Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1900-12-27 / 13. szám

1900. deczember 13. MAGTAR PAIZS 8 ban s rendelhetnek különféle kiviteliiekböl köténynek, mellénynek, abrosznak stb. valókat. A magyar búza. A ^Kereskedelmi Muzeum» írja, hogy a Cairói gazdasági egyesület konsulatusunk utján 10 hektoliter legjobb minőségű magyar búzamagot s néhány zsák árpamagot akar vinni Egyiptomba, hol most már a kigazdák is jó minőségű magot és tökéletesebb mezőgazdasági gépeket igyekeznek használni. Használják fel az alkalmat az ilyenekkel foglalkozó kere-kedőink és gazd. gépgyárosaink. A posta és távírdaigazgatóság felszólítja a közönséget, hogy főleg ilyen nagy forgalmi időben, karácsony s újév napja körül, a küldeményeket részletesen, pontosan, olvashatoan czímezzék meg, a csomagokat jól pakkolják be, mert teméntelen összetorlódó munka van ilyenkor a postán, könnyelmű feladással ne terhéljük a postát, a magunk és a hozzánk tartozók érdeke is így kívánja. A csomagokat lehetőleg délelőtt kell feladni. Igaz ? Azt mondják, hogy zalaegerszegi asztalosaink Steierba mennek de-zkát vásárolni, mert Magyarországon nem kapnak ! ? — Igaz ? — Szófiában, főkonzúlunk jelentése szerint, az utóbbi időben a talpbőrt, mely eddig legnagyobb részben Olaszországból jött, nagyobb mennyiségben hozatják a monarchiánkból; az árkülömbözet a monarchiabeli és az olasz árú közt jelentéktelen. Az oiasz árút főleg a kikészítése miatt kedvelték és e tekintetben most a monarchiabeli arú is jobban megfelel az igényeknek. A durvabőrt főleg Németországból, a űnombőrt Francziaországból hozatják. Sajtóhiba volt a multheti •» Párbaj cz. czikkben. A 10. bekezdés igy jött: »Az elégtételadásnak is kell lenni« . . . e helyet: »Az elégtételadásnak igazságszolgáltatásnak is kell lenni.« A Magyar Paizsban az iparvédő egyesület történetére vonatkozó feljegyzések és adatok sorozata s méginkább a szövetkezetről szóló tudományos ezikksorozat érdekelheti az uj előfizető egyleti és szövetkezeti tagokat. Az eddigi tizenkét szamot még meg lehet rendelni. — Egyes számok kaphatók a » Magyar l'aizs«-ból a szövetkezeti boltban, Breusach Sámuel könyvkereskedésében, az Olai részen Miklós János kereskedésében és a vasutnal. A szegény iskolás gyermekeknek Zalaszentgróton ünnepélyt rendeztek e hó 26-án. Glázer Gyula igazgató és Viasz József állatorvos bnzgolkodtak a íendezésen. Farkas Anna k a. szép zongora-játékaval s Pallanky Anna k. a. népdalok éneklésével gyönyörködtette a közönséget. A leánykérő színművet játszották s tánczmulatsaggal végezték az estét. 280 korona tiszta jövedelmet szereztek a szegény tanulóknak. Gimnáziumi tanulók mulatsága lesz 1901. febr. 2-án a főgimnázium nagytermében, az ifjúsági segélyező egylet javára. A tavalyi fényesen sikerült. Ez sem fog hatra maradni. A társaskörben felolvasó estély lesz szombaton este. Ügyvédi kamarák évi kimutatásához szükséges nyomtatványok kaphatók Breisach Sámuel könyv- és papirkereskedésében Zalaegerszegen. Országgyűlés. Ez a hét karácsonyünnepe volt. Szünetelt az országgyűlés. — Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére egy millió koronát utaltak ki az állampénztárból a nem katholíkus lelkészek részére kongruájok kiegészítése végett, állami segély gyanánt. A Zalavármegyei magyar iparvédö-egyesüíet története. (Folytatás.) A szövetkezet létesítése érdekében kibocsájtott, s ámult számban közölt felhívásunkra összegyűltek a zalaegerszegi kereskedők, s nem tetszésöknek a következő nyílt levélben adtak volt kifejezést: Nyilt Sevei. a «Fogyasztási szövetkezet» alapítóihoz, mint a iHoni ipart védő egyesület vezetőségéhez. Zalaegerszegen. Zala-Egerszeg város kereskedősége örömmel és lelkesedéssel üdvözölte a honi ipar védelmére megindult városi mozgalmat; üdvözölte a haza iránt tartozó kötelességénél, az ipar és kereskedelem között meglévő szervi kapcsolatnál fogva és különösen azért, mert a nagy társadalom mozgolódásával annak a szebb kornak a felpirkadását látta, a melyben a magyar nemzet szakítva százados közönyével, kilép az ipar és kereskedelem egészséges talajára, hogy a kereskedelmet a honi ipar tisztes versenyére buzdítsa az iparosságot megfeneklett pozicziójából magához felemelje — erőteljesebb munkásságra és fokozódottabb versenyképességre serkentse, Örömmel üdvözölte, mert a mozgalom élén álló férfiak iránt teljes bizalommal viseltetett, annál is inkább, mert közülük kettő — mint a helyi sajtónak képviselői — biztos reményt keltettek a kereskeelőségben az iránt, hogy a honi ipar védelme czíme alatt megindult mozgalmat társadalmi téren oly irányba fogják terelni, hogy ezen mozgalom kereskedelmünket magával ragadva, forgalmi életünket kiterjedtebbé, iparunkat erőteljesebbé és vele kapcsolatban kereskedelmünket virágzóbbá teszi. A kereskedőség jogosítva volt e reményekre azért is, mert bízott azokban a jelszavakban, melyeket sajtónk megindulásakor annak megalapítói, mint megoldásra váró és általuk szüntelenül istápolandó eszméket oly ékes szavakban kifejezésre juttattak. Csalatkoztunk! Megtévesztettünk! A mit annál inkább fájlalunk, mert helyi sajtónkat megindulásától mai napig tőlünk telhetőleg a legszívesebben támogattuk csak azért, hogy társadalmi és közgazdászati misszióját minél sikeresebben megoldhassa. Csalódtunk, mert a megindult mozgalmat — annak vezetői — már első szereplésükkel kizökkentették természetes útjáról, arról az útról, a mely a kitűzött feladat megoldására vezetett volna és a mely utat első felhívásukban ők oly helyesen megjelöltek. Letértek pedig az egyedül helyes útról azért, mert a magasztos jelszó alatt megindult mozgalom czége alatt az elvet, a lényeget feláldozták oly czélnak, a mely czél ha megvalósul nem a magasztoír-es-zme ülné a diadalát, hanem ellenkezőleg: az eszme áldozatul esnék a vezető egyének téves törekvésének. Mert ki ne látná, hogy az alapítani szándékolt «fogyasztási szövetkezett a maga közgazdasági jellegzetességénél fogva egyenesen kizárja a "honi ipan> védelmére egyesített erők sikeres összműködését, a mennyiben ily szövetkezetnek helyi létesítése a honi ipar védelmére tömörülést épen nem, hanem széthúzást, áldatlan versenyt hordana méhében, a mennyiben a létfentartás ösztöne, mint legfőbb tényező önvédelemre késztetné az egyest az összességgel, a szövetkezettel szemben. Fogyasztási szöyetkezet Zalaegerszegen nem szükséges, sőt e helyi viszonyoknál fogva káros, a honi ipar védelmével pedig szemminemű szervi kepcsolatban nincsen, Hisz tudja minden ember, hogy a fogyasztási szövetkezetnek majdnem kizárólagos czélja és létérdeke az, hogy a szoros és nemzetgazdászati értelemben vett élelmi czikkeket a fogyasztó közönség részére olesón hozza forgalomba. Azt is tudja mindenki, hogy kávé, rizs, bors, gyömbér, sáfrány, indigó, narancs, czitrom, hering, a tengeri halak sokfélesége, cacao és sok mas egyéb — a honi ipar pártolásával még csak kapcsolatba sem hozható, a mi nyilvánvalóvá teszi, hogy a magasztos jelszót szatócsérdek vezérli. Lisztet, paprikát, sót, szeszt, szárnyasokat, tojást, tejet, vajat, túrót, végetabiliákat amúgy sem importálunk, sőt ezekből bőven exportálunk a nélkül, hogy a fogyasztási szövetkezetek «állítólagos» védelmét igénybe vennők. Száz meg százféle czikket sorolhatnánk fel, a melyet mind-mind itthon termelünk és fogyasztunk annál az egyszerű oknál fogva, mert a külföld termékeivel a versenyt kiállja. De nem szükséges a fogyasztási szövetkezet azért sem, mert a 80 kereskedővel bíró varmegyei székhelyünkön a közhasználatú árúcz.ikkek mindegyikére nézve oly nagy a választék, oly nagy aranyú a verseny, hogy a fogyasztó közönség legmesszebb menő igényei is teljes kielégítést nyernek. De nem kecsegtetheti a szövetkezet tagjait a kilátasba helyezett nyereményjutalék sem, mert az ilyen szövetkezeteknél a bérhelyiség, üzletkezelés, számviteli munkalatok, alkalmazottak ellátása, azok felügyelete, rettenetes sok költséget emészt fel, nyereségre kilátást sem nyújt. Nem szükséges a fogyasztási szövetkezet azért sem, mert a helyi kereskedelemmel elfoglalandó érdekösszeütközésével és ellentétével megzavarja a honi ipar védelmére irányuló törekvés egységét, egyetértését, s így nemcsak, hogy jó szolgálatot nem tesz a honi ipar fejlesztésének és terjesztésének, hanem ellenkezőleg üszköt dob ki arra a virányos útra, a mely mindnyájunk óhajara honi iparunk megizmosodásához, a külföldi ipar kiszorításához és a honi iparnak a helyi kereskedelemmel való testvéries egybeforradásához elvezet. A honi ipar védelmére alakult helyi egyesületnek nem lehet czélja a honi ipar védelme is, meg a helyi kereskedelem tönkretétele is. E két czél sem egymás mellett, sem egymás után meg nem állhat; egyik lerontja, mit a másik épít. Ezek előrebocsátása után álulírottak Zalaegerszeg r. t. város összes kereskedőinek nevében és megbízásából tisztelettel kijelentjük, hogy: 1. A honi ipar védelmére alakult városi mozgalmat helyeseljük, üdvözöljük, annak sikereért küzdeni kötelességünknek ismerjük és egyenként mint összességünkben arra akarunk törekedni, hogy piaezunk helye legyen a honi iparczikkek legegészségesebb versenyének. 2. Ha mindezek dac'.ára a fogyasztási szövetkezet létesül, mi azzal — mint vitális érdekeink meg nem indokolható ellenfelével felvesszük a versenyt és az iparvédő egyesületet, mint a mely helyi czéljait szem elől tévesztve átcsapott érdekkörünkbe, hogy bennünket súlyosan megsebesítsen — magunkra nézve nem létezőne'c fogjuk tekinteni, s nélküle fogjuk teljesíteni a honi ipar iránt tartozó hazafias kötelességeinket. 3. Végre kijelentjük, hogy mi e targyban nem támadni, hanem védekezni akartunk; támadólag még oly állitassal szemben sem kívánunk fellépni, mely a létesítendő fogyasztási szövetkezet czégtabláján « hamis itat lant árúczi.kkek kiszolgáltatását hirdeti, csalétekül a könnyen hivő tábor, megtévesztésére, meg nem gondolva azt, hogy ily könnyelműen odadobott jelszavakkal 80 súlyos adó alatt görnyedő kereskedőt egyéni becsületében támad. Uraim ! Közös a czélunk, legyen közös törekvésünk is ! Tartsunk össze ! Ne forgácsoljuk szét erőinket! Egy közös czél lelkesítsen bériünket! Pártoljuk a honi ipart!!! Benkö József, Gyarmati Vilmos, Biichler Jakab, Gráner L. fia, Dutsoh Manó fiai, Hubinszky Adolf, Fángler Mihály, Ján Ferencz, Faragó Béla. Komlós M. Miksa, Fischer László, Schütz Sándor és fia, Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet. A szövetkezetekről. (12. Folytatás.) A hitelszövetkezetek. A közp. hitelszövetkezet még a következő kedvezményekben részesül; 1. Felmentetik a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója, az ezután kivethető törvényhatósági és községi adók, az útadó, úgyszintén a kereskedelmi és iparkamarai illeték alól. 2. Személyes bélyeg- és illeték mentességet élvez. Ez a mentesség azonban váltókra és utalványokra nem terjed ki. 3. Üzlete körébe tartozó levelezései és egyéb postaküldeményei, valamint posta-utalványai portómentesek. Felhatalmazza a törvény a belügyminisztert, hogy ez, a pénzügyminiszterrel egyetértőleg oly községeknek, a melyeknek háztartási viszonyai ezt megengedik az 1886 : XXII. t.-cz.-ben előirt feltételek megtartása mellett hozott hatátozataik alapján megengedhesse, hogy: