Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1900-11-15 / 7. szám

1900. november 15. MAG-TAR PAIZS 3 tot, Kuniper Márton, Molnár István elnök és Ujlaky Béla. Mind a három javaslatot nagy tetszéssel fogadta a gyűlés és elhatározta, hogy az elnök, Molnár István, javaslatának egész terjedelmében való elfogadása mellett, a másik két igen jól sikerült javaslatot is igénybe veszik, s a három javaslatból szerkesztenek egy nagy, az összes kívánalmakat magaban foglaló javaslatot. A gyűlés a javaslattevőknek szépen és sikeresen átdolgozott munkáikért jkönyvi köszönetet szavazott. Vármegyei közigazgatás. Zalavármegye közig, bizottsága havi rendes ülését 13-án tartotta dr. Jankovich László gróf főispán elnökletével. Csertán Károly alispán előterjesztéséből ismeretes a megyénkben uralkodó állatbetegség. A személy és vagyonbiztonság állapota következő egy emberölés, 4 rablás, 20 lopás, s 23 apróbb kihágás esete volt. 23 tűzeset volt 15.795 korona kárral, melyből a biztosítás megtérített 7890 koronát. A pénzügy terén fennakadás nincs, az adót adják. Az állami italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. t.-cz. illetve ezen törvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás szerint ez illeték elleni fellebbezések elbírálására hivatott felszólamlási bizottság elnökéül Skublics Jenő, helyettes elnökéül Csertán Károly urak 1900., 1901., 1902, évekre megválasztattak. A Keszthelyen emelendő kórházra vonatkozó tervet költségvetést felterjesztik a belügyminisztériumhoz. A Zoltán Gyula színtársulata Sümegről Zalaegerszegre jő pár nap múlva, s kedden este már megkezdik az előadást a Primadonnával, avagy a Diplomás kisasszonyokkal. Mondjuk ki őszintén, már lelki szükséglet is, hogy egy kis színházi művészetet élvezzünk. A Zoltán társulata nem csak számra nézve nagy, 32 tagjával, de tartalomra nézve is. Változatos komoly és víg darabokat rátermettséggel játszanak. Kívánatos, hogy a közönség minél kevesebb léhadarabot óhajtson. Sürgesse a tartalmas nemzeti költeményeket és a Csiky-féle társadalmi tanító darabokat. Mert a társulat hallgat a közönségre. A társulat előfutárjaként itt van már a titkár, Petre úr, a ki a mennyire szerény és komoly az életben, annyira pompás komikus a színpadon. 0 gyűjti a bérleteket. A közönség jó indulatába ajánlja a «Magyar Paizs» Új megyei bizottsági tagok. A nov. 6-án tartott választások az üres helyeket következőleg töltötték ki: Az alsódomborúi választókerületben Hangay Géza zalaegerszegi, a baki kerületben Hordós Ferencz söjtöri és dr. Ruzsicska Kálmán zalaegerszegi, a csesztregi kerületben Marton Pál csesztregi, a belatinczi kerületben Kollár Péter, az ukki kerületben Czencz József hosztodi, a karmacsi kerületben Joó Miklós karmacsi, a letenyei kerületben Mezriczky Jenő letenyei lakos választattak meg. A zalaegerszegi iparos ifjúság önképző egylete a könyvtára javára 17 és 18-án (szombaton és vasárnap) az «Arany-Bárány® szálloda dísztermében «A vereshajú® cz. eredeti népszínművel műkedvelői előadást tart. Balaton Sándor fogja rendezni. A belépés 40 fillértől 2 koronáig. Intés a nyugdíjba készülő öreg tanítóknak. Szomorú hírt kell közölnünk. Adjuk szószerint, a mint jött. Rohrer Márton Iklód és Bördőcze községek rk. tanítója nyugdíjaztatása végett beadta kérvényét a miniszter úrhoz. Mivel azonban a nyugdíjhoz a községeknek is hozzá kell játulniok : a lakosok talán bizonyos corífeusoktól felvannak biztatva a tanító ellen. F. hó 11-én reggelre a kupaktanács az iskola tantermében összecsődítette a lakosságot, jegyzőkönyvet vettek fel, melyben a nevezett tanítónak kötelességévé tették, hogy 8 (óra vagy nap ?) alatt pusztuljon a lakásból, mert, ha nem, leszedik az ajtókat és ablakokat. Behatoltak a tanító lakásába is és durva szókkal tudtára adták a bölcs tanács végzését. A meglepett tanító erre azt mondotta, hogyha megjön a nyugdíj, akkor ő úgy is szívesen megy. Erre egy suhancz, a ki tanítványa volt, odaordította, hogy majd adunk nyugdíjat a mároki kápolnánál (u. is ott van a temetőjük). Oreg kollegák! « Vigyázzatok és imádkozzatok!® meg ne öregedjetek, mert bizony titeket is bedugnak a temető gödrébe ideje korán, hogy ne kelljen nyugdíjat fizetniök. Helyes felszólalás. A németpalánkai ipartestület tisztviselőjétől jött a következő levél: Becses lapja 3-ik szamában a Gyűjtők czímű vezérczikkében az «Első osztály*-ba sorozott székely czigányokra vonatkozólag bátor vagyok egy megjegyzést tenni, s a nagy közönség figyelmét felhívni arra, hogy a székely czigányokat ma már a székely ipar meghamisítására használják fel, és pedig külföldi gyárosok selejtes készíményeiket házaló oláhczigányok útján hozzák forgalomba, a kik hitvány szövött árúkat, pokróczokat, s egyéb tárgyakat a székely háziiparnak állítják. Sajnos, hogy a hatóságok nagyon felületesen, vagy épen semmi felügyelettel nincsenek a házalókra, mert különben nem fordulhatna elő az, hogy például a bosnyákok vagy dalmátok, kik botokkal, késekkel, egyéb Bécsben készült keleti czíkkekkel és apró csecse-becsékkel Magyarországon házalhassanak, akkor, midőn házaló-könyvük csupán Dalmácziára szól, mégis összebarangolják egész Alsó-Magyarországot, s így a külföldi gyárosok büntetlenül rontják a székely és más háziipar jó hírnevét, miért is jó lesz az ilyen bosnyákokkal és székely czigányokkal szemben óvatosabbaknak lennünk. Megint egy csudagyermek. Az új országos Tudósító írja, hogy a Hatvan melletti Lőrinczi községben van egy 6 éves fiú, a ki túltesz Franki Móriczon, olyan bonyodalmas számadásokat végez, persze fejből, mert csak most kezd írni olvasni. Lajosnak hívják. Az apja Kann János földműves. Tehát nemcsak a kereskedő feje alkalmas a számvetésre. Csekélység. Zalaszentbalázsról írja levelezőnk a következőt: Kedélyes mulatság volt nálunk f. hó 9-én este Papp Ádám házában. Egyik ember valami csehélység miatt összeveszett a feleségével, mire ez úgy vágta pofon az urát, hogy a saját mondása szerint olyan szikrákat hányt a szeme, mint akár egy malomkerék. De nem azért férfi ő, hogy ezt eltűrje, azért ő is fogott egy husángot, hogy kamatostul fizesse vissza az előlegezett pofont; de ebbe megakadályozta Pét fia, ki hátulról megfogta apját, s úgy tartotta átkarolva, hogy anyja kénye-kedve szerint pofozgathassa. Élt is az asszony a kedvező alkalommal, s jobbrabalra csattant — nem a csók, hanem a magyar szeretetnek kézzel érezhető kifejezése, míg csak meg nem unta a mulatságot az oreg s zsebjébe nem nyúlt késért, mit elővéve, olyat hasított a fia kezén, hogy azt menten elborította a vér. Sebét az orvosnak kellett bekötöznie. Egyéb baj nem történt. Most pedig szent a béke. Állategészségügy Zalában. Októberben négy községben 9 udvarban volt lépfene; két községben 11 udvarban sertésorbáncz és 29 községben 210 udvarban sertésvész. A vérszipók. A «Kis Czell és Vidéke® írja a következő történetet: Mult év közepén történt, hogy Reisinger Adolf és Zollner Béla — ki mindig Zollner Ferenczként szerepelt — jánosházai lakósok megjelentek Magyar-Gencsen és felmutattak egy, Horváth Amália által aláírt meghatalmazást, mellyel ők fel vannak hatalmazva nevezettnek birtokát parczellákra osztva eladni. Böröcz József és Vendel m.-gencsi lakósok is megvettek 5700 négyszögölet és a szerződést akkép csinálták, hogy a ki a vételt megbánná és a birtoktól eláll, tartozik 2000 frt bánatpénzt fizetni. Azonkívül, ha vevők a részlettel visszamaradnának, késedelmi kamatot is fizetnek. Eddig a szerződés. Igen ám, csakhogy Zollner Béla a szerződésbe «kötbért» és ^szerződésszegést® írt, mit Böröcznek úgy magyarázott, hogy az a visszalépésre vonatkozik. Azután a saját neve helyett szépen odakanyarintotta a «Zollner Ferencz® nevet. Ez évi szeptember 29-én vált esedékessé az első részlet. Böröcznek nem volt együtt a pénz, miért is elment Reisingerhez, hogy várna pár napig, inkább fizet kamatot. Reisinger erre rá is állott, de pár nap múlva már váltót kért az egész vételárról. Mikor pedig Böröcz ezen szerződés ellenes kérést megtagadta, Reisinger dühösen kiáltotta neki: No ha nem ád váltót, majd meglássa: mi lesz! És csakugyan kapott Böröcz egy levelet, melyben «kötbért® fizetésre lett felhíva. Böröcz ekkor ki akarta fizetni a kamatot, de Reisinger és Zollner 2000 forintot követeltek rajta. De negylelkűen kijelentették, hogy ha rögtön fizet, megelégesznek 800 frttal is. Hiába szabadkozott Böröcz, hogy ő a földeket megtartja, nem használt, hanem addig fenyegették, míg átadta a nála lévő 470 frtot és még ezenfelül egy 370 frtról szóló váltót. Ebből tehát nyilvánvaló, hogy a szívtelen emberek kiszámíthatatlan nagy kamatot szedtek Böröczön. A szegény áldozatot csak később világosították fel a csalásról, de a pénzét a két uzsorás nem adta vissza; Böröcz tehát Reisinger és Zollner jánosházai lakósok ellen a btkv. 401., 379. és 380. §§-ba ütköző magánokirhamisítás és csalás büntette és az 1883. XXV. t.-cz. 1., 2. §-ba ütköző uzsora vétsége miatt megtette a bűnvádi feljelentést a szombathelyi kir. ügyészségnél. Sajnálattal jegyezzük meg, sok hírünk még kimaradt. Irodalom. Naszreddin sah útinaplója. Lapunk mai számában közöljük a fenti czím alatt nemsokára megjelenő humoros útirajznak a kezdetét. Látni való ebből, hogy az író egyenesen «in medias res» vezeti az olvasót, tehát nem fárasztja figyelmét, s nem teszi próbára türelmét mesterkélt kitérésekkel, kerülgetésekkel, s előzmények ismerteté -.ével. Épen azért e szemelvényhez hasonló többi része miatt is nagyon alkalmas a vajúdó kötet arra, hogy téli — unalmas — estéinket humoros részeivel oszlassuk el, s hogy a perzsa sahhal együtt tegyük meg gondolatban az általa megtett nagy és érdekes utat, s együtt essünk át vele annak minden kalandján. Mikor azonban fent a vajúdó jelzőt használtam, egyáltalán nem véletlenül írtam úgy, mert ez a tény. Zalaegerszeg kiváló intelligencziája ugyanis mindenkor képes arra, hogy elősegíthesse azon kevés könyv megjelenését, mely itt a provincziában lát napvilágot. Képes különösen, ha egyenesen neki szánják, s potom árért adják a munkát. Ki is látott még a könyvei tekintetében olcsónak tartott Németországban is 320 lapos, 5 képpel ellátott könyvet 2—3 koronáért, tehát egy színházi jegynek megfelelő árért adni? Ez épen csakhogy kifutja a nyomdaköltséget. Hanem az exotikus király naplója iránt úgy látszik még sem érdeklődnek városunkban, mert míg a vidéki városokból egymást érik nemcsak a jelentkezések, de az új előfizetési ivek kérése is, addig Zalaegerszegről, tehát a hova szánva van a munka — egyetlenegy lélek sem jegyezte még magát elő. A ki nem hiszi, Vágó János kiadónál meggyőződhetik róla. I'edig a bolti ár tetemesen drágábbra van szabva az előfizetésnél ! A tanulság abból az, hogy : Minden irodalmi dologgal, csak a fővárosba ! Br. Eötvös müveinek díszkiadását a télen tervbe vette az országos Eötvös-bizottság. A jövedelemből egy részt biztosítani akarnak a Tanítók házának. A részletes megje. lenés első része sem indult meg, holott az ideje elmúlt már. Most arról értesíti a bizottság a megrendelőket, hogy még nincs kellő számú előfizető, s várjunk újévig. Magyarország egykori miniszterének, első rendű költőjének az emléke, kire oly sokszor büszkén hivatkozunk, elég mostoha sorsban részesül. Elég mostoha sorsban részesül a Tanítók háza is. Ha csilláros kávéházat kellene építeni, tán hamarább sikerülne. Tudtunkkal Zalaegerszegen két előfizetője van a nagy költőnek : a Tantestület és a Társaskör. Ezekhez jött áz értesítés. Különfélék. A leendő előfizetőket tisztelettel kéri a szerkesztő, szíveskedjenek küldözgetni apránként a lap díját. Élénken foglalkoztatja a kamarai kerület iparosait a szegedi ipartestület által tervezett nyugdíjegyesület ügye. A palánkai ipartestület az alapszabályoknak a Szegeden jelen nem volt környékbeli ipartestületekkel leendő további ismertetése czéljából október 21-ére értekezletet hívott össze, melyre a kamarát is meghívta. Ezen értekezleten a kerület tíz ipartestülete vett részt. Az országos magyar gazdasági egyesület igazgató-választmánya Darányi Ignácz földművelési miniszterhez üdvözlő feliratot küldött. — Elhatározták továbbá, hogy jövő évben Liptómegyében gépversenyt, Miskolczon és Pozsonyban pedig mezőgazdasági kiállítást fognak rendezni. Védekezés. A «Magyar Paizs» első száma megszólta Kirnbauer József körmendi gőzmalmost, hogy minek ir Zalaegerszegre német nyelvű levelet közügyben is? Erre a «MoInárok Lapja* védelmébe veszi a gőzmalmost, s azt mondja, hogy iíj. Kirnbauer úr van olyan jó magyar ember, mint a «Magyar Paizs* szerkesztője. Ez helyes dolog. Továbbá úgy is védi, hogy ne tartsuk hibának, ha ez, meg az a gyáros, iparos vagy kereskedő német vagy esetleg angol levelezést is folytat. Sőt helyeselni kell ezt is. Hanem a «Molnárok Lapja* úgy védelmezhetné meg igazábban Kirnbauer úrékat, ha azt mondaná, hogy az a német levél Zalaegerszegre geográfiái járatlanságból jött, hogy Körmenden úgy vélekednek, hogy