Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-02 / 18. szám

II. év. Zalaegerszeg, 1901. április 25. 17. szám. Egy évre 4 korona Fél évre 2 korona Negyed évre I korona Egyes szám 8 fillér. Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. Hazai dolgok hirdetése féláron : egy oldal 20 K. Nyilttér sora I korona. Szerk. és kiadóhivatal: Wlassics-uteza 25. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE. Május. Légy üdvözölve meleg, fényes, hő napsugár ! A ki átmelengeted a föld kebelét s ez egy időre elhidegült kedvesednek szivében újra meggyújtod a szerelmet s virágfakadásban tart tovább az élet. A ki felbolygatod szerelmesedben a szunyadó erőket. A ki születésre hivod a nem létezőket, s a teremtés folytatására ösztönződ a természetet. Légy üdvözölve meleg, fényes, hő napsugár ! A ki kihozod a szabad levegőre bőrö tönlyukából a bogarat. Kinek mosolygásodra ugrál olyan vígan a bárány s éltető leheletedre nő meg az erdei bogyó a medve számára. A ki az emberek számára is dagasztod a kenyeret a lapályon s a hegyek teknőiben. Légy üdvözölve meleg, fényes, hő napsugár ! A ki egyenes vagy, mint maga az igazság s épen ugy megcsókolod a füstös kalyibák kéményét, mint a templom gombját és keresztjét. A ki erős és hatalmas vagy, mint maga az igazság ; nemcsak a testes anyagra hinted melegségedet és világosságodat ; nemcsak az anyagot termékenyíted meg •, nemcsak az állatnak nyitod fel a szemét: nagyobb világot gyújtasz az agyvelőben is; megbővited a gondolatot, kiterjeszted a képzelmet, hitet keltesz a lélekben az örökkévalóság iránt s reményt táplálsz a boldogtalanban eg'y elkövetkezhető boldogság iránt. A ki jó vagy, mint maga az igazság: köszönetre, hálára és szeretetre tanitasz bennünket; a te világosságod utján keressük és találjuk fel mindennek az okát, még a te lételedn'k is a teremtőjét: az örök erőt, a mindenható istent, hogy köszönhessük meg neki a léteit szeretetünk végtelenségével. Légy üdvözölve meleg, fényes, hő napsugár ! B. Gy. Gazdasági előadás a börzönczei szőlőhegyen. G jcsej keleti határvonalához közel eső községek mint P.-Magyarod, Szt.-Liszló, Bucsuta, Ottárcz és Börzyncze lakosai rendkívül érdekes és "szakavatott gazdasági előadást hallgattak folyó hó 21-én a börzönczei szőlőhegyen a szőlőbirtokosok tulajdonát képező úgynevezett «helységhazban Ugyanis Hugauff Ede zalaszentbalázsi és Németh Jenő zalaszentmihalyi főtanitók senkitől sem hiva, sem serkentve, saját initiátivájukból elhatározták, hogy Göcsej eme falvaiban időről-időre tartandó gazdasági és egyéb szakelőadások altal a mezőgazdaság, szőlőmiI velés s gyümölcstermelés stb. iránt az érdeklődést felköltik, hogy azok okulva a tanulta! kon, az okosság parancsolta következményként ezeket megkedveljék s igy ezáltal az anyagi tönk szélén álló népet lassanként igyekezzenek vissza vezetni az anyagi jólét szülte boldogság és megelégedés tanyajára. Bár nevezett főtanitókat mindenhol, a hol valami szépről, jó, nemes és hasznosról van szó, ott találhatni működésűkkel, mégis ezen elhatározásuk megkoronázza eddigi összes tevékenységüket, mert aki Göcsejnek indolens, minden ujita$ és tanulástól iszonyodó népét ismeri, átláthatja, hogy mennyi buzgóságra, ékes szólasra, sőt anyagi áldozatra van szükségük, hogy elérjék a magak elé tűzött czélt. S ezt el is érik, sőt részben el is érték, mert az első által jó eleve hirdetett előadásra a fent nevezett összes községekből jelentek meg hallgatók, még pedig annyian, hogy az épület kicsinynek bizonyult befogadásukra, s még a szabadban is legnagyobb türelemmel hallgatták végig az esti órákig tartó előadasokat. De le is kötötték az előadók az összes jelenvoltáknak a figyelmét érdekes s a nép nyelvén tartott előadásukkal. Alapos készültséggel és tudással ismertette az első a szőlők három legnagyobb ellenségeit : a philloxerát, peronosporát és lisztliarmatot valamint az ezek ellen való különféle védekezést, bemutatta természetben a különböző oltási módozatokat, megmagyarázta a zöld oltással járó összes teendőket stb. mig utóbbi nem kevésbbé alapos tudással a gyümölcs-tenyésztés anyagi és erkölcsi hasznáról és a gyümölcs értékesítéséről beszélt. Ismertette az egyes gyümölcsfajokat, bemutatta természetben az összes nemesítéseket stb. A mindvégig élvezetes előadásokat az összes jelenvoltak megköszönték 3 arra kérték az előadókat, hogy Göcsej javának előmozdítására irányuló törekvéseiket ne hagyják abba, hanem tanácsaikkal, tudásukkal szolgáljanak ezután is a népnek; hálás köszönettel fogják ezután is a nyújtandó felvilágosításokat venni. A két előadó ezt meg is ígérte, s legközelebb a bor helyes kezeléséről s a szövetkezetekről fognak értekezni Pölöskén nwíjus 12-én. Börzönczen, 1901 április 22. Lengyel Ferencz. Khazár földön Irta : Bartha Miklós. XV. Két napszámos és két khazár. A khazár vagyontalanul vándorol be hazánkba. Mit csináljon? Mert élni csak kell. A czigany ugy oldotta meg ezt a problémát, hogy lopott. Rajta vesztvén, azt kérdezte a biró, hogy nyul a máséhoz? «Mit csináljak tekintetes uram — felelt a czigány — mikor minden a másé A khazár nem lopással oldja meg a problémát. Ámbár, hiszen lopogat is. De ez nem természete. Az orgazdaságot töbször gyakorolja. Ez már egy neme az üzletnek, De mint állandó iparágat ezt sem üzi. Legáltalánosabb mestersége a közvetítés. Ezen a téren hihetetlen rekordot ér el. Valóságos belső szenvedélylyel üzi ezt az ipart. Nincs az üzletnek olyan képzelhető neme, a melyhez oda nem allana középső tagnak. A halász és a hal között ő a haló. A hideg és a szoba között ő a kályha. Benszülött benszülöttel semminemű vásárt nem köthet, hogy közbül ne álljon a khazár. Tyúkot, malaczot, borjut Munkácson, Huszton, Szigeten nem tud eladni a benszülött a közvetlen vevőnek. Tehenét, ha el akarja cserélni sertéssel, szántóját kaszalóval, ökrét lakóházzal : a khazár ott van, alkuszik, közbelép és megakaszt minden vásárt, minden cserét, ha közvetítése el nem fogadtatik. Nem kell feledni, hogy- a khazár egy minden tekintetben elhanyagolt népet tart megszállva. Ez a nép a khazárt kikerülhetetlen végzetnek tekinti. Közszerencsétlenségnek, mely nem elhárítható. Isten csapásnak,, mit megadással fogad a jámbor hivő. Később látni fogjuk, hogy a lelkészek minő jó baratai a népnek. De a khazárok végzetszerüségéről táplált hit megtörte a lelkészek ellenhatását. És minél nagyobb lett a khazárok szama, annal jobban elmerültek a lelkészek a csüggedésbe. Próbálgatták a nép önbizalmát fölébreszteni, de elveszítvén a csatát : elvesztették hitüket is aziránt, hogy népüket m egm en th essék. A közvetítéseknél az üzlet tejfölét szedi le a khazár. Valósággal megvámolja a közforgalmat. A nép egy modern tizedet fizet a khazárnak. Frigyesfalvánal két ruthént láttam dolgozni a vasúti töltésen. Megrongált talpfakat cseréltek ki. A két napszámos mögött két khazár állott hallgatagon. Kocsink elhaladott mellettük s én elmélázva néztem azt a szines játékot, melyet a havasok egyik csúcsán az őszi napsugár véghez vitt. Azonban vissza-vissza tekintettem a munkásokra. Nem tudom miért; hiszen nem érdekeltek. Igaz, hogy mezitláb dolgoztak ásóval, a mi annyit jelent, hogy a kemény szerszám feltöri a talpukat; az is igaz, hogy a faluban délre harangoztak s nem láttam körülöttük ételhordó fehérnépet, a mi annyit jelent, hogy étlen dolgoznak. De mindez nem feltűnő az ínségnek ezen a vidékén. Egyszóval, nem tudok számot adni, hogy miért tekintgettem vissza mindaddig, mig egy kanyarulat el nem födte őket. Csak néztem. A miként elnézi az "ember a kóválygó madarat, ha a nagy magasságban kering. És az alaktalan bogáncskórót a hósivatagban, mindaddig, mig a szem belefárad. Rá sem gondolunk, mégis nézzük. Nincs semmi czélunk vele, mégis nézzük, Mikor aztán nem látjuk; mikor mar lobog a láng a szolyvai kandallóban s utolsó cseppig ürítettük a theás csészét és lepihenünk és végig böngésszük a friss hírlapokat s egy krajezáros újságban azt is elolvastuk, hogy Egan csak parádézik, négyes fogaton jár, ingyen eszi az állam kenyerét, czézárnak képzeli magát és csodálkozunk azon, hogy milyen gyilokká válhatik a penna elvetemült emberek kezében s hogy a hazugságoknak minő hegylánczai nehezednek még olyan emberre is, a ki tudását, szorgalmát, jelenét és jövendőjét annak a magasztos czélnak szentelte, hogy egy szerencsétlen népet megmentsen a nemzet számára: mikor mindezen túlestünk s kioltottuk lámpánkat, akkor megint csak előnkbe kerül a két napszámos, hívatlanul, szinte tolakodva és látjuk kékes szürke lábszáraikat, sovány karjukat, foldozott ingüket és lemondásteljes arezukat. És látjuk a két khazárt is a hátuk mögött, mereven, hidegen, érzéktelenül; sötéten, mint a fátum; kérlelhetetlenül, mint a balsors. Szobánk megtelik fantasztikus képekkel A nép szenvedése lerajzolódik a fekete levegőre ; az őrtüzek mellől megérint a vészkiáltásoknak egy-egy foszlánya. És ugy tetszek, mintha ki-