Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-11 / 15. szám
6 MAGYAR PAIZS 1901. márczius 21. 5-én hiri.il adták a szomszéd gutorföldi állomásról, hogy megérkeztek a csemeték. A tófejt biró — a mint írja a levél, azonnal elhozatta. í fekbérben fizetni kellett 16 koronát és 71 fillért. Érthetetlen ez a vasúti *fek> dijazás. A levél megjegyzi tréfásan, hogy a biró köszöni a csemetéket, de a <fekbért nem köszöni. TÓka. Nagyszombaton Laposa József kávási lakós József nevü másféléves fia a tokába fuladt. A szülőket gondatlanság miatt, a szomszéd Horváth Pétert pedig, mert a tókat nem kerítette be, kihágás miatt törvénybe idézik. A vándorlólegény. Huszt József alsó ausztriai csavargó pinczér Sőjtörön Lusztig Mátyás bádogostól ellopta a kabatot. A jarásbiró megbünteti. Keresd . . . Sabián József kemendollári kocsist e hó 8-án kocsmai tánczközben életveszélyesen megszúrtak — mondják, egy Icán)' miatt. AZ ügyészségnél van az ügy. Szerencsétlenség. Borda Ferencz keszthelyi lakosnak István nevü 2 1/ 2 éves gyermeke f. é. márczius hó 5-én az uradalmi mosóháznál az úgynevezett hévizi gatba esett és belefúlt. Névváltoztatás. Kiskorú Bász Jakab Károly zalaegerszegi lakós vezeték nevének «Bodrogíra»-ra kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. A SZerk. levele Borosán Náprádfa. Ha késik az újság, a postajárás lehet az oka, nem én. Irodalom. Művészet. Talpra magyar! A «Szegedi Napló, szavalásra alkalmas költemény-gyűjteményt adott ki egy könyvben .Talpra magyar !» czim alatt. Márczius 15-re, október lG-ra, Kossuth, Petőfi s a többi hősökre, s általán hazafias dolgokra vonatkozó költemények vannak benne. — Az ára két korona. Az E. K. E. kiadványai. Kaphatók az E. K. E. főtitkári hivatalában Kolozsvárt. Kor. fill. 1. Erdély 1892. évf. Szerk. Radnóti De/-6. Ára — 6 — 2. » 1893. » » Veress Endre. Ára — e — 3. » 1894. » » Gyalui Farkas dr. Ára 6-— 4. > 1895. » » Gyalui Farkas dr. Ára 6-_ 5. » 1896. » > Radnóti D. (Elf.) Ára 6 — 6. > 1897. » » Radnóti Dezső. Ára 10-— 7. T> 1898. > » Radnóti Dezső. Ára 10-— 8. J> 1899. 9 » Radnóti Dezső. Ára 10-— 9. Székelyföld. Irta Hankó Vilmos. 115 képpel fűzve 7 kor. kötve — 10-— 10. Brassómegyei utikalauz. Irta Méhely Lajos 1-40 11. Udvarhelymegyei utikalauz. írták Molnár K. és Vajda E. dr. — — — — — — — —-60 12. Kolozsvári kalauz. Szerkesztette a kolozsmegyei választmány — — — — — — — — 1 — 13. Milyen ásványvizet igyunk? Irta Hankó V. dr. —-40 13. Képek az Andrássy-havasokból. Irta Páljfl'y Mór dr. — — — — — — — — - —-40 15. Erdélyrészi fürdők és ásványvizek leirása. Irta Hankó Vilmos dr. (Elfogyott.) — — — 16. Emke utikalauz. (Elfogyott.) — — — — 17. Hegyek kultusza. Erdély népeinél. Irta Herrmann Antal dr. — — — — — — — —'20 18. A kalotaszegi és erdélyi magyarságról Irta Jankó János dr. — — — — — — — —*20 19. Kárpát emlékkönyv. Szerk. a kolozsmegvei választmány — — — — — —. _ — —'20 20. Az Andrássy-havasokról. Irta Szádeczky L. dr. —-20 21—22. Radna-Borberek ismertetése. (Ingven.) 23. A kovásznai fürdő. Irta Ilankó V. dr. (Ingyen.) 24. Erdély helynevei. Irta Márki Sándor dr. — —-20 25. Kirándulás a Negojra. Irta Szádeczky Lajos dr. —-20 2H. A hazai örménység jövője. Irta Merza Gyula —-20 27. Tusnád. Irta Hatikó Vilmos dr. (Elfogyott.) 28. A marosujvári sóbányák. Irta fíikfalvv K. dr. (Elfogyott.) ——•— — —'_'__ 29. Világszép Erdély. írja Hankó Vilmo- dr. (Előkészítés alatt.) — — — — — — 30. Erdély néprajza. írja Iíerrmann Antal dr. (Előkészítés alatt.) — — — — — 31. Hunyadvármegyei kalauz. írja Téglás Gábor. (Előkészítés alatt.) — — — — — 32. Erdélyi utikalauz. Szerkeszti Radnóti Dezső. (Sajtó alatt.) _______ 33. A fürdők helyes berendezése és az ásványvizek okszerű kezelése. Irta Hankó V. dr. 2 — Idegen nyelvű kiadványok. Német nyelven. 1. Die Báder und Mineralwasser der erdélyer (siebenbürglschen) Landestheile Ungarn's. Irta Hankó Vilmos dr. Ara fűzve 6 kor., kötve —- — — 8'— Angol nyelven. 1. Szekelyfdld. Irta Hankó Vilmos dr. (Fordította Browning E.) (Sajtó alatt.)— — — — — Oláh nyelven. 1. Unde sa petrecem vára. Irta Hankó Vilmos dr. 1-— Színes akvarell-kéj>ek. 1. Gyilkos tó. (Csikvárm.) Ára — _ _ — 3-_ 2. Remetei sziklaszoros (Alsó-Fehérm.) Ára— _ 3-— Különfélék. A munka jutalma. A földmivelési miniszter Horváth János baktüttösi majoros gazdát hűséges szolgálataért 50 korona jutalomban részesítette s díszoklevéllel tüntette ki. A derék munkás embernek a tiszteletére a napokban ünnepélyt rendeztek Kayser Vilmos házánál a Gróf Széchenyi Béla uradalmában, hol Hori váth János 39 évig szolgált becsülettel. Az ünnepélyt Mayer István novai főszolgabíró rendezte s ugy ő, mint Stadel János tárnoki földbirtokos méltatott beszédeket tartottak Darányi miniszterre és a kitüntetett Horváthra. A táncztanuíó gyerekek szombaton tartják a Bárányban befejezésül a tánczvizsgát, a mit . Kránzehen. után .Koszorúcskának. neveznek. Rászedik a magyar iparpártolást itt-ott a gyá^k is, a kereskedők is. A múltkoriban rajtacsíptük a békési gyufagyár mestcrkedését, mely gyár a «Tanítók háza gyufáján czim alatt dolgozik s bizonyos százalékot is ad a háznak, de német és svéd felírású német és svéd gyufát árult s vakulj magyar! módjára ráragasztotta a magyar felírást is. Most a Stein és Rózenstrausz-fele erzsébctfalví gyufagyárról szól a panasz, hogy külföldi gyártmányú dobozokra ráragasztja a magyar felírást markába neyetve: vakulj magyar! Az ipar és kereskedelmi miniszter azt irta neki, hogy eljárását határozottan hibáztatja s habár semmiféle állami kedvezményt nem élvez is, mégis figyelemmel fogja kisérni. — Zalaegerszegen is megindult a hajsza, hogy honi gyufát áruljanak a kereskedők ; meg is tette egynémelyik s teszi most is, de némelyik a markába nevetett s azt mondá magában : majd lecsillapul a hajsza s ismét csak visszatérek Linzbe, Augsburgba s csak ugyan még most egy esztendő múlva is látunk Zalaegerszegen «vtan svefcl plan» féle idegen gyufákat. De ne higyjék ezek az urak, hogy az iparvédő egyesület aluszik. Itt van éber lelkiismerete a «Magyar Paizs»-ban s kíméletlenül rákiált a hazafiatlanokra. Magyar nyelv a magyar kereskedők közt. Azt emiitette már a «Magyar Paizs», hogy a Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szóvetkezet az első s eddig talán egyetlen is az országban a szövetkezetek között, abban a tekintetben, hogy első legerősebb feltételéhez tartozik a honi ipar és termény pártolása. Abban is úttörő, hogy a vele érintkezésbe jövő honi embertől megköveteli a vtagyar nyelv használatát. Több német levelet visszaküldött már a magyarországi gyárokhoz és boltokhoz. — Most a levelei homlokzatára a szövetkezet «A közjóiéiért egyesitett erővel: Előre!* jelszava mellett a kővetkező kérelmet nyomatta : «Mindazokat a magyarországi üzletbarátainkat, kikkel összeköttetésben vagyunk, tisztelettel kérjük, hogy levelezésükben, számláik és czimfelirásaiknál, valamint czimkéiknél kizárólag a magyar nyelvet hasznáhii s áruikból a lehető legjobbat — méltányos áron — küldeni szíveskedjenek, hogy elvünket: «Pártoljuk a versenyképes hazai ipart és termelést* — minél jobban megvalósíthassuk.® — A régi kereskedők példának okáért — például vehetik. Az athléták anyja meghalt. Ki nem ismeri a Porzsolt testvéreket ? Hét daliás testvér. Ők voltak a 70-es, 80-as években Magyarországon az athletikának, tornának, a testi sportnak első úttörői elméletben és gyakorlatban. 18 év óta szerkesztik most is a «Herkulest» az első magyar Sportlapot magyar szellemben a magyarság erősödésére. Előkelő állást és tekintélyt vivott ki mindenik önerején a társadalomban is. író, mérnök, szerkesztő, tanár, színházigazgató, a miniszterumban előadó és tanacsos lett belőlök. Most egymásután két gyász érte a nemes fiukat. Ezelőtt két hónappal halt meg a nagyobbik testvér Gyula s most a napokban meghalt 76 éves korában az édesanya, a derék matróna is, özv. Barátosi Porzsolt Benőné, ki lelke jóságából adta s nevelte hét fiát a hazának. Gyermekeit ugy nevelte, hogy szeressék azt, a mi javít és erősít. O maga vezette volt fiait csoportosan az akadémia termébe, a muzeumba, a szinhazba; ő vitte el őket a tornacsarnokba, a versenyekre, nagy sétakra a budai hegyekbe. Az őszhaju, édes, jó arczu matronát a versenyző ifjúság mindig ugy üdvözölte, mint kedves védnökét a versenyeknek. Élete a mások boldogitásáért folyt le, fájdalmat csak halálával okozott — fiainak. A templom czég alatt szédelgő Markovics Mátyást, kiről a múltkor irtunk, szabadon eresztették, de másnap Alsólendván megint elfogták ugyan olyan vigécz csalásokért. Onnan is eleresztik s a harmadik városban folytatja mesterségét s igy tovább. A F. M. K. E. gyújtók Ügye. Emiitettük egyszer. hogy az Unió Magyar Általanos Gyufagyár Budafokon 5%-ot ad a Felső Magyarországi Közművelődési egyesületnek, valamint a temesvári gyufagyár az Emkének. Ezután valaki megrágalmazta a budafoki gyárat, hogy az osztrák gyártmányt hoz forgalomba, a részvényesek is idegenek, a munkások is idegenek stb. Most a közművelődési egyesület ügyvezető alelnöke Dr. Janits Imre és főtitkára Clair Vilmos a gyárral egyetértőleg erélyes nyilatkozatot bocsátottak ki s azt mondják a híreszteléssel szemben, hogy a gyújtók nem osztrák gyártmány, a gyár magyar földön van, a munkások magyarok, s van ugyan a részvényesek között egyetlen idegen ember, de ez nem teszi a vállalkozást idegenné ; tov. hogy a gyújtó nem drágább a temesvárinál (vagyis benne van ez is a kartellben). (Sz. A közművelődési egyesület ellenőrzést is gyakorol, s a budafoki gyár kulturális czélt szolgál jó minőségű magyar készítményével. A híresztelés tehát nem igaz, s ne induljon senki utána. A pusztuló magyarnak felsegélésére csak a napokban adott gróf Pálfy János egy millió értékű földet. Most Eczken Sándor adta a nemzetnek ezer háromszáz kat. hold földjét. Eczken Sándor az erdélyi mezőség közepén élt nemes egyszerűségben, de vas szorgalommal dolgozott, s most áldoz. Általánosan elismerik ugy nálunk, mint külföldön, hogy a Mauthner-féle gazdasági és kerti magvak gyakran háromszor akkora termést adnak, mint sok másféle magvak. Különösen impregnált csillagjegyü répamagjai ritkítják párjukat és össze nem tévesztendők más utánzott hasonló védjegyű, de nem impregnált répamagokkal. A Mauthner-féle magok tehát felülmulhatlanok és gazdáink csak helyesen cselekesznek, ha mag-szükségletüket mindig Mauthner-féle magokkal fedezik. (4—8.) A régi mértékeket eltiltják. A belügyminiszter értesülvén, hogy a kereskedelmi életben még ez idő szerint is különösen a vidéken — gyakori az eset, hogy nem a törvényes métermérték, hanem a régi mértékek szerint történik az ár-megállapitás és adás-vevés. A méter-mérték hasznalatát közel 25 évvel ezelőtt elrendelték. A rendőrhatóságok sokhelyt nem sokat hederítettek erre, a nép persze még annyit sem. Miután azonban a nagyközönség minden rétegének egyenlően érdekében áll, hogy az egyedül törvényes méter-mérték az egész országban kizárólag használtassák, mert ezt a forgalom egyöntetűsége, de leginkább megbízhatósága megköveteli : felhívja a miniszter a törvényhatóságot, utasítsa az ellenőrzésre hivatott elsőfokú hatóságokat arra, hogy a közforgalomba kerülő mérték használatánál előforduló visszásságokról szerezzenek tudomást s szükség esetén a kihágási eljárást haladéktalanul indítsák meg. Konzuli közleményekből. Ausztriából és Magyarországból Britt-índiába 1898-ban 3,211.937 rúpia értékű ezukrot vittek. 1899-ben 2,970.136 r. 1900-ban 5,410.437 r. Aczél és kézmüárut 1898-ban 342.506, 1899-ben 622.004 és 1900. 884.078 r. értékűt. És onnan hozzánk 1898-ban 1,324.977 rúpia, 1899-ben 1,075.998 rúpia s 1900-ban 2,499.760 r. értékű bőráru érkezett. — Bulgáriából ez óv januárjában mintegy 70 kocsi rakomány tojást vittek ki magyar, osztrák és német czégek részére. — A buígár államnyomda papirsziikségletére két osztrák és egy magyar gyár nyerte el a szállítás legnagyobb részét. A * Magyar Paizs» nyugtája. Nem csupán a nyugtázásért, de az olvasó közönségből az előfizetők szíves tájékozására közlöm az előfizetéseket, melyek a letelt hat hónap alatt bejöttek f. é. április elejéig, előbb a zalaeger| szegi, azután a vidéki fizetők névsorát adva.
