Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1900-12-06 / 10. szám

1900. deczember 13. MAGTAR PAIZS 8 hivatalnokok, Medgyesi L., Udvardy I., Páukovich Gy. igazgatók, a tanárok, tanulók stb. Ott voít a városnak szép hölgyközönsége, s tele a karzat, az ipariskolai tanulóknak az elnök és igazgató szünórát adott, hogy ez alatt itt tanuljon fiatal szívok, teljes számban testületileg jelent meg a munkás egylet is dr. Kele Antal elnökük intézkedésére. Mindenki felállott, mikor a daloskör rágyújtott a «Szózat*-ra Megnyitójában a társaskör elnöke megjegyezte, hogy Vörösmarty a legnemzetiesebb írónk, s megemlékezésével mintha a feltámadt költő járna köztünk újra meg újra figyelmeztetve, hogy lépten-nyomon tüntessünk magyarságunk mellett, mert kevesen vagyunk, segítség nélkül, s kitudja «teremt-e Isten több magyart, ha mink is e!fogyánk?» Péterffy József «Árpad ébredéséit szavalta, s kezdett a közönség belemerülni a Vörösmarty mélységes érzelmeibe. Dr. Csák Karoly tartotta az ünnepi beszédet. Áttanulmányozta a Vörösmarty korát és költészetét, s nagy hatással adta elé gondosan kidolgozott szónoki művét. A Liszt Ferenczhez cz. hatalmas ódának elszavalásara Hajnal Stefi kisasszony vállalkozott gyöngéd női hangjával, s hogy a hang erejének a hiányát mennyire pótolta az érzés finomsága, mutatta a tapsvihar, mely "utána felhangzott. Szigethy Erdős írnák az Ábrányi Rendületlenül cz. alkalmi költeményét szavalta gondos művészettel, s érezhető hatással. A szavalatok sorának méltó befejezése volt «Az élő szobors előadása ifj. Czukelter Lajostól, kit az Isten gyönyörű beszélő szervezettel áldott meg; hangja megtölti a termet, s kellemesen megy a füleken át a szívig. Általában az ódak szavalása alatt a hallgatóknak megmelegedett érzéséből nem egy könycsepp ült ki a szempillákra. A műsor köz-epén a daloskör a «Vén czigány»t énekelte, s végén a Hymnust Baján Ferencz karnagygyal. Meg kell jegyezni, hogy a 15 énekes között 9 tanító volt. A hozzá értők azt jegyezték meg, hogy kitűnő fegyelmezett hanganyag áll rendelközésökre. Annál sajnosabb, hogy nem lehet egy 20—25 tagú állandó daloskört létesíteni a varoson. A kik most részt vettek, a következők : Baján F., Horváth J., Takács J., Csiszár J., Nóvák M., Kovács I., Tikk L., Czukelter B., Vörös Gy., Paizs K., Viosz M., Udvardy I., Ehrenreich J., Németh S., Erdős Gy., ifj. Czukelter L. A kereskedő ifjak egyletében este 8 órak-or volt ünnep a központi kávéház termében a következő műsorral: «Hymnuss-t énekelte a dalkör Glück Izidor karnagygyal. Elnöki megnyitót tartott Balassa Benő. Hazádnak rendületlenül Ábrányi Emiltől szavalta Eisner József melegséggel, ki már sokszor kitüntette magát hasonló alkalmakkor. Ünnepi beszédet tartott Lachenbach Pál jogh. okos, velős szónoklat volt, s az ünnepnek fénypontja. Az«Élő szobor » -t Hegyi Ferencz szavalta. Vörösmartyról Cs. Péterffy József is olvasott szép elmélkedést, kinek a munkálkodása legalább is három ember erejének felel meg. A «Vén czigány»-t Stern Zoltán szavalta ifjúi buzgósággal. Dr. Czinder István ügyvéd fejezte be az előadást tartalmas beszédjével. A dalkör elénekelte még a «Szózat»-ot, s azután a férfi és hölgyközönség tánczra perdült. Karczok Fm-fangos logika. — Fiam, a tanár úr panaszkodik, hogy kompromittáltad a főigazgató úr előtt: egy szót sem tudtál. — Az igaz, édes apam, hogy egy szót sem tudtam, de nem kompromitaltam a tanár urat. — Hogy érted ezt ? — Én abból a tantárgyból, a mint tetszik tudni, elégtelen vagyok; ha tehát jól feleltem volna, valóban kompromitáltam volna a tanár urat, hogy azt is megbuktatja, a ki tud. Mi. vei pedig nem tudtam felelni, csak igazoltam, hogy csak azt buktatja meg, a ki nem tud. * * Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes. Ha a magyar ember megmarad az eke szarvánál és a földet túrja, így okoskodnak némelyek: jó emberek, kicsiny ennyi embernek ez a föld ; ha mind földművelésből akartok megélni, lassan-lassan kitúrjátok egymás I alól a földet! Ha pedig kinyilik a magyar bolt, így okoskodnak ugyancsak azok : jó emberek, mit akartok ti konkurrálni a hivatásos kereskedőkkel, nincs arra semmi szükség, nincs nektek ahoz sem érzéketek, sem eszetek ! Minderre a magyar bolt csak mosolyog, s immár nemcsak reménynyel, hanem teljes megnyugvással tekint a napi bevételek lassan, de egyenletesen emelkedő összegeire, a részvényesek állandó szaporodására, az ügykezelők lankadatlan ügybuzgalmára, s a közönség megelégedésének mind sűrűbben nyilvánuló jeleire. Mi készséggel megengedjük, hogy a hivatásos kereskedőknek nagyobb tehetségök van a kereskedelemre, mint nekünk ; de ők is engedjék meg, hogy a sok kicsi, ha összeteszik, mégis csak nagyra nő. * * A tömeges nősülések kommentárja. A legrégibb asztaltarsaságok alapjai inogni kezdenek : a legtypikusabb törzsvendég-alakok egymásután maradoznak el a vendéglőből. S — I csodálatos — a kinek ezen a jelenségen első sorban, s legmélyebben kellene megrendülnie : a vendéglős áll fényes arczczal, rendületlenül; mosolyogva veszi tudomásul a felmondásokat egymás után, egyszersmind minden egyes esetben hamiskásan kérdezi, hogy szabad-e gratulálni. Ahá, tisztelt vendéglős urak, most már értjük a dolgot! Hát azért romlott oly rohamosan az utóbbi időben étel, ital, kiszolgálás, mert önök a hátunk mögött, s a bőrünkre i szépségesen átalakultak kiházasító intézetté, s az ehetetlen étellel, ihatatlan itallal, s tűrhetetlen kiszolgálással belekergetik a legcsökönyösebb agglegényt is a házasságba ! Leikök rajta ! Föld alá temetett munkások, Szívrazó szerencsétlenség történt Sümegen november 30-án délután 4 órakor, olyan megrendítő szerencsétlenség, a milyen még aligha fordult elő a sümegi balesetek krónikájában. Áldozata négy szegény, jóravaló munkás ember, a kik verítékizzasztó munkával fárradoztak azon, hogy csaladjuknak a mindennapi betevő kenyeret megkeressék. Ott, a nehéz munkaban lelték halálukat, leírhatatlan fajdalmai keltve családjuk tagjainal és mélységes részvétre indítva egész Sümeg lakosságat. A sümegi mész- és téglagyár hat munkás embere: Takács János, Tóth József, Szabó József, Simonyai Sándor, Pamel Antal és Sámel József ott künn dolgoztak a sümegi kőfejtőnél, A 6—7 méter vastag földréteget takarították a hatalmas kőfalról. Munkamegtakarítás czéljából a hatalmas földréteget aláaknázták, hogy ez azután alázuhanva, megkímélje őket attól a néhány napi munkatói, a mibe a föld lehordása került volna. Fájdalom, ez a munkamegtakarítás négy embernek életét követelte áldozatul. Sámel József és Pámel Antal az utolsó talicska földet toltak el a kiásott földhalomból, midőn menydörgésszerű robajjal a vastag, aláaknazott földréteg alázuhant. Sámel — szerencséjére teljesen megmenekült, Pámelt leütötte a leomló föld, s ezombig eltemette, míg a többi négy társukat teljesen maga alá borította a lezuhant föld. Sámel az iszonyattól magához térve, első sorban Pámelt szabadította ki a föld alól, azutánlóhalálábanhazasietve, megvitte a borzasztó hírt az eltemetett emberek csaladjainak. Néhány perez múlva százával rohantak föl az emberek a hegyre, a szörnyű veszedelem színhelyére, ásót, czákanyt, lapatot, fáklyát, lámpást vive magukkal, Máyer István tb. főszolgabíróval az élükön. A veszedelem hire eljutott Csabrendekre is, ahonnan szintén nagy számmal érkeztek, hogy a sümegieket a munkában támogassák. Sürögve-forogva hányták a földet, tisztogatták el a köveket, a szegény munkások után kutatva. Mayer István tb. főszolgabíró ébersége hajmeresztő katasztrófától mentette meg a közönséget. A munka közben fent állva a tetőn, észrevette, hogy a földfalazat meg van repedve. Lekiáltott, hogy vonuljanak félre, mert újabb csuszamlás várható. És csakugyan, alig szorította odább a nagy sokaságot, 4—500 métermázsa földtömeg újból nagy robajjal alázuhant. Pár pereznyi késés és szász ember került volna a föld alá, ott lelve halálát. Gondolatnak is iszonyú ! E lecsúszott földréteg még fokozta a munkát. Orák teltek el nehéz szívszorongatások között, míg kiszedték a föld törmelékből: Takács János, Simonyai Sándor, Tóth József és Szabó József összetört testrészeit. Megrendítő gyászmenettel vonultak a városba. Iszonyat volt az egyes részleteket hallani. Egyiknek a csontjai csavarodtak össze, a másiknak az álla teljesen behorpadt, a harmadiknak összezúzott mellkasából a szive ugrott ki. A munkásosztálynak jóravaló, derék tagjai voltak, s itt hagyták családjukat, a kik most a szigorú tél kezdetén, a kenyérkereső munkás kezektől megfosztva, nehéz szívvel, súlyos gonddal néznek a zord évszak nyomorúsaga elé. A «Sümeg és Vidéke® szerkesztősége a szegény családok számára gyűjtést rendez Sümegen. Heti hirek. Gyűjtsünk a Vörösmarty szoborra. A társaskör 51 K. 30 f. gyűjtött. A főgimnázumban gyűjtött s múltkor kimutatott 37 K. 40 frel együtt eddig a zalaegerszegi gyűjtés 88 K. yo f. A «Magyar f'aizs» folytatja a gyűjtést, s az összegeket felküldi Bpestre. Színészet. Ezen a héten megismételték a «Sulamith»-ot. A többiek. «A mit az erdő mesél» Géczytől, «Lili», Csiky «Czifra nyomorúság»-a, s a «Geleji kis király®. Igen jó darab volt a Géczyé és a Csikyé. Ezekben tűntek ki Keller, Petre, Termesy Gizella és Fehérné Erzsi, különösen a «Czifra nyomorúsag®ban Keller pompás humorral dolgozta a napidijast. Hétfőn a «Paraszt kisasszony*-t játszák Petre jutalomjátékául. A jóízű mutattató színész játékára érdemes elmenni a közönségnek, ajánlattal mondhatjuk. A zalaegerszegi tűzoltó testület decz. 1 én Katalin-bált rendezett, még pedig jó reménynyel, hogy a mulatságon kívül az anyagi eredménynyel majd jót lendít egyet a zenekarán, melynek költségét csak kell fedezni valahonnan. A nagyteremben alig egy-két tánezos lézengett. Locs-pocs sáros esős idő volt, s nem volt kedvök az embereknek kimozdulni a szobából Hiába Csalogatta a Csicseri hegedű kara is, a tűzoltók zenekara is az embereket. A kik ott voltak, azok jól mulattak. Azonban a felülfizetésekből, s Gombás István buzgalma után némi sorsjegyekből mégis csak kikerült a költségre való, sőt még maradt is. A bevétel: a jegyekből 84 K., felülfizetésekből 70 K. 40 f. sorsjegyekből 156 K. 80 f. Összesen 311 K. 20 f. A kiadás 229 K. 26 f. A tiszta jövedelem 8i K. f. A kiküldött sorsjegyekből 45 drbért még nem érkezett be a pénz. Ennek a beérkezésével 99 K. 94 f. lesz a tiszta jövedelem. Felülfizetők a tűzoltók mulatságán : Morandini Tamás 6 K. 80 f., Breisach Sámuel 5 K., Boschán Gyula 4 K. 40 f., Kaszter Sándor 4 K, Horváth Károly 3 K„ Vágó János 3 K, Klein Jakab 2 K. 40 f., Kummer Gyula 2 K. 40 f., dr. Kele Antal, Borbély György Heinrich Lipót, Schütz Sándor, Herényi Ferencz, Szabó Ferencz, Lányi Kálmán, Fángler Mihály, Krosetz Gyula, Krosetz István 2—2 K., Rámftl Károly, Jámbor Samu, Csizmadia Miklós 1-60—1-60 K., Hurt Lajos, dr. Fürst Béla 1-40—1-40 K, N. N, 1. K. 20 f., Kún Vilmos, Klosovszky Ernő, Liebentrik Alajosné, Lukács István, Göndöcs Antalné 1—1 K., Lusker János 80 f., Bedő József, Sipos Antal, Csoknyai István, Udvardy Ignácz, Szlábi József, Neumark Pál, Lamberger Jenő, dr. Halász Vilmos, Göndöcs Antal, Péterfy Sándor, N. N,. N. N. 40—40 f. összesen 70 K. 40 f. Fogadják a tűzoltó testület hálás köszönetét. Számok. A tűzoltók decz. 1. mulatsagan a következő számú sorsjegyeket sorsolták ki: 5 7 10 11 12 15 17 26 28 31 35 39 42 51 53 54 60 70 71 74 83 89 92 94 103 112 115 116 127 137 138 139 140 141 154 156 158 161 164 167 169 172 176 180 184 185 186 188 189 190 192 195 199 209 211 213 218