Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-11 / 15. szám

8 MAGTAR PAIZS 1901. április 11. hamar csapdaba kerüljön, s a szövetkezet sértetlenül továbbra is álljon. Jelzalogi bekeblezés alkalmával a kérvény bélyegén felül, az "óvadék-összeg utan 7/io'

ed bekeblezési illeték is lerovandó. (A kérvényre 200 K-t meghaladó összegnél 3 K, mindegyik felzetre 30 f bélyeg ragasztandó. A bevásárlás, illetőleg a fiók-boltba történendő elvitel mindig a bevásárlási könyv alapjan oly időben eszközlendő, hogy a boltban az üzleti forgalom meg ne akadjon. A bevásárlási könyv két egyenlő példánybán a központ altal vezettetik, melybe minden arunak eladási ara pontosan bevezetendő, a vegén összegezendő, s az üzletvezető, könyvelő és napi-biztos altal alairandó. A bevásárlási könyv egyik péídanya a központban marad, a másik pedig a fiók-szövetkezeti bolt elarusitójának küldetik meg. Ha oly aru küldetnék ki a fiók-szövetkezeti boltba, mely ott nem kelendő, ez a központi raktárba bevonatik, s a bevásárlási könyvben leíratik. Minden fiók-szövetkezeti bolt részére külön főkönyvi számla nyittatik, a központ altal, melyben pontosan és szabatosan azonnal kitüntetendő, hogy a fiók-szövetkezeti bolt részére mikor és mily értékii aruk küldettek, úgyszintén pontosan bevezetendő, hogy a fiókszövetkezeti bolt részéről, a központba mikor és mily összeg küldetett az eladott árukból. Minden árura külön is feljegyzendő annak eladási ara. Egyik fele, saját igazolása végett az elárusítónál marad, a másik fele, melylyel a fizetés történik, átadatik a pénzbeszedő napibiztosnak. Szelvény nélkül semmiféle áru a boltban el nem adható, kivéve a dohányt, váltóürlapot és bélyeget, ha erre engedély van. Az egy egyén altal ugyan azon alkalommal vasárolt összes áruk értéke összeírandó és egy összegben a szelvény mindkét oldalara fölírandó. A hitelt ugy a központban, mint a fiókoknál csak a tag veheti igénybe, még pedig az üzletrészei után befizetett összeg erejéig, levonva ebből azon összeget, mely az alapszabályokban meghatároztatik, arra az esetre, ha a tag üzletrészét felmondja, vagy átruhazza. A hitel igénybe vételénél a vasárolt aruk tételenkint ugy a tag bevásárlási könyvébe, mint az üzleti hitelkönyvbe bejegyzendők mindig és azonnal, egy tételben pedig a B. naplóba. Az ellenőrzést a helyi fiók-igazgatóság, napibiztosok gyakorolják naponkint, időközben pedig a központi igazgatósag kiküldöttje győződik meg pénztárvizsgálat és rovancsolás által az ügykezelés helyességéről. A pénztár vizsgálatról és rovancsolasról mindig részletes jegyzőkönyv veendő fel,s az a központi igazgatósaghoz azonnal beterjesztendő. Ezekből láthatjuk, hogy ezen szervezet mellett, a fiókok ügyvitele, vezetése és ellenőrzése a lehető legegyszerűbb, s igy mód és alkalom nyijtatik minden nagyobb községnek, a kisebb községek csoportjának, hogy lehető legkiterjedtebb mértékben, ha a föltételeknek megfelelnek, a vidéki központ körzetében fiókfogyasztásiszövetkezetek felállíthatok legyenek. Ha időközben a fennálláshoz szükséges feltételek a tagok hanyagsaga folytán megszűnnének ; a fiók megszüntetendő. Csekély hozzájárulással, áldozatkészséggel, s erős és öntudatos összetartással, óriási nagy haszon nyújtható a kis embereknek, csupán a tömörülés által. Mondanom is felesleges, hogy mindazon engedélyekre nézve, melyekről fentebb már szó volt, minden fiókra vonatkozólag is a kérvény annak idején, az illetékes hatósághoz beadandó. Az összetartás nagy ereje, hatalma és hihetetlennek látszó haszna. Az előbb ismertetett szervezet igen könnyen lehetővé teszi, hogy a kis emberek az emiitett körzetben saját jól felfogott érdekeik előmozdítása végett egyesüljenek, tömörüljenek, s ez által vagyoni jólétük, s boldogulásuk alapjat önmaguk lerakjak. Dr. Kele Antal. (Folyt, köv.) Szövetkezeti ügyek. Levelezés. Kiállított részjegyek. Azok a szövetk. tagok, kik aláirt tagsági dijaikat befizették, átvehetik a pénztárnoktól a már kiállított részjegyeiket. Egy-egy részjegyért 20 fillért kell fizetni, annak, a ki még ezt le nem fizette. Ki van állítva a részjegy a következő tagoknak : Csillagh Gyula, Nagy Károly hóttó, Biba Károly Vöczkönd, Török József Náprádfa, Bernád Vilmos Bak, Dervalics János Szentkozmadombja, Simon István Egervár, Mester Lajos Szenterzsébethegy, Lukács József Felsőbagod, Sziits Dezső Nagyfalud, Vasky Ferencz Felsőbagod, Hosop József Bonczodföld, Németh József Bak, Németh Ferencz Bonczodföld, Pálfy Imre Boldogfa. Azokkal a szövetkezeti tagokkal, a kik jegyzésük után az elmuit 9 hónap alatt sem fizették be üzletrészeiket, tudatja az igazgatóság, hogy mától fogva az alapszabályok szerint az esedékes részletek után a pénztárnokkal felszedeti az 5 százalékos kamatot is. Tanácsos tehát, ha minél elébb eleget tesz kiki a kötelességének. Nyilatkozat. Alulírott a varosban elterjedt alaptalan hírrel szemben ezennel kijelentem, hogy köztem es Keserű Imre ur között f hó 8-án a Barossligetben a vendéglői helyiségben tettleges sértés nem történt, a köztünk felmerült egyéb differencziákat pedig lovagias uton elintéztük. Zalaegerszeg, 1901. április 10. Előttünk : Nagy Imre. Czebe Károly. Fángler Béla HIRDETÉSEK. Mezőgazdák figyelmébe! Kitűnő burgondi mag van a szövetkezeti boltban, különféle fajtákbó' és arankamentes, tisztított, ólomzárral érkezett lóher- és luezerna-mag. Itt a tavasz, a vetés ideje. 57 0mn 192. szam v. 1901. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a zalaegerszegi kir. járásbíróság V. I. 211. számú végzése által Kovács József szombathelyi czég végrehajtató javara Csádek Károly zalaegerszegi Iakós ellen 250 K tőke, ennek 1901. évi február hó 15-től járó 6% kamatja, ugy járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt 889 koronára becsült bútorok, órák és ékszerekből álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Zalaegerszegen leendő eszközlésére 1901. évi április hó 17-ik napjának délelőtt II órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára a.z 1881. évi IX. t.-cz. 108. §-ában megallapitott feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Zalaegerszegen, 1901-ik évi márczius hó 24. napjan. go 1—1 Nemes Sándor, k b. végrehajtó. Az ezredéve

s kiállí

táson kitüntetve! Van szerencsém a n. é. közönség és a magas arisztokraczia becses tudomására hozni, hogy Zalaegerszegen, Ujváros-u. 31 és 33. sz. saját házamban levő disz-és kalyha készitö telepemen és raktáromban minden a mai kor és divat kívánalmainak teljesen megfelelő nagy választékú disz-kályhák, a legújabb «Secession» és «Empirie» rendszerű diszes kiállítású kályhák és építészeti diszitmények készletben vannak. A kiállítás és szilárdságért kezeskedem, s a legjutányosabb árban számítom. Szives megrendeléseket kérve, maradtam kiváló tisztelettel NÉMETH GÁBOR, 54 8—3 agyagdisz- és mükályha-készltö. ad. 1788. sz. tkv. 1901. Árverési hirdetmény. A zalaegerszegi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Kováts Mihály végrehajtatónak Nátrán György végrehajtási ügyében a Zalamegye összesített árvatára kérelme folytán az ujabb árverés ifjú Xátrán István késedelmes árverési vevő ellen a zalaegerszegi kir. törvényszék területén levő a szentlőrinczi 15. sz. tjkvben I. 19. hrszám alatt Nátrán György tulajdonául felvett ingatlanra 748 korona kikiáltási árban az alábbi feltételek mellett ezennel megallapitott kikiáltási árban az árverés elrendeltetik és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1901. évi április hó 25-én d. e. 10 órakor Szentlörinczen a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is el fognak adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/

0-át, vagyis 74 K 80 fillért készpénzben vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 48. §-a alatt jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november 1-én 3333. szám alatt kelt I. M. rendelet 8. §-aban kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. törvényszék, mint tkvi hatóság. Zalaegerszeg, 1901. február hó 28. napján. Rutich, kir. törvszéki biró. bániához tartozó, Zalaegerszeg város határában úgynevezett csuszólapi ésszivhegyi dűlőben fekvő, mintegy 12 kat. hold, jól áttrágyázott, tavaszi alá már megszántott föld parczellákra osztva, tavaszi ültetvények alá, 1901-ik évre haszonbérbe adatik. A haszonbér minden parczelia után 18 korona, mely a felvétel alkalmával azonnal és teljes öszszegben lefizetendő. A bérbeadással s a haszonbéri összegek felvételével Fülöp József városi aljegyző bízatott meg, a kinél a bérbevevők jelentkezhetnek. Kelt Zalaegerszegen, 1901. évi április hó 5-én. Plébánia hivatal. Nyomatott Breisach Sámuel könyvnyomdájában Zala-Egerszegen.