Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1900-11-15 / 7. szám

1900. november 15. MAG-TAR PAIZS 3 tot, Kuniper Márton, Molnár István elnök és Ujlaky Béla. Mind a három javaslatot nagy tetszéssel fogadta a gyűlés és elhatározta, hogy az elnök, Molnár István, javaslatának egész terjedelmében való elfogadása mellett, a másik két igen jól sikerült javaslatot is igénybe veszik, s a három javaslatból szer­kesztenek egy nagy, az összes kívánalmakat magaban foglaló javaslatot. A gyűlés a javas­lattevőknek szépen és sikeresen átdolgozott munkáikért jkönyvi köszönetet szavazott. Vármegyei közigazgatás. Zalavármegye közig, bizottsága havi rendes ülését 13-án tartotta dr. Jankovich László gróf főispán elnökletével. Csertán Károly alispán előterjesztéséből isme­retes a megyénkben uralkodó állatbetegség. A személy és vagyonbiztonság állapota követ­kező egy emberölés, 4 rablás, 20 lopás, s 23 apróbb kihágás esete volt. 23 tűzeset volt 15.795 korona kárral, melyből a biztosítás meg­térített 7890 koronát. A pénzügy terén fenn­akadás nincs, az adót adják. Az állami ital­mérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. t.-cz. illetve ezen törvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás szerint ez illeték elleni felleb­bezések elbírálására hivatott felszólamlási bi­zottság elnökéül Skublics Jenő, helyettes elnö­kéül Csertán Károly urak 1900., 1901., 1902, évekre megválasztattak. A Keszthelyen eme­lendő kórházra vonatkozó tervet költségvetést felterjesztik a belügyminisztériumhoz. A Zoltán Gyula színtársulata Sümegről Zala­egerszegre jő pár nap múlva, s kedden este már megkezdik az előadást a Primadonnával, avagy a Diplomás kisasszonyokkal. Mondjuk ki őszintén, már lelki szükséglet is, hogy egy kis színházi művészetet élvezzünk. A Zoltán tár­sulata nem csak számra nézve nagy, 32 tag­jával, de tartalomra nézve is. Változatos ko­moly és víg darabokat rátermettséggel játsza­nak. Kívánatos, hogy a közönség minél kevesebb léhadarabot óhajtson. Sürgesse a tartalmas nemzeti költeményeket és a Csiky-féle társa­dalmi tanító darabokat. Mert a társulat hallgat a közönségre. A társulat előfutárjaként itt van már a titkár, Petre úr, a ki a mennyire szerény és komoly az életben, annyira pompás komikus a színpadon. 0 gyűjti a bérleteket. A közönség jó indulatába ajánlja a «Magyar Paizs» Új megyei bizottsági tagok. A nov. 6-án tar­tott választások az üres helyeket következő­leg töltötték ki: Az alsódomborúi választó­kerületben Hangay Géza zalaegerszegi, a baki kerületben Hordós Ferencz söjtöri és dr. Ru­zsicska Kálmán zalaegerszegi, a csesztregi kerületben Marton Pál csesztregi, a belatinczi kerületben Kollár Péter, az ukki kerületben Czencz József hosztodi, a karmacsi kerületben Joó Miklós karmacsi, a letenyei kerületben Mezriczky Jenő letenyei lakos választattak meg. A zalaegerszegi iparos ifjúság önképző egy­lete a könyvtára javára 17 és 18-án (szom­baton és vasárnap) az «Arany-Bárány® szál­loda dísztermében «A vereshajú® cz. eredeti népszínművel műkedvelői előadást tart. Bala­ton Sándor fogja rendezni. A belépés 40 fil­lértől 2 koronáig. Intés a nyugdíjba készülő öreg tanítóknak. Szomorú hírt kell közölnünk. Adjuk szószerint, a mint jött. Rohrer Márton Iklód és Bördőcze községek rk. tanítója nyugdíjaztatása végett beadta kérvényét a miniszter úrhoz. Mivel azonban a nyugdíjhoz a községeknek is hozzá kell játulniok : a lakosok talán bizonyos corí­feusoktól felvannak biztatva a tanító ellen. F. hó 11-én reggelre a kupaktanács az iskola tantermében összecsődítette a lakosságot, jegy­zőkönyvet vettek fel, melyben a nevezett ta­nítónak kötelességévé tették, hogy 8 (óra vagy nap ?) alatt pusztuljon a lakásból, mert, ha nem, leszedik az ajtókat és ablakokat. Beha­toltak a tanító lakásába is és durva szókkal tudtára adták a bölcs tanács végzését. A meg­lepett tanító erre azt mondotta, hogyha meg­jön a nyugdíj, akkor ő úgy is szívesen megy. Erre egy suhancz, a ki tanítványa volt, oda­ordította, hogy majd adunk nyugdíjat a má­roki kápolnánál (u. is ott van a temetőjük). Oreg kollegák! « Vigyázzatok és imádkozza­tok!® meg ne öregedjetek, mert bizony tite­ket is bedugnak a temető gödrébe ideje ko­rán, hogy ne kelljen nyugdíjat fizetniök. Helyes felszólalás. A németpalánkai ipar­testület tisztviselőjétől jött a következő levél: Becses lapja 3-ik szamában a Gyűjtők czímű vezérczikkében az «Első osztály*-ba sorozott székely czigányokra vonatkozólag bátor va­gyok egy megjegyzést tenni, s a nagy közön­ség figyelmét felhívni arra, hogy a székely czigányokat ma már a székely ipar meghami­sítására használják fel, és pedig külföldi gyá­rosok selejtes készíményeiket házaló oláh­czigányok útján hozzák forgalomba, a kik hit­vány szövött árúkat, pokróczokat, s egyéb tárgyakat a székely háziiparnak állítják. Saj­nos, hogy a hatóságok nagyon felületesen, vagy épen semmi felügyelettel nincsenek a házalókra, mert különben nem fordulhatna elő az, hogy például a bosnyákok vagy dalmátok, kik botokkal, késekkel, egyéb Bécsben készült keleti czíkkekkel és apró csecse-becsékkel Magyarországon házalhassanak, akkor, midőn házaló-könyvük csupán Dalmácziára szól, mégis összebarangolják egész Alsó-Magyarországot, s így a külföldi gyárosok büntetlenül rontják a székely és más háziipar jó hírnevét, miért is jó lesz az ilyen bosnyákokkal és székely czigányokkal szemben óvatosabbaknak len­nünk. Megint egy csudagyermek. Az új országos Tudósító írja, hogy a Hatvan melletti Lőrinczi községben van egy 6 éves fiú, a ki túltesz Franki Móriczon, olyan bonyodalmas számadá­sokat végez, persze fejből, mert csak most kezd írni olvasni. Lajosnak hívják. Az apja Kann János földműves. Tehát nemcsak a ke­reskedő feje alkalmas a számvetésre. Csekélység. Zalaszentbalázsról írja levelezőnk a következőt: Kedélyes mulatság volt nálunk f. hó 9-én este Papp Ádám házában. Egyik ember valami csehélység miatt összeveszett a feleségével, mire ez úgy vágta pofon az urát, hogy a saját mondása szerint olyan szikrákat hányt a szeme, mint akár egy malomkerék. De nem azért férfi ő, hogy ezt eltűrje, azért ő is fogott egy husángot, hogy kamatostul fizesse vissza az előlegezett pofont; de ebbe megakadályozta Pét fia, ki hátulról meg­fogta apját, s úgy tartotta átkarolva, hogy anyja kénye-kedve szerint pofozgathassa. Élt is az asszony a kedvező alkalommal, s jobbra­balra csattant — nem a csók, hanem a ma­gyar szeretetnek kézzel érezhető kifejezése, míg csak meg nem unta a mulatságot az oreg s zsebjébe nem nyúlt késért, mit elővéve, olyat hasított a fia kezén, hogy azt menten elborí­totta a vér. Sebét az orvosnak kellett bekö­töznie. Egyéb baj nem történt. Most pedig szent a béke. Állategészségügy Zalában. Októberben négy községben 9 udvarban volt lépfene; két köz­ségben 11 udvarban sertésorbáncz és 29 köz­ségben 210 udvarban sertésvész. A vérszipók. A «Kis Czell és Vidéke® írja a következő történetet: Mult év közepén tör­tént, hogy Reisinger Adolf és Zollner Béla — ki mindig Zollner Ferenczként szerepelt — jánosházai lakósok megjelentek Magyar-Gen­csen és felmutattak egy, Horváth Amália által aláírt meghatalmazást, mellyel ők fel vannak hatalmazva nevezettnek birtokát par­czellákra osztva eladni. Böröcz József és Ven­del m.-gencsi lakósok is megvettek 5700 négy­szögölet és a szerződést akkép csinálták, hogy a ki a vételt megbánná és a birtoktól eláll, tartozik 2000 frt bánatpénzt fizetni. Azonkívül, ha vevők a részlettel visszamaradnának, kése­delmi kamatot is fizetnek. Eddig a szerződés. Igen ám, csakhogy Zollner Béla a szerződésbe «kötbért» és ^szerződésszegést® írt, mit Böröcz­nek úgy magyarázott, hogy az a visszalépésre vonatkozik. Azután a saját neve helyett szépen odakanyarintotta a «Zollner Ferencz® nevet. Ez évi szeptember 29-én vált esedékessé az első részlet. Böröcznek nem volt együtt a pénz, miért is elment Reisingerhez, hogy várna pár napig, inkább fizet kamatot. Reisinger erre rá is állott, de pár nap múlva már vál­tót kért az egész vételárról. Mikor pedig Böröcz ezen szerződés ellenes kérést megta­gadta, Reisinger dühösen kiáltotta neki: No ha nem ád váltót, majd meglássa: mi lesz! És csakugyan kapott Böröcz egy levelet, melyben «kötbért® fizetésre lett felhíva. Böröcz ekkor ki akarta fizetni a kamatot, de Reisinger és Zollner 2000 forintot követeltek rajta. De negylelkűen kijelentették, hogy ha rögtön fizet, megelégesznek 800 frttal is. Hiába sza­badkozott Böröcz, hogy ő a földeket megtartja, nem használt, hanem addig fenyegették, míg átadta a nála lévő 470 frtot és még ezenfelül egy 370 frtról szóló váltót. Ebből tehát nyil­vánvaló, hogy a szívtelen emberek kiszámít­hatatlan nagy kamatot szedtek Böröczön. A szegény áldozatot csak később világosították fel a csalásról, de a pénzét a két uzsorás nem adta vissza; Böröcz tehát Reisinger és Zollner jánosházai lakósok ellen a btkv. 401., 379. és 380. §§-ba ütköző magánokirhamisí­tás és csalás büntette és az 1883. XXV. t.-cz. 1., 2. §-ba ütköző uzsora vétsége miatt meg­tette a bűnvádi feljelentést a szombathelyi kir. ügyészségnél. Sajnálattal jegyezzük meg, sok hírünk még kimaradt. Irodalom. Naszreddin sah útinaplója. Lapunk mai számában közöl­jük a fenti czím alatt nemsokára megjelenő humoros úti­rajznak a kezdetét. Látni való ebből, hogy az író egyene­sen «in medias res» vezeti az olvasót, tehát nem fárasztja figyelmét, s nem teszi próbára türelmét mesterkélt kitéré­sekkel, kerülgetésekkel, s előzmények ismerteté -.ével. Épen azért e szemelvényhez hasonló többi része miatt is nagyon alkalmas a vajúdó kötet arra, hogy téli — unalmas — estéinket humoros részeivel oszlassuk el, s hogy a perzsa sahhal együtt tegyük meg gondolatban az általa megtett nagy és érdekes utat, s együtt essünk át vele annak min­den kalandján. Mikor azonban fent a vajúdó jelzőt használ­tam, egyáltalán nem véletlenül írtam úgy, mert ez a tény. Zalaegerszeg kiváló intelligencziája ugyanis mindenkor ké­pes arra, hogy elősegíthesse azon kevés könyv megjelené­sét, mely itt a provincziában lát napvilágot. Képes külö­nösen, ha egyenesen neki szánják, s potom árért adják a munkát. Ki is látott még a könyvei tekintetében olcsónak tartott Németországban is 320 lapos, 5 képpel ellátott könyvet 2—3 koronáért, tehát egy színházi jegynek meg­felelő árért adni? Ez épen csakhogy kifutja a nyomdakölt­séget. Hanem az exotikus király naplója iránt úgy látszik még sem érdeklődnek városunkban, mert míg a vidéki vá­rosokból egymást érik nemcsak a jelentkezések, de az új előfizetési ivek kérése is, addig Zalaegerszegről, tehát a hova szánva van a munka — egyetlenegy lélek sem jegyezte még magát elő. A ki nem hiszi, Vágó János kiadónál meg­győződhetik róla. I'edig a bolti ár tetemesen drágábbra van szabva az előfizetésnél ! A tanulság abból az, hogy : Minden irodalmi dologgal, csak a fővárosba ! Br. Eötvös müveinek díszkiadását a télen tervbe vette az országos Eötvös-bizottság. A jövedelemből egy részt biztosítani akarnak a Tanítók házának. A részletes megje. lenés első része sem indult meg, holott az ideje elmúlt már. Most arról értesíti a bizottság a megrendelőket, hogy még nincs kellő számú előfizető, s várjunk újévig. Magyar­ország egykori miniszterének, első rendű költőjének az em­léke, kire oly sokszor büszkén hivatkozunk, elég mostoha sorsban részesül. Elég mostoha sorsban részesül a Tanítók háza is. Ha csilláros kávéházat kellene építeni, tán hama­rább sikerülne. Tudtunkkal Zalaegerszegen két előfizetője van a nagy költőnek : a Tantestület és a Társaskör. Ezek­hez jött áz értesítés. Különfélék. A leendő előfizetőket tisztelettel kéri a szerkesztő, szí­veskedjenek küldözgetni apránként a lap díját. Élénken foglalkoztatja a kamarai kerület ipa­rosait a szegedi ipartestület által tervezett nyugdíjegyesület ügye. A palánkai ipartestü­let az alapszabályoknak a Szegeden jelen nem volt környékbeli ipartestületekkel leendő to­vábbi ismertetése czéljából október 21-ére értekezletet hívott össze, melyre a kamarát is meghívta. Ezen értekezleten a kerület tíz ipar­testülete vett részt. Az országos magyar gazdasági egyesület igaz­gató-választmánya Darányi Ignácz földműve­lési miniszterhez üdvözlő feliratot küldött. — Elhatározták továbbá, hogy jövő évben Liptó­megyében gépversenyt, Miskolczon és Pozsony­ban pedig mezőgazdasági kiállítást fognak rendezni. Védekezés. A «Magyar Paizs» első száma megszólta Kirnbauer József körmendi gőzmal­most, hogy minek ir Zalaegerszegre német nyelvű levelet közügyben is? Erre a «MoIná­rok Lapja* védelmébe veszi a gőzmalmost, s azt mondja, hogy iíj. Kirnbauer úr van olyan jó magyar ember, mint a «Magyar Paizs* szer­kesztője. Ez helyes dolog. Továbbá úgy is védi, hogy ne tartsuk hibának, ha ez, meg az a gyáros, iparos vagy kereskedő német vagy esetleg angol levelezést is folytat. Sőt helye­selni kell ezt is. Hanem a «Molnárok Lapja* úgy védelmezhetné meg igazábban Kirnbauer úrékat, ha azt mondaná, hogy az a német le­vél Zalaegerszegre geográfiái járatlanságból jött, hogy Körmenden úgy vélekednek, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom