Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1900-11-01 / 5. szám

1900. november 15. MAG-TAR PAIZS 3 vábbá a körvonalozott irányelveket is, s kívánságának ad kifejezést, hogy létesítsünk egy iparvédő-egyesületet. A tervezet kidolgozására, az alapszabály megkészítésére, s már f. é. februárban összehívandó közgyűlés előkészítésére bizottságot küld ki az értekezlet, melynek tagjaiul az elnökön és két jegyzőn kívül még a következőket jelölik meg: Dr. Czinder István, Udvardy Ignácz, Kovács László, Klosovszky Ernő, Schütz Frigyes, Breisach Sámuel, Vörös Gyula, Fenyvesi Miksa, Preszler Gyula, Nóvák Mihály, Cs Péterfify József, Horváth János, Záborszky Kálmán, Gombás István, Papp Alajos, Bencze György, Balaton Sándor, Kovács Mór, Farkas Ignácz, Domokos Ignácz. Az elnök indítványára elhatározták, hogy a teljes megalakulásig még a közgyűlés előtt | küldje szét a bizottság megyeszerte a felhívást a tagságra nézve. Vörös Gyula felszólalására megbízza az i értekezlet az elnököt, hogy az előleges kiadások fedezésére kérjen segélyezést addig is a külömböző egytetektől. Dr. Czinder István és Schütz Frigyes azonnal letesznek négy-négy koronát. A gyűlés ideiglenes pénztárnoknak megválasztotta Duzár Istvánt s ellenőrnek Balassa Benőt. Az említetteken kívül részt vettek még felszólalásaikkal Stern Miksa, dr. Czinder István, Farkas Ignácz, Deutsch Miksa, dr. Csák Károly, Nóvák Mihály, Borbély György stb. végül az ügy propogálására nézve felkérik elsősorban a két helyi újság szerkesztőit, hogy lapjaikban adjanak tért a mozgalom számára. Az elnök éljenzés között zárta be az értekezletet. Jegyző. A Zalavármegyei magyar iparvédö-egyesület tisztviselői. Örökös tiszteletbeli tagok : Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter, Dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter. Elnök: Dr. Kele Antal. Alelnökök : Dr. Csák Károly és Kovács László. Jegyzők: Borbély György, Cs. Péterffy József, Klosovszky Ernő és Schütz Frigyes, Pénztáros : Tuczy János. Ellenőr: Balassa Benő. Könyvtáros : Pais Kázmér. Ügyász : Dr. Czinder István. A felügyelő-bizottság tagjai : Krosetz Gyula, Udvardy Ignácz és Gombás István. Választmány. Helybeliek : Csertán Károly, Dr. Ruzsicska Kálmán, Arvay Lajos, Skublics Jenő, Szupics Antal, Fülep Imre, Königmayer János, Farkas Ferencz, Kiss Lajes, Paukovich György, Nóvák Mihály, Fángler Mihály, Breisach Sámuel, Farkas Ignácz, Goldner Ödön, IJuzár István, Fischer Miksa, Büchler Jakab, Preszler Gyula, Baly Béla, Pfeiffer Henrich, Vörös Gyula, Bencze György, Papp Alajos, Kummer Gyula. (26). A 26 közül Botfy Lajos polgármester időközben meghalt. Vidékiek : Nagy-Kanizsáról: Vécsey Zsigmond, Halis István, Elek Lipót, Fesszelhófer József. Csáktornyáról: Ziegler Kálmán. Letenyéröl: Dr. Csempesz Kálmán. Alsó' JLendváról: Hajós Mihály. Keszthelyről: Nagy István. Sümegről: Eitner Zsigmond. 7apolczáról: Glazer Sándor. Zala-SzentGrótról: Botfy Péter. Nováról: Malatinszky Lajos. Légrádról: Kovács Gyula. Zala-Lövőről: Marton Lajos (14). Együtt 40. Egyesületi főfelügyelők : Zalaegerszegen : Faragó Béla. Nagy-Kánizsán : Gelsei Guttmann Vilmos. Rajkon: Koller István. Keszthelyen: Csák Árpád. Sümegen: Darnay Kálmán. Tapoleza városban : Vastagh János. Tapolcza vidékén : Hertelendy Ferencz. Zala-Szent-Gróton. Pranger György. Csáktornyán: Gráner Miksa. Letenyén: Hirschler Miksa. Novában : Persay Gyula. Per lakon: Tóth Sándor, fí.-Füreden : Hirschfeld Samu. Bellatinczon: Nagy Sándor. Stridón Dietzl Sándor. Zala-7árnokban: Stadel János. Nagy-Lengyelben : Strausz Sándor. Légrádon: Gadó Mátyás. Zala-Lovon Jusztus Izidor. Alsó-Lendván: Pollák Lázár (20). Zalaegerszegi központi fogyasztási é» értékesítő szövetkezet. A szövetkezetekről. (Folytatás.) Min kell kezdenünk ? ! (Nehézségek ; akadályok.) Arról a rossz szokásunkról, mely szerint mindent a mi magyar, csak gyalázni tudunk: le kell szoknunk. Igenis bíráljuk meg a hazai portékát is és csak akkor vegyük azt, ha jó, de bírálatunkban legyen egy kis adag jóakarat, szeretet és hazafiság! A dolog természetéből következik, hogy hazai gyárosainknak, iparvállalatainknak cs iparosainknak az ügy iránt hasonló hazafias jóakarattal kell viseltetniök. A fogyasztó közönségnek hazafias felbuzdulását ne akarják saját érdekükből kihasználni és kiaknázni. Azt nem kívánhatják, hogy esetleg rossz portékájukat drága pénzen vegye a fogyasztóközönség. Most már mindenki nemcsak gondolkozik, de számít is, összehasonlít is, s igyekszik a maga részére a legelőnyösebbet választani. De azt hazai gyáraink, iparvállalataink és iparosaink joggal megvárhatják, hogy kritika nélkül ne gyalázzuk, alapos oknélkül ne mellőzzük őket, hanem hasonló körülmények között a hazainak adjuk az elsőbbséget. így aztán mehetünk valamire! Hogy csak egy példát hozzak fel; lám a magyar ezukorra is, míg szövetkezetünk meg nem indult, minden rosszat reáfogtak. A meginduláskor hozattam úgy az agyondicsért lundenburgi, mint az agyonócsárolt magyar szerencsi czukorból. S lám a gyakorlati élet a rágalmat meghazudtolta. A közönség a magyar szerencsi ezukrot jobbnak találta, mert az legelőször elfogyott. Azóta kizárólag magyar ezukrot hozat szövetkezetünk, s bár egy-két fillérrel drágább mint az osztrák ezukor, (a szállítás miatt) azért mi mégis olcsóbban adjuk, mint kereskedőink eddig adták az olcsóbb osztrák ezukrot, tudva azt, hogy ez által igen sokat használunk hazai iparunknak. Csak ily öntudatos, erős akarattal bontakozhatunk ki a kelepczéből. Azon kell lennünk, hogy mindenféle téren előkészítsük az utat az önálló vámterülethez. Gyárainkat, s iparvállalatainkat, erős támogatásunk mellett ki kell szabadítanunk az osztrák kartcllekből, a szállítást is olcsóbbá kell tennünk, s a versenyt egész erővel, minden téren az osztrákkal felvennünk. Persze, ez nem megy sem oly könnyen, sem oly gyorsan. De meg kell kezdenünk a nagy munkát váll-vetett erővel: ,,Kezdj buzgón, s már sokra menél, halad, a ki megindul. Míg fórban fetreng a henye, gyáva erő!" Szövetkezetünk már-, teljesen kiszorította boltjából a külföldi gyufát, hanem árusítja a temesvári «Emke»-gyufát, a b.-gyulai «Tanítók háza»-gyufáját, a «Hirlapírók«-gyufáját, stb. szóval kizárólag magyar gyufát árúi. S más árúknál is ezen irányelv vezérli. Ha az egész országban követik a példánkat, e csekélységnél is százezreket mentünk meg országunk javára. Hátha ezen elvet általánosítjuk az egész vonalon, hány millióval leszünk gazdagabbak évenkint, ki mondja meg ?! . . . Most kaptam a temesvári első gyujtógyár r.-t. kimutatását az Emke-gyujtók jövedelméről. Ezen gyujtógyár az Emke-gyujtók jövedelméből az «Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület® javára a tiszta jövedelem 2°/,-át adja, mely kitett: 1898. deczember hónapban . . 92 K. 06 f. 1899. január » . 57 7> 06 » február . 96 f> 90 > » márczius » . 75 y> 02 » április . 52 •» 14 y> » május » . 100 » 20 » 3> június » . 162 » 70 » » július . 145 » 68 y> augusztus . 110 » 96 y> T> szeptember . 208 46 » t> október » . 245 10 y> V> november . 188 16 » » deczember . 328 » 20 » 1900. január » . 239 y> 70 f> » február » . . 363 y> 70 y> márczius » . 463 y> 42 f> » április » . 520 y> 98 y> május » . 547 » 69 . 526 50 » június . 526 » 50 július . 640 » 72 összesen: 5160 K. 35 f. Magyarázat felesleges. A fejlődés örvendetes, csak előre! Elvárjuk összes hazai fogyasztási szövetkezeteinktől, hogy ezen hazafias irányelvek fogják őket állandóan vezérelni. Ott pedig, hol még fogyasztási szövetkezetek nincsenek, a vezető egyéniségek azon legyenek, hogy az alábbiakban körvonalozott minél életképesebb fogyasztási és értékesítő szövetkezeteket létesítsenek, s azokat hazafias szellemben fejlesszék. Addig is követeljenek mindenütt hazai iparterméket, s erről maguknak kétségtelen bizonyítékot is szerezzenek. Mert habár elegen vannak kereskedőink közt, kik meggyőződésből igaz barátjai a hazai ipar pártolásának, de nem hiányoznak olyanok sem, kik ezen hazafias mozgalmat saját javukra akarják kihasználni, a nélkül, hogy minden tekintetben igaz pártolói lennének a hazai iparnak és termelésnek. Egy-két darab magyar portéka mellett és ennek képében árúsítják az idegen portékát, sőt némelyik csak azért is, mindennek a mi idegen, reklámot csinál, azt agyba-főbe dicséri, a magyart meg gyalázza. Az ilyent igen k'onynyen eszére lehet téríteni akképen, hogy egyszerűen nem vásárolnak tőle. Mert nem a fogyasztó közönség van a kereskedőkért, hanem megfordítva. Aztán senkisem veheti tőlünk rossz néven, ha koldusmódra elpusztulni nem akarunk. Igazak Deák Ferencz, megyénk szülöttjének azon szavai, melyeket — a többek közt — a zala-szt-gróthi «ipar-védegylet» alakuló közgyűlésén mondott. Jó lesz ezeket megszívlelni, s mindenkinek a lelkébe vésni, hogy mindig zúgjanak a fülében: „ . . . igen rosszul vélekednék, ki azt hinné, hogy csak harezok zivatara sodorhat el egy nemzetet; van még egy más lassúbb, de dísztelen és aljas nemzeti halál is: a közeiszegényülés, vagy nemzeti sorvadás Ettől hazánkat megóvni a jelen időnek feltétlen parancsa, nekünk legszentebb kötelességünk, legmagasabb ho7ifitisztii7ik. Mennyire elszegényiilt e nemzet, mutatja az, hogy alig van már hazánk Jóidén adóssággal nem terhelt jelentékeny család." Ezeket még az 1840-es években mondotta. Azóta még sokkal rosszabbak gazdasági vii szonyaink ! Míg egyrészről azóta a kereskedők és gyárosok megerősödtek és szövetkeztek egymással, a fogyasztók ellen megcsinálván minden téren a kartelleket, addig a gazdaközönség jórészben tönkrement, a másik része pedig eladósodott, elszegényedettStatisztikailag kimutatták, s így igaznak kell lenni, (mely magában véve is elijesztő) hogy a magyarföld (melynek értékét tízmilliárdra teszik), értékének hatvankét százalékával tartozik, s adósságának kamatját nagyrészt külföldre fizeti ! Annak a középosztálynak, a mely ezer esztendőn át testével, lelkével, anyagi érdekének önkéntes feláldozásával védte és szolgálta a hazát, a magyar birtokoknak már egy százaléka sincs a tulajdonában, a mi van is, csak névleg az övé; mert miénk-e az a birtok, a mely értékének 80—90 százalékáig el van adósodva ? Dr. Kele Antal. (Folyt, köv.) A „Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet" tagjainak betüsoros névjegyzéke. Angler Lajos iparos 1 részvény, Ángler Mihály ip. 1, Árvay Lajos vm. főjegyző 3, zalaegerszegiek. Balaton Sándor hiv. 1, Balogh Gyula hiv. 3, Bácsay János ip. 2, Beczök József földműves 2, Bedö István hiv. 1. Bedö János földm. 5, Bedö Vendel birt. 10, Bencze György ip. 5, Berta Imre földm. 1, Bita Laios ip. 2, Bizsók István ip. 1, Bolla Ferencz hiv. 5, Borbély György tanár 15, Benkö Gergely földm. 1, Bödy József tan. 1, Braunstein Pál hiv. 3, Braunstein József hiv. 3, Bedö Erzsébet 1, Balaton József apát 2, Berta István földm. 1, zalaegerszegiek. Boros Ignácz birtokos Andráshida 2, Bemard Vilmos erdész Bak 3, Boronyák Kázmér földm. Gutorfóld 1, Baláasy Ferencz Hetés 1. Czebe Károly hiv. 5, Czukelter Béla hiv. 1, Czukelter Lajosné 2, dr. Csák Károly hiv. 1, Császár József vendéglős 2, Csesznák Ödön hiv. 3, Csiszár József tan. 5, Csernk6, Leopold Nándorné 1, id. Czinder István birt. 1, Császár Katalin 1, Czukelter Lajos hiv. 2, Zalaegerszegi csendőrörsparancsnokság 1, Csiszár Józsefné tanítónő 30, zalaegerszegiek. Császár József földm. Felső-Bagod 2, Cséri Fülöp ip. Felső-Bagod 1, Csillag Gyula birt. Hóttó 2, Cséri János földm. Felső-Bagod 2, Csiszár János földm. N.-Páli 1. Deák Ilma tanárné 1, Dergáts Károly ip. 2, Dömötör György ip. 1, Decsics Géza lelkész 1, Dergáts Rezső hiv. 3, Domokos Ignácz vendéglős 1, zalaegerszegiek. Dervarits János birt. Szt-Kozmadombja 1, Dómján Károly ip. Andráshida 1, Dezse Dániel lelkész Barabásszeg 2. Ebedli István ip. 1, özv. Erdős Gézáné 5, Engelhardt Sándor ip. 2, Ekler Sándor czementárú készítő 2, Elmann Ödön hiv. 1, zalaegerszegiek. Eötvös Károly földm. Gyürüs 1. Farkas Lajos ip. 2, Fehér Mariska 1, Fehér Zsigmond ip. 1, Felcser Ferencz posta szolga 2, Ferenczy József csendőr főhadnagy 4 (eltáv. miatt kilépett), Fitos Géza áldozár 1, Fitos Márton birt. 2, Fülep Imre tan. 2, Fülöp József hiv. 2, Fridrich István tan, 3, Farkas Ferencz fölm. 2, Fatér Ferencz ip. 1, Farkas Dániel szöv. szolga 1, Farkas Márton magánzó 2, zalaegerszegiek. Farkas Gábor birt. Alsó-Bagód 2, Farkas József földm. Felső-Bagod 1, Farkas György tan. Egervár 2, Farkas Anna Bőrönd 1, Farsang Adolf gazda Hagyároi 2.