Székely László: Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről - A Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtára 11. (Vasszilvágy, 2009)
Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről
A Mikes ősök kedő alakja. Sőt inkább mindig szerepet vitt Erdély történetében. Székely Mózes fölkelésében vettek részt Mikes György és Benedek (1603), ezért Basta fogságába kerültek. Mikes Pál Thököly párthíve volt, Erdélyből ki kellett bujdosnia. De az oláh vajda álnokul kiszolgáltatta a császári hadak fővezérének, s az őt Fogarason nagy kínok közt kivégeztette. Ennek a Mikes Pálnak fia, Kelemen (gyermekkorában, mint zágoni Mikes Pál árvája, szintén zabolai Mikesek családjához számított — Hopp Lajos: Mikes Kelemen összes művei") ott folytatta, ahol apja abbahagyta: Rákóczi fejedelem mellé állt, teljes lélekkel, teljes hűséggel. A hű apród, majd fő kamarás nem hagyta el a fejedelmet bukásában, elkísérte őt Lengyelországba, Franciaországba, s megosztotta vele a bujdosás keserű kenyerét Rodostóban. Majd egy fél századot töltött Törökországban. „Amíg szeretett fejedelme élt, nem is folyamodott kegyelemért, bár édesanyja ki tudta volna eszközölni, ura halála után pedig már hiába folyamodott... Sorjában kidőltek mellőle a bujdosók, mindjobban magára maradt, ő lett a kis kolónia feje, s hívő lélekkel, a vallás vigaszában keresett enyhülést. Utolsó esztendeiben némi derűt vitt szomorú sorsába a királynő kegyelme, aki megengedte, hogy erdélyi rokonaival levelezzen. Mikest az unalom már régen rávette az irogatásra. Vagy 17 kötetre való vallásos és erkölcstani munkát fordított franciából magyarra... Legnevezetesebb műve a Törökországi levelek. Mivel Mikes a bujdosók sorsának minden mozzanatáról, s a maga élményeiről híven tudósítja nénjét, e levélsorozat tárgyilag is becses kútfő az emigráció belső életére vonatkozólag... A leg-11 Mikes Kelemen Összes Művei. Kritikai kiadás. Sajtó alá rendezte Hopp Lajos. Budapest, 1966.
