Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1900-12-13 / 11. szám

I. év. Zalaegerszeg, 1900. deczember 13. 11. szám. Egy évre 4 korona Fél évre 2 korona Negyed évre I korona Egyes szám 8 fillér. MAGYAR PAIZS Hazai dolgok hirdetése féláron: egy oldal 20 K. Szerk.és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 23. Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE. József főherczeg körlevele. Belevág a «Magyar Paizs> munkakörébe az a felhívó levél, melyet az Erdélyrészi Kárpát Egyesület bocsájtott ki a napokban József főherczeg nevével. A Kárpát Egyesületnek nagy szerepe van Magyarországon. Nemcsak toi ;ta egylet az, mely csupán a kirándulások élvezetét műveli; nem csupán költői, nogy virágot gyűjtsön a völgyeken ; nemcsak tudományos, hogy értekezéseket írjon a fűről, a fáról, a kőről, a vízről és a hegyekről: nemzeti egylet az, mely ethnografiánkat műveli, karakterünket, ősi szellemünket védelmezi; hazafias egylet, mely megélhetésünkre, vagyonosodásunkra gondol, mikor hazánk gyönyörű vidékeit, gazdag ásványvizeit előnkbe tárja, hogy ilyenekért ne vigyük külföldre a pénzünket, s a külföldiek elé tárja, hogy jöjjenek egyszer már azok is hozzánk. Ennek az egyesületnek védője József Ágost főherczeg, ki őszinte meleg érdeklődést tanúsít e hazafias egyletnek költőileg szép és gazdaságilag hasznos munkálkodása iránt. Az egylet azon buzgolkodik, hogy ismerjük meg hazánknak eddig elrejtett kincseit, mert ha megismerjük, megszeretjük, s ha megszeretjük, boldogabbak leszünk sajátunkban, mint az idegen élvek vásárlásával. Erre a nagy czélra törekvőknek az élén áll egy idő óta a főherczeg, az igazi magyar hadvezér. Bizony erre a nagy czélra még sokat kell beszélni, írni és tenni, míg északon és délen, nyugaton és keleten megértjük, jobban mondva átérezzük annak szükségét, hogy becsüljük magunkat, s honunkat érték szerint. Ebben a szellemben dolgozva gyűjt hiveket az egyesület az ő nagy vezérének elöljárósága mellett. Egyes tagjainak a gazdálkodására is tekintve 22 pontban sorolja fel az előnyöket egyes fürdőknél és menházaknál. Hazafias fölhívása és kérése a következő : Hazánkban még nem tudjuk megbecsülni a természeti szépségeket. A mi a külföldön, Svájczban, Tirolban, a vagyonosodás kiváló tényezője, az nálunk parlagon, ismeretlenül hever. A mi a külföldön a szegény népnek megélhetési eszköze, az nálunk értéktelen. Egyesületté alakultunk, hogy megbecsüljük azt, a mi a természetben szép és fenséges. Nagy és hatalmas szövetséget akarunk teremteni, hogy értékesítsük a honi ipar termékeit, hogy látogatottá tegyük fürdőinket, hogy ide vonzzuk a külföldieket természeti szépségeink megtekintésére. Az a czélunk, hogy megszerettessük a magyar közönséggel a magyar földet és annak minden termékét. Felkutatjuk az elrejtett természeti szépségeket, összegyűjtjük a népipar és népművészet alkotásait és forgalomba hozunk mindent, a mi hazánkban becses és a népvagyonosodas előmozdítója. Hogy e tekintetben a járás-kelést, az utazgatást megkönnyítsük, hogy a külömböző néprétegek érintkezését előmozdítsuk: tagjainkat olyan kedvezményekben részesítjük, melyek sokszorosan felülmúlják azt az öszszeget, a mit évi tagdíj czímen fizetnek. Ezért kérünk mindenkit, hogy fontos hivatású egyesületünk tagjai közé lépni és másokat is belépésre megnyerni szíveskedjenek. Ez idő szerint a legaktuálisabb jellegű és a legmaradandóbb értékű egyesület az E. K. E., mely méltó arra, hogy minden jó hazafi és honpolgár tagja legyen. Kolozsvár, 1900. márczius 16. Honfiúi üdvözlettel: József Ágost főherczeg, az Erdélyi Kárpát Egye .iilet védője. Br. Feilitzsch Arthur, orsz. képv., elnök. Radnóti Dezső, főtitkár. Zalavármegye törvényhatóságának közgyűlése. A Magyar Paizsnak most van első alkalma hirt adni vármegyénk közgyűléséről, melyet deczember 10-én és 11-én tartottak dr. gróf Jankovich László főispán elnökletével a vármegyeháznak balszárnyán levő nagytermében. Először tehát az idegen belépőre tett első hatást jegyzem fel. "» í

C<J Zalavármegye nemcsak tc. uletére és népességére nézve tekintélyes vármegye. Komoly helyet foglal el a történelemben is. Törvényhatósági bizottsági tagjainak a száma 600, a vármegye első embereiből. Hanem a székhazat bizonyosan nem a mostani tagok Ízlése szerint építették volt. A tervezők labyrintusok építéseiben nyerhettek pályadíjakat. Mai napság már egyszerűbb, világosabb, áttekinthetőbb műveket szoktak szerkeszteni. De nehogy az építkezés mániájának a gyanújába essenek az emberek, vagy egyenesen, mert sok pénzbe kerül: a székháznak csak a balszárnya új, s így hasonlít némileg a kitört ablakhoz, mely kitépett kalendárium levéllel van beragasztva. A gyűlés terembe nem a főjáraton megyünk be. De a szűk tornáczon csak egy pár lépést kell tenni; még egy párt a lépcsőn s az árvaszéki ülnök és jegyző feliratú ajtó mellett megtalálhatjuk a gyűlés termet, mely elég nagy ; mert nem igen van ra eset, hogy egyszerre megjelenjék mind a 600 tag. Két-három száz ember azért tanácskozhatik benne; van karzata is a közönség számai a. Az első nap délelőttjén rendesen el is foglalják a hölgyek s kivált mikor sokan vannak, nekik is szól egyszer-másszor az elnöki csengettyű. A terembe öt óriási nagy kép van. Gróf Festetich György, a Georgikon halhatatlan alapítója, korabeli divatjában, strimfiisen s egy könyvvel a kezében. Mellette Deák Ferencz díszkardosan s egy vaskos könyvvel, biztosan a Corpus Juris, mert neki- az talál. Egyszerű fekete díszmagyarban s kardosan áll ott Csányi László is, a szabadsághős. Velők szemben Szapáry Géza,vármegyénknek egykori főispánja, szines díszmagyarban kardosan. Mellette Zrínyi a költő, puskával s egy vadászkutyával. Mintha őt meg sem illetné a kard. Mintha ő nem volna Hunyadi János után leggeniálisabb hadvezéri talentuma Magyarországnak. S mintha ő tollat nem is forgatott volna, mintha nem ő irta volna a török áfium ellen való orvosságot, mintha nem ő volna egyetlen költője a 17-iki századnak Szigeti veszedelmével. Az öt kép mellé sorakozhatnék Kisfaludy Sándor is, természetesen inkább egy dalos könyvvel, mint a corpusjurissal. A terem levegője átkozottul rosszul közvetíti a hangot. A szónokokat meg lehet érteni, mert ilyenkor nagyobb csend is szokott lenni. Az ilyen érdeklődőbb esetek azonban ritkák. Leginkább Szily Dezső, Barcza László, dr. Gyömörey Vincze, dr. Haudek Ágoston ki a vármegyei tisztviselők védője szokott lenni, Koller István, Skublics Jenő tagok szoktak formálisabb beszédeket tartani. A szónokok s az egyes felszólalók is az elnöki szék köré csoportosulnak, hogy legalább az elnök hallhassa a mondandókat. A kivatalos előadók közül Czukelter Lajos I. aljegyzőnek hallik legjobban a szava, kinek már 26 év óta gymnásztikál a tüdeje vármegyei ügyekben. A nagyteremben a hosszú zöld asztal mellett egy-egy sor szék van, a tisztviselők, s még egy-két bizottsági tag számára. A többi székeken, s a fal mellett levő kanapékon ül a tagoknak mintegy egyharmada. A többi tagok és vendégek állva vesznek részt. Hasonlít az ősmagyarok országgyűléseihez. A hunok királya pláné lóháton tartotta volt az országgyűléseket. (Az idegen országok küldeftei is visszaültek a lóra, nehogy megalázottaknak tekintessenek.) Hanem ez rég volt. A f. é. deczemberi közgyűlésre nagy érdeklődéssel jelent meg a 600 tagnak felénél is nagyobb része. Néhány választás keltette a nagy érdekeltséget, melyhez hasonlót rég nem látott a székhely. Csak szavazni, 275-en szavaztak. HAz első nap délelőtt a Karzati hölgyközönségnek is érdeklődése mellett történtek a választások, több időt véve igénybe. A 160 pontból álló tárgysorozatnak többi jelentéktelenebb része gyorsan lepergett kevesebb hozzászólással, úgy, hogy a második nap a tisztviselőkön kívül alig volt öt-hat bizottsági tag. Délelőtt 11 órakor a közgyűlés végeztével közigazgatási bizottsági ülést tartottak. De kezdjük elől. Gróf Jankovich László főispán megnyitja a közgyűlést, s jelenti, hogy a vármegye képviseletében a kiküldött bizottsággal a néhai Hidassy Kornél püspök végtisztességén volt,s a részvétért István Vilmos felszentelt püspök ki is fejezte melegen a köszönetet. Ugyancsak bizottságnak az élén vésztvett a vármegye nevében a Vörösmarty emlékének országos ünnepélyén is Székesfejérvárt. A tanácskozások első pontjaiban foglal helyet, hogy az igazoló választmányba az elhalt Botfy Lajos helyébe kinevezi a főispán dr. Szigethy Elemért, az elhalt dr. Mangin Károly helyébe Udvardy Ignáczat választja meg a közgyűlés. A közgyűlésen az 1900. év végével kilépő 5 közigazgatási-bizottsági tag helyébe újakat választottak, de egy kivételével ugyancsak ugyanazokat pl.: Barcza Lászlót, gr. Bathyány Józsefet, Bogyay Mátét, Skublics Jenőt, csupán Háczky Kálmán helyébe jött Deák Mihály. A zalaszentgróti főszolgabírói székbe a meghalt Botka Ferencz helyébe Malatinszky Lajos főszolgabírót választották meg egyhangúlag; novai főszolgabírónak pedig szavazással, de óriási nagy többséggel a népszerű Mayer István sümegi tiszteletbeli főszolgabírót választották meg. Megválasztották Czebe Károlyt árvaszéki jegyzőnek s őt a főispán kinevezte tiszteletbeli ülnöknek, dr. Ábrahám Ernőt kinevezte a főispán szolgabírónak, dr. Deák Jenőt járásorvosnak választották Tapolczára, dr. Mojzer György Keszthelyre tiszt, járásorvosnak neveztetett ki. Előterjesztették, hogy a balatoni vasút javára Rendes község 200 K., Szepezd 1000 K. és Kővágóőrs 16.000 K. ajánlott föl, ha a vasút a nekik kedvezőbb helyen megy el. A zalaegerszegi főszolgabírói hivatal helyi