Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-06 / 23. szám

1901. április 25. MAGYAR PAIZS 181 ban. — 22-én d. e. az olakülvarosi I. II. osz­tályban. — 24-én d, e. a IV. a) fiúosztályban. — 24-én d. u. a IV., V. leányosztályban. — 25-én d. e. a IV. b) fiúosztályban. — 25-én d. u. az V., VI. fiúosztályban. — 29-én «Te Deum» tartatik és az évi «Ertesitők» osztat­nak ki. E vizsgálatokra a t. ez. szülőket és a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja az igazgatóság. A róm. kath. és izr. vallás­tanból, valamint az általanos tantárgyakból a vizsgálatok d. e. 8 órakor, d. u. 2 órakor kezdődnek. A herczegprimás és a magyar ipar. Az ipar­egyesület iparpártolási szakosztálya elnökének Széchenyi Imrének kezdeményezésére, nemré­giben elhatározta, hogy kérelmet intéz az or­szág főpapjaihoz : hassanak oda, hogy egyház­megyéik papsága a közönséget a magyar szer­zőktől eredő és magyar gyártmányú imaköny­vek vételére és használatara buzdítsa. Elénk viszhangot keltett a hazafias kérelem hazánk főpapjainál, akik az iparegyesülethez intézett valaszukban már nagyrészt csatlakoztak az iparpártoló mozgalom e legújabb megnyilatko­zásához, Igy Vaszary Kolos, herczegprimás is megígérte, hogy a magyar-ipar érdekében fölemeli szavát. Körlevelet is intézett egyház­megyéje papságához, amelyben fölhivja őket, hogy csak olyan imádságos könyveket terjesz­szenek, melyek magyar irók tollából valók és magyar műhelyben készültek. Templomrablás. A keszthelyi róm. kath. temp­lomban elhelyezett Szent-/í;//tf/-szobor mellett felállított vasperselyt a május 30. 31-ike kö­zötti éjjelen ismeretlen tettesek lefeszítették s körülbelül 200 koronát tevő tartalmával együtt elvitték. A templomban 30-án délután tisztogattak s igen valószinü, hogy a tettes ezalatt az idő alatt ment be a templomba s ott bezáratta magát. Eltávozását nagyon meg­könyitette azon körülmény, hogy a most szin­tén bejáróul szolgáló s a templom déli részén levő régi sekrestye ajtó-kulcsát állandóan a zárban hagyják. A persely eltűnését Pákor Adorján főgymnáziumi tanár, a gymnazisták reggeli miséjén vette észre. A csendőrség a legmesszebb menő intézkedéseket végzi. Keszt­helyen is erélyesen nyomoz, hogy a tetteseket kézrekerithesse. Május 31-én hat gyanús egyént tartóztatott le. A Sip uícza csatornázásának félszázados pro­blemája, mint halljuk, megoldása felé közele­dik. Van ugyanis a városnak egy 143 ezer forinttal előirányzott a budapesti országos egészségügyi mérnökség által kidolgozott terve, melynek csak az az egy csekély hibaja van, hogy 100 ezer forintos vízvezeték a szeny­vizek és ürülékek elvezetésére nem való. Ezen csatornázási terv szerint a sip-utzai vizslahidig terjedő 95 m. hosszú kanalis, ép ugy mint a többiek földalatti betoncsatorna van tervezve, de két méter mélységben és megfordított irany­ban : az újvárosi utczába. S ez volt eddig a bökkenő, mert egyelőre kivihetetlen. Most azonban mint halljuk, a tanács a képviselő­testület elé készül döntésre vinni azon kér­dést, elfogadja-e ezen luksuriozus gazdag vá­rosnak szánt eső-csatorna tervet vagy csak a mi szerény anyagi tehetségünkhöz mért módon akar-e a Sip-utcza és egyéb helyek égető szükségén segíteni. — Mi azt hisszük, hogy ezen úgynevezett és igazán «untató» rend­szerű csatornázási terv felett kár volt annyit eddig is habozni és miatta fenakadni. Oly város, melynek másfél millió korona közadós­saga, 70°/ 0 érték erejéig házakra bekebelezett adóssága, 80°/ 0 pótadója és 50°/ 0 egészségte­len, padolatlan, kéménynélküli szalma fedelű, rendőrileg kiürítendő nedves penészes lakása van; esővíznek a föld alatt józan észszel fél milliós beton séta utat nem esinálhat. Kár az ilyeneken pillanatig is habozni. Városi ügyeink lelkes vezetőiről feltételezzük, hogy mihama­rabb a varos szegénységéhez és kedvező lejt­viszonyaihoz mért olcsóbb inditványnyal vagy tervvel fognak fellépni. Csak ne hagyják ma­gokat zavarni olyan uraktól kiknek érdeke nem a nép érdeke. A magyar ipar kitüntetése külföldön. Szt.-Pé­terváron keramit targyakból nemzetközi kiál­lítást rendeztek, melyen a herendi és pécsi gyar aranyérmet, az apátjalvi gyar pedig bronzérmet nyert. A nagykanizsai függetlensegi és 48-as part a következő meghívót bocsátotta ki: «Tiszte!t polgartarsak 1 Az országgyűlési függetlenségi és 48 as párt junius 9-én vasárnap d. u. 2 órakor Nagykanizsan a felső templom előtti téren pártgyülést tart, melyen az országos párt kitűnőségei közül: Ugrón Gábor, Bartha Miklós, Holló Lajos, Visoitai Soma ország­gyűlési képviselők és mások is részt vesznek. Jelenjetek meg a gyűlésen minél szamosabban, hogy a független Magyarország lánglelkü baj­nokait meghallgathassuk és igéiket lelkünkbe véshessük! Az ünnepely programmja a kö­vetkező: 1. Déli 12 órakor fogadtatas a va­súti indóháznál. 2. Délután 2 órakor a part­gyűlés megtartasa a felső templom előtti téren 3. Délután 4 órakor beszédek tartasa a.kis­kanizsai templom téren. 4. Délután 6 órakor a partvezetőség értekezlete.» A Zalavármegyei Gazdasági-Egyesület junius hó 12-én délután 3 órakor a zalaegerszegi (Fozva mellett) állami szőlőtelepre tarsas kirán­dulást rendez, amely alkalommal Tuss A tal tapolczai vinczellér képezdei igazgató bemu­tatja a franczia módszer után készült mohás ojtás körüli eljárását, ennek eredményét, nem­különben az amerikai szőlővessző termelő te­lep berendezését. A gazdasagi egyesület fel­hívja az egyleti tagokat valamint a zalaeger­szegi és vidékbeli szőlőgazdákat, hogy ezen kirándulásban minél többen részt vegyenek és a vidékbeli kisgazdakat is a részvételre buz­dítsák. A hazai ipar védelme. Érdekes megrendelést kapott a napokban Tafler Jakab orosházi ci­rokseprőgyáros az öreg Kriiger apó hazájából. | Három helyröi Dúrban, Fokváros és Pretori­ából érkeztek a mintegy 4000 koronára rugó megrendelések a gyár jónevü czirokseprő ké­szítményeire. melyeknek egyrésze már útban is van a burok földjére. Királyi elismerés. A király elrendelte, hogy Filipich János letenyei kir. jarásbirónak nyu­galmaztatása alkalmaból, az igazságszolgálta­tás terén teljesített buzgó szolgálataért, leg­magasabb elismerése ludtuladassélc. A zalavölgyi h. é. vasut részvénytársaság igazgatóságaba a vármegye részére fentartott tagsági helyekre Battbyany József grófot és Haudek Ágoston drt valasztotta meg a köz­gyűlés. Annak javaslatba hozatalára, hogy a tervezett vármegyei telefon-hálózat mi módon volna legczélszerübben létesíthető, a köz gyű lés a vármegye alispánja elnöklete alatt a főjegyző, főügyész, főszámvevő, főmérnök, to­vábbá Barcza László, Hertelendy Ferencz, Kol­ler István, és Skubl^cs Jenőből álló küldöttsé­get kérte föl. A kudsiri állami vasgyár fejlődése. A kor­mánynak állandó figyelme tárgyat képezi a kudsiri állami vasgyar fejlődése, mely gyar a hunyadmegyei olahság közepette nemcsak nemzeti szempontból tölt be fontos szerepet, hanem készítményei kiválóságával érdeklődést kelt a külföldön is. Kudsiri vasat ma nagy­mennyiségben rendel nemcsak Anglia és Né­metország, hanem még Kína is, mint levele­zőnk értesit, fejleszteni akarják ez állami vas­és aczél-gyárat. A kivitel érdekében a napok­ban leutazott Budapestről az állami központi vasmti igazgatóságtól Kudsirra Vajkay Károly központi igazgató, Szatmári és Barvics Albin min. tanácsosok, Mály Sándor oszt. tanácsos és Lichtscheidel Lajos központi igazg. titkár. Kíséretükben voltak S etina M. áll. vasúti fő­tisztviselő. Neumann Frigyes börze tanácsos stb. A kirándulás czélja volt üzleti és műszaki tekintetben az üzem fejlesztése érdekében ta­nulmányokat tenni. Megszemlélték a vidéket s megnézték a Markup Ferencz bánya tanacsos hivatalfőnök által mintaszerűen vezetett vas­és aczélgyárat. A kirándulás alkalmával ked­vező idő lévén, az illustrís társaság a gyár szomszédságában levő fenyves erdőben ebédelt, E kirándulásnak, mint mondják, meglesz Kud­sir közönségére nézve az a haszna, hogy a vasmű telepet villamos vasúttal kötik össze a történelmileg is híres kenyér mezei, alkenyéri államvasuti állomassal. Azonkívül a gyárat is bővíteni fogjak, melynek magyar személyzete iránt atyai jóindulattal viseltetik az allami vasmüvek központi igazgatója: a széles lát­körrel biró férfiú, Vajkay Karol}-. A rabmunka eltöriese. A rabok egyrészének az ipari munkáktól elvonasa és a földmivelés­sel vaió foglalkoztasa eszméjén faradozik Plósz Sándor igazságügyminiszter. Ugyanis több tornazasba részesülnek, meg szebb szinük is lesz azoknak a «drága, féltett és tisztelt gonosztevőknek.» (Egy börtönfelügyelő jellem­zése.) Nem tudjuk elgondolni, hogy miért fan­táziálnak oly jótevésen, amivel tízszer annyi rosszat tesznek Már hányszor súgták, kiáltot­ták azt az igazságügyminiszternek a fülébe, hogy csináltasson a rabokkal játékszert, no­ringbergi árut, amit másként ugy sem készí­tenek tán évtizedek múlva sem nálunk. Nem, megint egy masfajta szegény ember szájából akarják a kenyeret kivenn'. Egy jó reményii ifjút temettünk ma délután Zalaegerszegen, Ke szív Ferencz műasztalosnak öcscse, Keszly József alig 26 éves műasztalos, az országos iparegyesületnek és a magyar iparművészeti társulatnak rendes tagja, kiváló tehetséggel vala megáldva, ösztöndíjas tanul­mányúton is volt külföldön. Ily fiatalon sor­vasztó betegség költözött belé s mielőtt a magyar iparemelésére hathatósabban érvényesí­tette volna mar eddig is latható szép tehetségét : ezé! előtt érte el a czélt, az örök nyugodalmat. Kétszeresen fájhat az eset: a tehetségnek kettétörése, s az ifjúságnak sirbaszallasa. A helybeli tüzóltó testület zenekarának pár­toló tagjai lettek a következők a következő adományokkal (folyt. III): Horváth Juliska 4 k. Breisach Sámuel, Farkas L. László, Berger Paula, Radó Antal keresk, Hurt Lajos, Császár Józsefné, Gríinwald Aladár, Horváth József vendéglős, Weisz S. pék. Hanty Károly, Szil­berman Jenő, Berger Arnold, Bődy József, ta­nar, Berger Miksa, Molnár Vendel vendéglős, özv. Dr. Mangin Károlyné, Boschan Gyula, Unger Domonkosné, Fridricb Markusz, Schütz Sándor, Fischer Miksa, Schnakter Antal, Türk Mihály, Hunyady Sándor, 2—2 koronával, ifj. Lendl Gyula, Bader Pal, Braun Fülöp, Somogyi József, Berger Samu Farkas Ignácz kereskedő, Fischer Mór kereskedő Papp Alajos kefekötő 1—1 koronával. (Folyt. köv). Anyakönyvvezető kinevezés. Hegedűs Károly körjegyző becsehelyi anyakönyvvezetővé teljes hatáskörrel kineveztetett. Járvány. A Felsőmihályfalva, Királyfalva, Stridó és Csaktornya községekben fellépett kanyaró járvány miatt az ottani iskolák be­zárattak. Letiporta a bika. Ekler Sándor ebergényi lakost sajat bikája megrohanta, földre nyomta s irgalmatlanul megöklözte. A szegény embert csak vékony szála tartja még az életnek. Vármegyei tisztviselők mellékjárulékainak fel­emelése tárgyában a m. kir. belügyminiszter a következő leiratot intézte a törvényhatóságok­hoz : «A vármegyék régi idők óta állandóan kifejezést adtak felirataikban azon meggyőző­désüknek, hogy az egyes tisztviselői állásukhoz kötött, hivatalos rendeltetéssel biró mai áta lányok, mint a fennforgó életviszonyoknak meg nem felelők, magasabb összegben lennének megállapítandó!?; egyúttal ily czélból az ál­lami pótjavadalmazás emelését is kérelmezték. Részemről a vármegyék ezen kérelmét teljes mértékben indokoltnak talalom és mert ugy vagyok meggyőződve, hogy a vármegyei tiszt­viselők, segéd és kezelő zz.emélyzet törzsfize­tésének állami pótjavadalmazás utján történt s ez évben országszerte befejezést nyert fele­melése az elérni kivant eredményt tényleg csak akkor fogja biztositani, ha az általanynyal el­látott tiszviselők, hivatalos jellegű kiadásaikat a sajátjukból fedezni nem lesznek kénytelenek : elhatároztam, hogy az uti, irodabér és iroda­átalanyokat, valamennyi varmegyében megfe­lelő állami pótjavadalmazas utalvanyozásával, a részemről nélkülözhetetlenül szükségesnek látott összeg erejéig kiegészítem, vagyis fel­emelem* Egán. Megint hire jött, hogy Egán Edét hazahívják kazárföldről, aki ott szövetkezetek felállitasaval törekszik a ruthén népet előbb megmenteni, azután lábra allitani. Hogy ez miért nem jó munka s sokan Egánt, hogy miért nem szeretik ? Isten a megmondhatója. És sajátságos, Magyarországon több hirlap nem szereti Egánt, mint szereti. De hála Is­) tennek, mégis még nem a hírlapok sokasága

Next

/
Oldalképek
Tartalom