Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1900-12-06 / 10. szám

1900. deczember 13. MAGTAR PAIZS 8 alatt; Kovács Győző bagodi tanító, Alsó-, Felső-Bagod és Vitenyéd községnek egy-egy tömeg lakosságával, Németh Ferencz és Csiszár N. Bonczodföldről; voltak még Andráshidáról, Kaszaházáról, Ságodból, Pozváról, Csácsról és a szőlőhegyvidékről többen, a karzat tele volt ifjúsággal és egy pár nővel. 3. Dr. Kele Antal, a bizottság elnöke, fél óráig tartó lelkes beszéddel nyitja meg a gyűlést. Elmondja az egyesület okát, czélját és eszközeit. Szegényedik a társadalmunk és nemzetünk, mert hiúk és fényűzők vagyunk, drágán vásároljuk a silány portékákat. Nem fejlődik az iparunk úgy, a mint kellene, mert idegen földről vásároljuk drágán sokszor a silány portékát, s így az idegent pártoljuk, gazdagítjuk és fejlesztjük sajátunk rovására. Tömörülésre kell felhívni a magyar társadalmat, s hogy ezt annál hatékonyabban tehessük: magyar iparvédő-egyesületeket kell teremtenünk. A történelemből tudjuk, azt mondja, hogy régen, ha nagy baj volt az országban, véres kardot hordoztak szét, hogy csatára hívják a nemzetet. Most is nagy baj van, most is fel kell szólítani a nemzetet, nem a támadásra, csak a védelemre, de most nem a véres kardot: most a koldusbotot kell széthordozni, egyik végére egy üres tarisznyát, másik végére a váltó czédulát akasztva czégérnek — az elszegényedésnek és koldusságnak rettentő példájára. A beszédet a közönség nagy figyelemmel hallgatta, s többször félbeszakította lelkes tapsával és éljenzésével. 4. Az éljenzéssei fogadott megnyitó után Borbély György ideiglenes jegyző olvasta fel a bizottságnak másfél hónapi működéséről írt jelentését, a mozgalom keletkezését, szóval egyesületünk részletes történetét, s egyúttal az e nemű országos mozgalmaknak vázlatos történelmét 1840-től fogva, s végül javaslatként megjelöli a következő tizenkét programmpontot. (Az egész jegyzői jelentést a 12 ponttal együtt közlöm a jövő számban.) A felolvasást a javaslatokkal együtt helyesléssel veszik tudomásul, s Molnár Sándor tag óhajtására, hogy ez a jelentés nyomtatásban is megjelenjék, megjegyzi az elnök, hogy az összes beszédeket, felolvasásokat, s minden ez ügyre vonatkozó dolgot amúgy is szándékozik kiadni az egyesület külön időszaki értesítőben, s a közgyűlés helyesléssel fogadja. 5. Duzár István ideiglenes pénztárnok csak általánosságban jelenti, hogy a közgyűlés elejéig mintegy 200 korona gyúlt be a tagsági díjakból, de a gyűlés folyamatában szakadatlanul tart a beiratkozás és befizetés. 6. Ezután dr. Csák Károly mutatja be a megkészített alapszabályt, melyet a közgyűlés változtatás nélkül elfogadott, s köszönetet mondva a kidolgozásért, azt határozta, hogy minél előbb fel kell terjeszteni a belügyminiszterhez megerősítés végett. 7. Dr. Kele Antal most az egész bizottság nevében is megköszönve a bizalmat, leteszi a mandátumot, s kéri a közgyűlést, hogy válaszsza meg az egyesület tisztviselői karát, s a helybeli és vidéki választmányt és az egyesületi főfelügyelőket. A közgyűlés erre egyhangú lelkességgel választja meg dr. Kele Antal ügyvédet, a bizottság buzgó elnökét, az egyesület elnökének, 8. ki a bizalmat megköszönve, s támogatást kérve, helyét újra elfoglalja, s vezeti a gyűlést a tisztikar megválasztásában. A választás a továbbiakra nézve is egyhangú, a következő eredménynyel: (Az összes tisztviselőket közölte már a «Magyar Paizs» az 1. és következő néhány számában.) 9. Dr. Kele Antal elnök indítványozza, hogy azokat a nagy férfiakat, kik a közjónak, a közművelődésnek, és specziálisan a magyar ipar fellendítésére nagy szolgálatokat tettek, válaszsza meg a közgyűlés az Egyesület dísztagjainak. Erre a közgyűlés dr. Wlassics Gyula közoktatásügyi minisztert, Zalaegerszeg szülöttjét és Hegedűs Sándor kereskedelmi minisztert nagy lelkesedéssel egyhangúlag megválasztja a * Zalavár megyei magyar iparvédöegyesület* örökös tiszteletbeli tagjainak, kikhez az elnök a gyűlés végén üdvözlő táviratot is küldött. Végül az elnök a jelenvoltakat a hazai ipar pártolására, s ennek útján a magyar haza szeretetére buzdítva, az alakuló közgyűlést éljenzések között bezárja. Zalaegerszeg, 1900. márczius 4. Borbély György, Dr. Kele Antal, jegyző. elnök. Hitelesítjük : Königmayer János. Skublics Jenő. Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet. A szövetkezetekről. (9. Folytatás.) A szövetkezetek hasznosak és szükségesek. Határozottan elmondhatjuk, hogy mindenütt, hol a tagok, átértve saját, jól felfogott érdeküket, összetartanak, tömörülnek, s igaz szívvel vannak a szövetkezeti intézmény iránt, a vezetés helyes, az eil'enőrzés jó: a szövetkezetek felette sok hasznot hajtanak nemcsak a tagoknak, hanem azoknak is, kik nem tagjai a szövetkezetnek, az által, hogy az árképződésre jótékony és hathatós befolyást gyakorolnak. a visszaéléseket nagy mértékben csökkentik, a gyomot irtják, a levegőt tisztítják, a társadalmi fekélyeket, kinövéseket, visszaéléseket orvosolják, a társadalmi filoxerákat pusztítják, de a tisztetséges kereskedőnek, pénzintézeteknek nem ártanak. Ezeknek a szö vetkezetektől nincs mit tartaniok. Kezdetben a szövetkezetek sem nyújthatják mindjárt mindazokat a hasznokat és előnyöket, miket föltétlenül és minden bizonynyal nyújthatnak utóbb ; mert kezdetben a berendezésre, felszerelésre is sok kell; ekkor még a forgó tőkéjük, s forgalmuk is kisebb, s így kezdetben nem használhatják ki mindazokat az előnyöket, miket utóbb játszva kihasználhatnak. A fát sem lehet egy csapásra levágni, de azért nem szabad elvesztenünk türelmünket, és kitartásunkat azon biztos reményben, hogy czélunkat összetartassal el fogjuk érni, sok kis embernek megélhetését megkönnyítjük, a nyomort enyhítjük, s a közjólétet emeljük. Csak a kezdet nehéz! Mert népünk, konzervatív természeténél fogva, minden új intézménytől, bármennyire üdvös legyen is az, idegenkedik, bizalmatlankodik mindaddig, míg kézzelfoghatólag meg nem győződik annak hasznos és üdvös voltáról. Ha jól meggondoljuk a dolgot, e fölött nem is csudálkozhatunk valami nagyon. Népünket, s általában a kis embereket már igen sok csalódás érte, s így nem csuda, ha kötve hisz, s előbb nagyon is megnézi, meghányja-veti, hogy kiben és miben helyezze bizalmát! Bizalmukat a szövetkezetnél nagyban előmozdíthatja és fokozhatja az a körülmény, hogy a vezetésbe maguk is hathatósan befolynak, részint az által, hogy a vezetőket maguk választják azon tagok közül, kikben feltétlenül megbízhatnak, részint az által, hogy minden tagnak joga van az ellenőrzésre, s az ügymenetnek helyes irányba való terelésére . . . Bizalommal, tömörülve, vállvetett munkával: Előre ! Az összetartás máshol is nagy erő, nagy hatalom; hát még a szövetkezeteknél?! Ezeknél ez az alap, a meleg érdeklődés, szeretet, kitartás, becsületes eljárás, helyes igazgatás, szigorú ellenőrzés : az oszlopok, falak ; az igaz támogatás : a tetőzet! . . . Most már lássuk részletesen: I. Hányfélék' lehetnek a szövetkezetek? II Erkölcsileg és anyagilag minő hasznot hajtanak ? III Miképen kell szerveznünk, s ellenőriznünk, vezetnünk, támogatnunk, hogy azok a lehető legnagyobb hasznot hajtsák? IV. Miért szükséges ezek létesítése ? I. A szövetkezetek, az általuk kitűzött czélt tekintve, sokfélék lehetnek. Vannak hitel-, fogyasztási-, értékesítő-, különféle biztosító-, laképítő- és különféle ipari és iparvállalati szövetkezetek. Teszem, szövetkezhetnek az asztalosok, lakotosok, czipészek, csizmadiák stb. a végett, hogy az anyagokat melyekre szükségük van, olcsóbban beszerezhessék, s így készítméuyeiket reájuk nézve nagyobb haszonnal értékesíthessék. Különféle iparvállalatot több kis ember megvalósíthasson. Az értékesítő szövetkezetek között különös fontossággal bírnak a tej-, vaj-, magtár- és pincze szövetkezetek. Vannak még malom- és sutőde szövetkezetek is. Egy szövetkezet többféle czél megvalósulását is ki tűzheti magának. Ilyenek a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, melyek a legkiterjedettebb módon fejthetik ki áldásos működésüket. Teszem, vannak Németországban már olyan kifejlődött szövetkezetek, melyek tagjaiktól heti betéteket elíogadnak, őket olcsó hitelben részesítik, a mire szükségük van, a legelső kézből a legjobb minőségű árúkat a legelőnyösebb áron szolgáltatják tagjaiknak; terményeiket, állatjaikat, borukat a legjobb áron értékesíti, esetleg azokra előleget ád; nagy gőzmalma van, melyben a tagok gabonáit megőrlik, s nemcsak a lisztet értékesítik, hanem van saját sütődéjük, melyben a lisztet maguk feldolgoztatják, s jó és olcsó kenyérrel látják el a szegény népet. Ily fejlettségre azonban csak ott emelkedhetnek a szövetkezetek, a hol tömegesen átérzik és átértik a szövetkezeteknek áldásos hatását azok, kiknek erre első sorban szükségük van. Ily szövetkezet ideálja a szövetkezeteknek, s mi rajtunk nem fog múlni, hogyha ezen ideált teljesen meg nem valósíthatjuk is, de azt tőlünk telhetőleg megközelítjük. Az 1875, XXXVII. t.-cz. 223. §-a következő meghatározását adja a szövetkezeteknek: «Szövetkezetnek ezen törvény értelmében meg nem hatarozott számú tagokból álló azon társasag tekintetik, mely tagjai hitelének, keresetének, vagy gazdálkodásának közös üzletkezelés mellett, illetőleg a kölcsönösség alapján előmozdítására alakul. Ide tartoznak nevezetesen : az előlegezési és hitelegyletek ; a nyersanyag közös beszerzésére, közös raktár tartására, vagy közös termelésre alakult egyletek; a fogyasztási egyletek; a laképítő társaságok; a kölcsönös biztosító társaságok.» Dr. Kele Antal. (Folyt, köv.) Szövetkezeti ügyek. Levelezés. Meghívó. A zalaegerszegi fogyaszt, és ért. szövetkezet igazgatósága f. hó deczember 8-án szombaton d. u, j órakor gyűlés tart a bolthelyiségben. Erre az igazg. tagokat, s a tisztviselőket tisztelettel meghívja az elnök. Tárgy: Tagok felvétele, Árjegyzék készíttetés, Szövetkezeti fiókok szervezete, ügyviteli szabályzata, minthogy többhelyről jelentkeztek már fiókok felállítására, Egy fontos határozati javaslat a magyar ipar védelme tárgyában, s Egyéb indítványok és tanácskozások, többek között a boltnak nyilvánossá tételére nézve. Pályázat. Minthogy több irányból jelentkeztek már fiókok felállítására, az ilyen fiókok üzletvezetőségére pályázatot hirdet a szövetkezet Elnöksége. A pályázók a kellékekkel felszerelt folyamodásaikat f. é. decz. 25-ig nyújtsák be dr. Kele Antal elnökhöz Zalaegerszegen. A szövetkezeti tagokkal tudatja az Elnökség az Igazgatósag megbízásából, hogy a tagok és részvényesek számának örvendetes emelkedése azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a kellő szám rövid idő alatt betetőződik, s a boltot nyilvánossá lehet tenni, a mi a közügyre, s az egyes tagokra nézve is jelentékeny előnynyel fog járni. Hogy ez minél hamarább és minél jobban sikerüljön, érdekében áll minden tagnak. A sikerhez szükséges, hogy a még hátralévő tagsági díjakat minél előbb fizessék be az illetők. A kik pedig lefizették, jólteszik, ha újabb részvényeket váltanak, vagy a kik egyáltalán nem tagjai, tagoknak iratkoznak, a míg ez nagyobb megszorításokkal nem jár. Szaporodás. A szövetkezet újabb tagjai lettek: Valkóczi Ferencz földm. Bazita 1, özv. Haudek Jánosné birt. Csács-Bozsok 2, Zimitz Ferencz bérkocsi-tulajd. 1, Zimicz Ferenczné 1, Özv. Gerencsér Györgyné 1, Baján Ferencz tanító 1, Halász János vmegyei katona 1, Szetsődy Irén, Bertalanffy magánzónő 2, Pollák Ede kereskedő zalaegerszegiek 1, Szilner József plébános Tárnok 1 részvénynyel.