Kapiller Ferenc: „Szeretetből szenvedni” Kováts Ferenc gencsapáti káplán életáldozata - A Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtára 7. (Vasszilvágy, 2007)
HARMADIK RÉSZ
Kapiller Ferenc 23-án forradalom tört ki Pesten. Két nap alatt az egész országon végigszaladt. Vasárnap, 28-án Genesen is megválasztották a forradalmi Nemzeti Bizottságot. Összetétele nagyon vegyes. — Eddig csak Pesten 15 ezer halott. Nov. 4.: Barbár Marsinissa, gaz numid szövetség. — Nov. 5.: ismét csendes minden, mint a sír. »Rossz időket élünk, rossz csillagok járnak, Isten ójja nagy csapástól mi magyar hazánkat.«” (A káplán kézírásával készült história itt megszakad.) Zalaegerszegen idős Kováts Ferenc — megfontolással, elég tapasztalattal a háta mögött — nem vett részt a forradalmi megmozdulásokban. „Még nincs itt az idő; az utánam jövőket féltem” — mondta, s folytatta az őszi munkálatokat a gazdaságban. Az egerszegiek azonban, akik jól emlékeztek a közelmúlt fordulataira, s tudták, ki kicsoda, távollétében, október 28-án a Zala Megyei Forradalmi Bizottság tagjai közé választották.94 Szóbeszéd járta arról, hogy a Mindszenty-féle £fZzz'-kormánylistán miniszterjelöltként szerepel a neve — az agrártárca élére.55 Ezek következményei ‘56 után a rendszeressé váló berendelések, kihallgatások a Mártírok úti ávós laktanyában, illetve megkeresések, zaklatások, házkutatások is - egészen 1972-ig. Ferenc, mihelyt tehette, október végén — november elején biciklire ült, s elment Zalaegerszegre. Útközben, Körmend határában, oroszokkal találkozott, akik a háborúban szokásos módon beásták magukat, ő pedig lobogó reverendában kerekezett el közöttük. Korának megfelelően kevesebb fenntartással, de józanul viszonyult a történtekhez; közvetlenül ő sem vett részt a tömegmozgásokban. Az ‘56 utáni leszámolást vezérlő ideológiát jól jellemzi a hatalom részéről az a vélemény, amely szerint a proletár72
