Székely László: Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről - A Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtára 11. (Vasszilvágy, 2009)

Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről

Székely László: Emlékezés...

rek lettek, s ha munkásai félre is tehettek maguknak valamit. ”(93. old.) „Csak olyan nyílt és becsületes emberek tudták megnyerni bizalmát, akik ellenvéleményt is tudtak nyilvánítani. A hízelgőket nem kedvelte. ” (93. old.) Moser így gondolkozott: „Ezeknek az embereknek köszönhetem jólétemet, jól kell bánnom velük. (Man muss sie warmhalten1*1) ” (93. old.)

Külön kiemeli a szerző Moser ritka szerénységét, ilyesmit ő csak igen nagyműveltségű embereknél tapasztalt. Gyakran, de nem joggal fölemlegette, hogy hiányoznak a közönséges iskolai ismeretei is. Pedig anyanyelvének ritka nagymestere volt. (137. old.) Tudásvágya arra késztette, hogy még öreg korában is leckéket vegyen tőle történelemből.

Moser 1850-ben vesztette el feleségét, egy hintó-baleset következtében. 21 év múlva újra nősült. Elvett egy Fanny von Sulzer-Warz aus Winterthur nevű hölgyet, akitől két kislánya született.

1874. október 23-án szívszélhűdés vetett véget Heinrich Moser nemes, értékes életének.

Az édesanya: Moser Sophie

Szentpéterváron született 1838-ban. Ott töltötte gyermekkorát is. Közben atyja visszavitte családját hazájába. Kocsin utaztak a Riviérára, s onnan — a Rajna-parti Charlottenfels elkészülte után - haza, Schaffhausenbe. Sophie édesanyja, mint mondtuk, baleset áldozata lett, Sophie egyedül maradt atyjával, mert nővérei férjhez men-38 Melegen kell tartani.

28