte meg, mely 3 óráig tartott. Kü­lönösen hatásosak voltak az élőképek, a melyek a mily fénynyel ép oly gyakorlott ren­dezéssel lepték meg a közönséget. Kiválóan hatásos volt Petőfi álma és a kilencz múzsa. Közben Stefanek F. vezetése mellett a dalkör énekelt szebbnél szebb darabokat, miután a nagy számban megjelent fiatalság reggelig járta a csárdást. Az est sikere Vastagh János7ié úrhölgynek mint a nőegylet elnökének kö­szönhető, ki évek óta fáradhatlan vezetője a jótékony czélu egyesületnek. A kis hamis. Még ez is ellensége akar lenni a szövetkezeti boltnak, ez a kis hamis . . . Jánoskának hijják azt a kis borbély inast, a ki Halassy fodrász termében inaskodott s még csak 14 éves, de már szeretne lumpolni. Egy álkulcscal besomfordált a szövetkezeti boltba, a süteményekből bepofázott s pálinkát ivott iá. Megvizsgálta a pénzes fiókokat is, de itt persze csak a kézinapi pénztárt tarfják az ő keserűségére, Néhány koronát azért talált benne sőt egy pár tizest is. Azonnal beült vele egy kis korcsmába, húzatta a czigány­nyal s lobbogtatta a tizest. De egyik felnőtt ember idézte a rendőrt; ez megjelent, mint Hamlet szelleme s — kisérte a kis óriást a dutyiba. Kár tehát nem esett s a boltot most már kettős zár ala veszik. A zalaegerszegi piacz. A legjobb buza 14 kor. 20 fill. közép 14 kor. A legjobb rozs 13 kor. 40 fill., közép 13 kor. Legjobb árpa 12 kor., közép 11 kor. Legjobb zab 10 kor. 60 fill., közép 10 kor. 20 fill. Tengeri 11 kor. Krumpli 3—4 kor. Széna, jó hizlaló 7 kor. 40 fill., közép 4—5 kor. Zsupszalma 3—4 kor. Alomszalma 2 kor. 60 fill., közép 2 kor. 20 fill. I. oszt. tűzifa vasútról 26 kor., szállítással 28 kor. II. oszt. 24 kor., szállítással 25 kor. 60 fill. III. oszt. 22 kor., szállítással 23 kor. 60 fill. Különfélék. A legnagyobb néptanító. Bartók Lajos, a Petőfi-társaság nagygyűlését megnyitó elnöki beszédében Petőfivel foglalkozva, többek közt ezt mondá a halhatatlan költőről : «De Petőfi nemcsak a költök mestere, sokkal több. Petőfi a legnagyobb néptanító. S azt hiszem, ha czimre vágynék: ezt fogadná el legörö­mestebb.^ Csakhogy Petőfi a nép alatt az egész hazát, sőt az egész világot érti, minden em­bert a legfőbbektől, a közpórig egyenlően ; s nemcsak dicsőíti a népiest, de óriási hu­morral bánik el hibáival. Petőfi pedagóg, de nemcsak mesterségében, mint Rembrandt. Isten, haza, szabadság, természet, esalád, emberszeretet, hősieség, férfiasság, becsület, — az egész ember tantárgya neki. És hogy tanit! Művészettel, mely maga a természetes­ség. A szentlélek tüzes nyelvével, melyet mindenki megért. Ragyogón szemléltetve, lel­kesítve és példaadással, — egész életével és halálaval. Petőfi, mint néptanitó : valóban méltó jelemzése. Ha szabad az ő" versének játékát variálni, hogy Petraca és Petőfi félig­meddig már rokon, — azt mondhatnók : cPestalozzi és Petőfi.* Ő a tanitók tanítója is és a Petőfi-Társaság mint áldásos nemzet­nevelést az ő neve, szelleme és munkái hir­detését tartá mindenkor hivatásának.* Savanyó Jóskáról azt mondtuk a mult héten, hogy kazaeresztették s a veszprémmegyei Fel­ső-Iszkázon folytatja asztalos mesterségét. Az illavai fegyintézet ref. lelkésze, a ki szintén dunantuli, azt írja, hogy Jóska még ott van, legfeljebb kiszabadulhat, mert jól viseli ma­gát, ami iránt már tettek is4 lépést. Aztán a mar megtöpörödött Jóska nem az asztalos­sághoz, hanem a szabómesterséghez ért. Gazdatisztek nyugdija. A földmivelésügyi mi­niszter a gazdatiszti törvénynek a főrendiház­ban való tárgyalás alkalmával azt a kijelen­tést tette, hogy addig is, mig a gazdatisztek nyugdíjügye törvényhozásilag rendeztetnék, hajlandó a jelenlegi gazdatiszti nyugdijegyesü­letet támogatásban részesíteni, ha ez lépese­ket tenne az országos alapon való szervezke­désre. Ebből a kijelentésből kifolyólag a gaz­datiszti nyugdijegyesület kebelében nagyarányú mozgalom indult meg, a melynek czélja a jelenlegi nyugdíj szervezetnek kiterjesztése. Szándéka az egyesületnek a dijak leszállítá­sává! módot nyújtani az ország valamennyi gazdatisztjének az egyesületbe való belépésre, egyúttal biztosítani kívánja a nagyobb támo­gatást is. A mozgalom eléggé intenzív, igy remélhető, hogy a közel jövőben kedvező megoldást nyer az a kérdés, a melyhez 16.000 intelligens magyar család érdekei van­nak fűzve. A gyufáról azt írja a kereskedelmi muzeum, hogy az Szalonikiba Ausztriából és részben Olaszországból jön. Egy magyar czég egy zugügynök kezén, akiről a gyár elmulasztott előleges . informácziót szerezni, több, ezer forintot vesztett s azonfelül el is rontotta a piaezot. Az áru egy része most is raktáron van. Az áru minősége igen jó és helyesen bevezetve jókeletü lehetett volna. Az ingerlő hirdetés ügyében megrendelte a kereskedelmi miniszter, hogy az hivatalból nem üldözendő, csak akkor, ha feltűnően in­gerlő a hirdetés. Ilyenkor az elsőfokú ipar­hatóság megindítja az eljárást Hanem nehéz lesz ám megtalálni a határt, a kisfokú és nagyfokú ingerlés között A gyűjtőkről szólott volt már a «Magyar Paizs». Ez évvel életbe lépett a törvény, hogy nem szabad nekik megrendelőket gyűjteni : csak olyan iparosokat és kereskedőket ke­reshetnek fel, akik üzletkörükben az illető áru eladásával vagy felhasználásával foglalkoznak. A Miniszter kivételeket is engedélyez. A szerkesztő levele. P. Pacsa. A .Magyar Paizs» leg­első előfizetője Khédey Lajos volt Zalaegerszegen, a vidé­ken Paraitz Jenő. Utóbbi volt az első üdvözlő is 1901-re. Megjegyzésre való. Anonymus, Rajk. Sokan üdvözölték már Németh Eleknét, a .Magyar Paizs» kitűnő munkatár­sát a fényűzés harcza cz. czikkért. Mindenik gratulálónak tudjuk a nevét is, csupán a rajki «Palmá»-nak nem. Ismer­tessenek meg vele. B. L Nkanizsa. Köszönet. A kívánság szerint. Sz. Nkanizsa. Igy talán majd jobb lesz. „Egy előfi­zető neje." Nem szükséges álnév alatt irni. Igy is, ugy is megmondjuk, hogy alkalmas é, vagy nem. Ha valaki nem tud verset irni, az nem szégyen. Ennek a versnek jó a tárgya, pompás a tartalma, de versnek nem jó vers. adják ezt tudtul, mert az egylet tagjainak ónkénytesekből kell állania. Az egyesület ügyeit s tagjainak levelezéseit ebben a rovatban folytatjuk. Zalavármegyei magyar iparvédö-egyesület. A Zalai iparvédő egyesület igazgató-választ­mánya f, hó 20-án vasárnap délelőtt n órakor gyűlést tart Dr. Kele Antal elnökkel Zalaeger­szegen a Társaskör helyiségében (Szalóky Géza vendéglője a Wlassics-utczában). A választ­mányt ezen az uton hivja össze az elnökség. A választmány egy közgyűlés megtartására készül, s módokat keres az iparvédelem esz­méjének terjesztésére. — A választmánynak számtalan helybeli és vidéki tagja van és sok megválasztott felügyelője. Fölkéri az elnökség mindazokat a tagokat, kik nem jelenhetnek meg, jelentsék ki levélileg, hogy akarnak-é tagjai lenni a választmánynak és felügyelőség­nek s általán az egyesületnek, érdeklődnek-é iránta vagy nem. — Fölkéri az elnökség másodszor a «Magyar Paizs» olvasói közül azokat, akik nem tagok, de érdeklődnek, hogy Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet. A szövetkezetekről. (15. Folytatás.) A hitelszövetkezetek. Az olcsó hitel hiányának másik oka: 2. A szótartás, tisztesség, becsülettudás, idc­alismus hiánya és az igazi felebaráti szeretet fogyatékossága, s törvénykezésünk gyengesége és bizonytalansága. A hitel alapja: a bizalom, a bizalomé: a karakter, s ezé : a szótartás szentsége és a kifogástalan becsületesség ; oszlopa : a jó, gyors, olcsó, s bizonytalanságoknak és lutrizásoknak ki nem tett törvénykezés; tetőzete: a lejárat­kor a pontos és rendes fizetés! Ugyan ki meri állítani, hogy ezek az eré­nyek és jó tulajdonságok polgártársainkban megvannak ?! . . . (Bár megvolnának ! . . .) Hogy ezek az erények a magyaroknál né­hány évtizeddel előbb is megvoltak I azt apá­inktól tudjuk, de az öregebbek maguk is em­lékezhetnek reá; s hogy ismét meglegyenek : azon nekünk kell munkálkodnunk, mert egy erkölcseiben mélyen elromlott, s elsülyedt nem­zet, ha a jobb útra nem tér: menthetetlenül elpusztul. Hajdan puszta szóra, négyszemközt igen sokszor adtak kölcsönt, s nem történt meg, hogy az adós a kapott összeget eltagadta, vagy azt rendesen meg nem adta volna. Mert akkor a magyar nyilt, férfias, egyenes lelkű, szótartó, tisztesség és becsülettudó volt. Akkor a magyar nem igért olyant, melyet megtartani nem akart, vagy a miről előre tudta, hogy teljesíteni nem birja; s hogyha valamiért becsületét tette zálogba, azt még élete veszélyeztetése árán is kiváltotta I S most?! . . . A kép nagyon elszomorító . . . Napi renden vannak az ezerféle, furfango­sabbnál furfangosabban kieszelt agyafúrt csa­lások, váltó- és okirathamisitások. lopások, sikkasztások ; se szeri sc száma a hamis ügy­leteknek, s a vagyoni csere-beréknek csak azért, hogy másokat kijátszhassanak. A tudvalevő bűnök, ocsmányságok, alávaló­ságok száma is légió, hat meg mennyi lehet azok száma, melyek ki sem tudódnak az embe­rek előtt, de melyek azért tudva vannak, s az embert lealacsonyítják. Mily kevés azoknak a száma, kik, nem a büntetéstől való félelemből, de önkényt lelkük nemesebb ösztönzéséből követik a jót, s ke­rülik a rosszat! Ez az igaz emberi, ezek szá­mát kell gyarapitanunk; akkor nem kell eze­ket — mint most — keresve-keresni lam­pással. Korunkban az emberek túlságosan kapzsik, haszonlesők, anyagiasak ; a közjóért nem igen lelkesednek, s csak imitt-amott csillámlik föl az idealizmus, miből önként következik, hogy az igazi felebaráti szeretet is jobban csak a papiroson van meg. Jogász-nemzetnek szeretjük magunkat ne­vezni, s polgári törvénykönyvünk még most sincs. Hanem annál több az úgynevezett döntvéiiy, mely ugyanarra olykor azt mondja ki, hogy fehér, olykor azt, hogy fekete. Törvénykezésünk sok tekintetben a lutrizás jellegével bír, mely felette szaporítja a pere­ket, s a szerencse-vadászok seregét. Gyenge a kötelességérzet, a pontos, rendes fizetés. Sokan még tiszta, minden kétségen felül álló tartozásukat sem akarják per nélkül kifizetni, mely rossz szokásunk felette sok va­gyont emészt fel évenkint. Mindezen bajokon leginkább segíthetnek : a szövetkezetek, melyeknek erkölcsi és anyagi haszna — felette megromlott, elszegénye­dett és eladósodott társadalmunkra — igen sokoldalú. Krisztus Jézusnak a tanai elevenednek föl és nyernek gyakorlati alkalmazást általuk. Mielőtt a hitel-, s egyéb szövetkezetek rész­letesebb taglalásába fognánk : lássuk röviden,

Next

/
Oldalképek
Tartalom