Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-18 / 16. szám

4 MAGYAR PAIZS 1901. márczius 14. varában. Csak sejtik, hogy Sz. A. bazitai asszony az anyja, de biztosan még nem tud­ják. A hatóság gondozás alá vette a leendő lángészt. A kisczelli Rosenberg-féle eluszás után most a veszprémi iBetét és kölcsön közvetítő Egylet» is megbukott Amott százaknak úsztak el a százezrei az Atlanti oczeanon Amerikába, itt is majdnem ezer szegény embernek kétszáz ezer koronaja úszik. Isten csapás ! több a fi­lokszeránal. Az efféle intézeteket s záloghá­zakat nagyobb felügyelet alá kellene venni. Javulások. Az omló félben levő csácsi-utczai iskolát megtámogatták. Most a tanitas nyu­godtan halad benne. Teskándra is kiszállott a tanügyi és közigazg. hatóság — s hihető­leg rend lesz a tanitó visszahelyezésével. Eltűnt a városról Cseh Mari cselédleány. Apróbb esinjei valának, azért ugrott meg. Keresik a Zalában, körözik a városban s nem találjak. A ki tudja, mért nem mondja ? Attilakori ékszerek. Szentmártoni Darnay Kálmán a kitűnő régész, e hó 30-án mutatja be a tudományos akadémia üléstermében az Attilakorabeli arany és ezüst ékszergyűjtemé­nyét. A felolvsás iránt nagy az érdeklődés. Szövőipar. Csáktornyán kezdik megérteni az idők szavát. A napokban tanácskozott a kép­viselőtestület egy szövőgyár felállításáról, mely­ben 400 szövőszék lenne. Egy részvény tár­sulat van alakulóban. A várostól is kérnek segitséget. Mondják, hogy hozzá is járul a város vagy tiz hold földdel. Hat még Gróf Fesztetits mekkora területet adhatna, abból a helyből, a hol kilómétereken át magan-ko­csi-utat veret magának . . . Nos, Zalaeger­szeg ? . . . • Egyesüljünk. — Zalalövő és vidéke iparosai rendkívül nagy lelkesedéssel sorakoznak a létesítendő ipartestület zaszlója ala. — Szer­vező jegyző felhívására a felmerülendő költ­ségek fedezésére keservesen szerzett filléreik­ből összeszedtek azonnal 12 koronát. — Za­lalövő, Mindszent és Pataka összeépített köz­ségekben körülbelül 65, vidéken: Háshágy, Salomvár, Budafa községekben vagy 40 ipa­ros van. A jegyzőkönyvet már vagy 45-en alairták. — Zalalövőn az «Ipartestülete léte­sítése mennyire szükséges, azt fényesen bi­zonyítja az iparos-osztaly anyagi és erkölcsi sülyedése, melyet csak a nevezett intézmény képes meggátolni és felvirágoztatni. Gazdasági előadás Zalaszentbalázson. F. hó 14-én Gyulay Károly csáktornyai gazd. szak­tanár az iskolai helyiségben rendkívül érdekes és tanulságos szakelőadást tartott. Ismertette az egyes talajokat, a szántás, fogasolás és hengerezés hasznát és helyes alkalmazását stb. A mintegy 2 óra hosszáig tartó előadást körülbelül 200 ember hallgatta végig a leg­nagyobb érdeklődéssel. Az előadás befejezté­vel Szondy László az előadó tanárnak a köz­ség nevében köszönetet mondott s meghívta O O több előadásnak a tartására, mit nevezett előadó szívesen megigért. 475. Naponként mennek. A legközelebbi vasárnap Rácskáról és Szeged vidékéről egy­szerre 475 mezei munkás indult Amerikaba. Mi lesz ezekből a napi hírekből ? Kneip-telep a Balaton mellett. Ováry Ferencz dr. országgyűlési képviselő kezdeményezésére pompás Kneipp-telep létesíttetett Balatonal­mádiban, Veszprémmegyében, melynek alig hogy hire futott, Német- és Angolországból, de különösen Bajorországból magából 264 kneippista jegyeztette elő már magát a má­jusi szezonra. Heten távolról Norvégiából jönnek Kneipp-kurát tartani Almádiba, a Balaton mellé. A Pozsonyi orsz. mezőgazdasági kiállítás cso­portbizottságai alakuló gyűléseiket a következő napokon tartják. April hó 20-án a gépek és eszközök kiállításának főcsoportja Bolla Mihály elnöklete alatt Budapesten; April 22-én az allatkiállitás főcsoportja Tormay Béla elnök­lete alatt Budapesten. April 23-án a szőlészeti és borászati főcsoport Engelbrecht Károly el­nöklete alatt Pozsonyban. Keresések. A múltkor elveszett Papp Mi­hályné zalaszentbalazsi lakosnak 8 kötés ken­dere ; kereste ő is, a csendőrök is, végre fe­lét megtalálták Jakab Ferenczné ugyanottani lakosnál. De mert nem volt nála az egész 8 kötés, hát ez meg becsületét kereste Kani­zsán ; de nem találta. Ebbeli boszujában az­tán az őt visszakísérő Pappnét az uton jól eltángálta, ugy hogy annak hajaból parókát akar az urának csináltatni. Persze e meg most az orvosnál visum reportumot, a járásbíróság­nál meg fajdalomdijat keres. S igy vége hossza nincs a keresésnek. Reggelire. — Gerencsér József orosztonyi lakostól az Aranyborjon levő pinczéjéből 15. virradóra eddig ismeretlen tettesek elvittek 8 sonkát és két üveg bort. Jó étvágyuk lehetett. Meglopta a gazdáját, Fülöp József huszár őrmesternét, Iván Ilona cselédleány. Ruhát s pénzt szedegetett össze, de vissza kellet vinnie. Késharcz. Nemesbük községben f. hó 14-én éjjeli 12 órakor a községi korcsmában tartott mulatság közben a fiatalság összeveszett, az idősebbek és különösen az elöljáróságnak egy néhány volt tagja, hogy a kilátásban volt verekedést megakadályozza, a fiatal legénye­ket a korcsmából kiszorította, mi közben Kósa József és Kiss Gergely legények, Kis (Laczi) Józsefbe beleszurkalták a későket. Kis József rögtön meghalt. A nő 'tikász*. Április elseje — egyéb nevezetességei mellett — arról nevezetes, hogy ekkor Zalalövőn vásár van, hol adnak, vesznek és — lopnak. — Frim [ózsef vendéglős udvara pedig arról nevezete-, hogy telve van udvara apró marhával, melyek vásár napján, tekintettel a sűrgé--forgásra, az udvar egyik zugában húzták meg ma­gukat. Itf találta őket egy jószívű vidéki as-zony, ki (ta­lán az állatvédő egyesületnek tagja ?) búzát s/őrt nekik mindaddig, mig kettő a szárnyas jószág közül a nagyken­dője alá kívánkozott. Alig bocsájtotta azomban árba, egy szemfüles uri ember é-zrevette és bevezette a kárvallott korcsmáro-hoz. A jószívű asszonynak — -záraz bőrrel, de kipirult arczczal, — sikerült, a miga alkalmatos-ágán el­menekülni. Irodalom. Művészet. Uj lap. Veszprémbe . .Iparosok Lapja, czimeu uj poli­tikai hetiiap indult meg, meiy a hazai iparosság és a magyarosítás szolgálatában áll. Programmjáért üdvözöljük ezt az uj iapot. Szerke-zíői dr. Matkovits Tivadar és Kápolnai Paur Ödön volt országgyűlési képviselő. A kardpárbajról Cseresnyés Zoltán honvédhuszár fő­hadnagy irt egy pompás kis könyvet a párbajról, hogy mikor és hogyan veszélytelen a kimenetel s mik annak az e-hetőségei. Nem sok könyvünk van a párbajról. Azért is elég érdekes lehet ez a könyv. De inkább azért értékes, mert a párbajozásnak nem az alaktanaról, hanem a lélek­taniról be-zél okos tudományos fővel, tiszta logikával s valóban nem alantjáró gondolkozással. A kardpárbajt tartja férfiasnak és helyesnek S itt is nem a jó vivó az erösebb, hanem az erős ember a jobb vivő. Persze a lel. ileg erős ember. A testi erőnek csekély jelentőséget tulajdonit. A becsületes­ség. a nyugodt öntudat, a lelki erő, a bátorság viszi dia­dalra a párbajozót. A párbajozásnak ps chologiai könyve ez a kis könyv. Helyes philosophiai elvek vannak benne. Fel is sorolok egynéhányat a 46. oldalon. Nem csak szolgai, de leggyarlóbb nézet az, hogy. a ki fél, az él. Harcz nélkül nincs boldog-ág, bátorság és erény. Javainkat csak bátorság szerzi és őrzi meg, s oly jóság, ami nem kerül semmibe, nem is ér sokat. Az oly ember, aki csak jó, s nem bátor, nem sokáig lesz jó. A rettenthetetlen* ég le^rendkivülibb ereje legyen a léleknek. A legtöbb ember, mert gyarló, azért gyönge és félénk. Ez ellen kell küzdeni. Az erö mindig föjelvénye volt a férfiasságnak, mint szépség az istenönek. A bátorság sok ismeretet é.s lelki erőt igényel. A bátorság az, mely az erősebbnek ellent áll. Még az is, mit közönségesen vitézségnek neveznek, in­kább a morális, mint a physicai okoktól függ. A bátorság tehát a párbaj vívónak, mint föa'.katrésze, legszükségesebb. A gyávaság tönkre teszi a becsületes embert. Minden veszedelem a gyöngeségből ered. Akaratunk lanyhasága, bágyadtsága teszi gyöngeségünket, Mindig elég erős az ember, hogy megtegye, a mit erő­sen akar. Volenti nihil difficile. Stb. A könyvhöz Br. Bothmer Jenő honvédhuszár százados irt előszót. A könyvet az Athenaeum nyomdája állította ki igen csinosan. Az ára nincs kitéve. Komoly irány, könnyed szellem, határozott nemzeti tö­rekvés jellemzi a «Magyarország* politikai napilapot. Nem hajlong ide-oda, nem üzérkedik politikai meggyőződéssel, egyenes és nyílt, mint a magyar ember lelke, azért fért annyira közel a magyar nemzet szivéhez. Á tMagyaror­szág* a magyar hírlapirodalomban páratlan elöhaladást tett. A müveit magyar társadalom befogadta, megkedvelte és nagyra nevelte, ugy hogy ma már a .Magyarország* a 1 pítpIteríeHfphh ps líifT/slvnr.stt.iMs Ion,'.. A legelterjedtebb és legolvasottabb lapja é magyar közön­ségnek. A «Magyarország» valósággal irányt szab és egye­síti maga köré a müveit magyar társadalmat. Bartha Mik­lós az ö páratlanul ragyogó tollával megragadta az elmé­ket, ugy hogy politikai és társadalmi különbség nélkül mindenki meghajlik az ö tollának szépsége és varázsereje előtt. A * Magyarország* minden sorában komoly és emel­kedett, nem hodol a modern léhaságoknak, de eleven, gyors és szórakoztató. Azért kedvelt lapja a magyvr csa­ládoknak. A «Magyarország* főszerkesztője Holló Lajos országgy. képviselő, felelős szerkesztője Lovászi Márton, a közgazdasági rész szerkesztője Lázár Pál műegyetemi tanár, kivülök közéletünk és íróink kitűnőségeinek egész sorozata tartozik a .Magyarország* kötelékéhez, Igy Dr. Baross jános, Móra István, ifj. Lónyay Sándorné, Gömböc ne Galamb Margit, Vértessy Arnold és a régi és uj nemzedék sok más jeles tagjai. A «Magyarország* előállítási módja a modern technikai haladásnak igazi példaképe. Bécscsel, Berlinnel és az or­szág nagyobb városaival direkt telefon-összeköttetéseket tart fenn, híreit és tudósításait a leggyorsabban és a leg­alaposabb forrásokból meríti. Ez teszi lehetővé, hogy a .Magyarország* a többi lapokat egy félnappal megelőzi. A «Magyarország* reggel már az ország legtávolabbi ré­szében is ott van. Hozza a kimerítő országgyűlést, a bel és külföldi tőzsdei tudósításokat, kitűnő regényeket, tár­czákat, stb. stb. A «Magyarország* előfizetési ára egy évre 14 frt., negyedévre 3 frt 50 kr. egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetési pénzek postautalványon a «Magyarország* iadóhivaialába Budapest, ükkldendők. A kereszt. Még mindig tart a szele. Most Brázovay Kálmán ifjú egy kis könyvet is irt róla. Érdekes, hogy többet beszél Egánról mint a keresztről. A könyvecskével együtt kiadta az ifjúság Bartha Miklósnak is a .Kereszt, czimü újság czikkelyét. — A könyeveske csak 50 fillér. Különfélék. A szépitő bizottság figyelmébe. Legyen egye­nesség ! Nem egészen egyenes, de mégis leg­egyenesebb a Wlassics utcza, csupán a végén rontja el a 3 méternyire kiszögellő temető kertnek kőfala. Legalább ezt az egv utczát egyenesre kellene már venni. A többi utc/.ak­ban a tavaly épített házak úgyis eléggé ki kapaszkodtak hol egy hol két méterrel a jar­dára, mintha csak a Csáki szalmája volna a járda, s a kanyargós utczákat szegletesekre is tették. Legyen egyenes a Wlassics utcza. Ki lesz szombathelyi püspök? A Hidassy Kornél halálával megüresedett szombathelyi püspöki szék betöltése ügyében a lapokban egyre-másra jelennek meg közlemények. Emle­getik Kohl Medárdot, Fischer Ágostont is le­endő szombathelyi püpökként. Ez időszerint legtöbb valószínűséggel bír dr. István Vilmos segédpüspöknek szombathelyi püspökké való kinevezése. Ki lesz a zalaegerszegi plébános? Hogy a meghalt Balaton József helyébe ki jön, talál­gatják itt is, ott is. Talán legjobban eltalál­jak a dolgot azok, akik Simon István egervári plébánost emlegetik. A magyarországi gazdak figyelmébe ajánljuk a pöstyén fürdőn levő < Fluid» gyárat, mely egyetlen az országban, s kitűnő készítményei versenyeznek a kül­föld legjobb hason ^áruival. Különösen lovas gazdák nagy előnynyel használhat­ják ezt a fluidot. Támogassuk az ilyen hasznos egyetlen honi ipart. Brüder 3raun ur igy czimezí a levelet : «Zalaegerszegi központi fogyasztási és érté kesitő Szövetkezet Zalaegerszeg.* Tehát jól tud magyarul. Belül igy kezdé a levelet: < Budapest Dátum des Poststempels. Mit ge­genwártigen beehren* stb. Tehát más nemzet nyelvén beszél hozzánk. Az a kívánsága, hogy Herr Ignátz Pollatsckek urat fogadjuk jól, kit a nyakunkra küld. Ala van irva : «Ach­tungsvoll Brüder Braun, kön. landespriv. Es­sig,- Sprit,- Liqeur- und Rumfabrik.» Istenem ne legyen, ha ez az ember nincs benne a statisztikaban a magyarok között. Apróságok. Zalában kevés ember vau, kinek nincs mellék- vagyis csnfneve. Bogár Pista sem kivétel, kit a jegyző maga elé idéztetve a következőkép szólítja meg, teljes jóhiszeműséggel. — Maga a Megesz ? — A fene megesz I — Hát nem maga a Megesz ? — Mondom, a fene megesz ! (a jegyző izgatottan forgatja az eiötte lévő irat-csomót, végre egyet kezébe vesz) — Hat maga Bogár ? — A' má ja I Egy vidéki ur ;on a «Nagyvendéglö»-be s a besiető pinczértöl kérdezi : — Van itt lntelligentia ? A pinczér (ki aligha ismerte a diák nyelvet) kisiet a konyhába, s pár perez múlva visszatér: — Nincs kérem, tegnap a tikászok mind megették I H. L. 1700 koronára büntették Aradon, aki .gyors és tömeges el árusításra* ingerlő plakátoka- ragasztott ki. A minisz'ter az ítéletet jóváhagyta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom