Magyar Katonaujság, 1942 (5. évfolyam, 4-28. szám)

1942-04-18 / 16. szám

1942 ÁPRILIS 18. MAGYAR KATONAUJSAG 7. OLDAL M KIR. KOLOZSVÁRI HONVÉD HADTESTPARANCS.NOKS/ 6 , , , V V <¥ Kolozsvár hadtestpalotájának építömű vészeli jelentősége Szerte az országban elismerést érdemelt ki a kolozs­vári hadtestpalota, amely magyar érzésvilágunkat oly híven tükrözi vissza. A palotát Ormai János mérnök­­főhadnagy, építészmérnök tervezte. A kiválóan sikerült alkotás alkalmas a holt anyag magyar nyelvének, a magyar építészeti stílusnak a fejlesztésére. Részlet a főlépcsőről Ezt az építészeti formát házainkon, középületeinken évtizedek óta meddő kísérletezéssel kerestük. Ennek a stílusnak eleme a kopja, őseink első, sajátos művé­szetének kifejezője. A kopját, mint díszítőelemet alkal­mazza ma is az ősmagyar Csaba ágának székely nem­zetsége, fából készült használati eszközei díszítéséül. A nép rétegében ez a művészet nemzedékek hosszú sorún magas fokra fejlődött. A kopja jellegzetesen és sajátosan jelképezi lelkisé­günket. A magyar nép leikéből fakadó, ugyanavval az érzéssel lehetett az építőművészet javára ősi múltúnk­ból kibányászni, ahogyan létrejött. A turáni szárma­zás keleti bélyegét magánviselő, misztikus ábrázolások tüneményes sokaságától és ízes nemzetiességétől gaz­dag, de csak a nép lelkében élő, titokzatos formanyelv íratlan törvényei jellemzik a székely-magyar stílust. Ormai ezt a gondolatvilágot élte át művének meg­alkotásakor és páratlan művészi érzékkel, mesterien tudta átvinni ezeket a gondolatokat a kő, vas és fa holt anyagába. A főhomlokzat egyik részlete, pártafal-lezárásokkal, s a kopja-toronnyal. A fal-síkot Haranghy Jenő . Szent László-freskója ékesíti A GYALOGSÁG HARCA ÉS HARC­ELJÁRÁSA SZABÁLYZATAINK ALAPJÁN. A harcászati és a gyalogsági szabályzatok, valamint gyakorlati tapasztalatok alapján készült ez a kézikönyv, amely a tartalékos tisztek, tiszthelyet­tesek, hadapró dók és karpaszomány o­­sok számára szükséges tudnivalókat tar­talmazza. A kézikönyv rendszere lehetővé teszi, hogy a nevezettek az új szabályzatok lényeges részeit könnyen áttekinthessék és azok elveivel meg­ismerkedjenek. Szerzője, K o v á t s Andor főhadnagy, maga is csapattiszt és mint ilyen, személyes haditapasztalatai alapján állította össze ezt a hasz­nálható segédletet. Fegyvertani zsebtáblák. Érdekes, szemléltető formában ismerteti Géczy Gyula n. kir. honvédőrnagy a 35 rn gyalogsági lőfegyvert és működését. Olyan egyszerű, könnyen érthető ismereteket újít fel emlékezetünkben, amelyekről meggyőződésünk szerint sohasem feledkezünk meg, de amit bizony könnyen elfeledhettünk. A 35 m puska kezelése egy­szerű. Mégis sok olyan apró fogás van, amelynek ismerete nélkül nem boldogulunk. Hálásak lehetünk a szerzőnek, hogy a puskának kezelésére vonatkozó leg­lényegesebb tudnivalókat felújítja emlékezetünkben. A puska karbantartására vonatkozó részhez csak azt fűz­zük hozzá, hogy petróleum használata még rozsdásodás esetén sem kívánatos, mert többet árt, mint használ. Arra való az egységes olaj (nitroolaj), vagy a csi­szolás (polirozás, bamítás). Ä zsebtáblák ábrái kitűnően sikerültek. Mindezt összefoglalva a Fegyvertani zseb­táblák hamar segédletei lesznek a honvéd legénység­nek. Kiadásukat a III. hadtestparancsnokság 16.786/ sin. vk, 1941. sz. alatt engedélyezte. UJ KÖNYVEK A magyar katonai hírlapok és folyóiratok bibliográfiája. (Lukács József Zrínyi-munkatárs könyve.) Ez a mű Magyarországon az első Icatonai sajtólndo­­mányi- és hírlapbib'iográfvai imtnka. A szerző az első, aki a katonai sajtó hatalmas területét tudományosain feldolgozta. Kevesen tudják, hagy a magyar hírlap­irodalom 236 esztendős, gazdag miultra tekinthet visiz­­staa. Magyarországon az időszaki sajtó alapját katona, mégpedig II. Rákóczi Ferenc teremtette meg, 1705-ben, < Mercurieus Hungaricus» című havi, később hetilapjával. Az elvetett mag a második nagy szabadságharc idején, 1848149-ben új hajtásokat ajándékozott a magyar sajtó­történetnek. Megszülettek a híres 48-as katxmaujságok. A kiegyezés után a katonai sajtó is óriási léptekkel haladt a beteljesülés feilé. Az 1914/18-as világháború első hónapjai Przemysl-ben megteremtették az első magyar «Tálbori Ujság»-ot. A világháború befejező­dése után Trianon egyidőre kiverte kezünkből a tollat. Az 1930-as évek végre enyhülést hoztak. A m. kir. honvédelmi minisztérium 1931-ben a «Magyar Katonai Szemle», 1934-ben pedig a *Honvéd Altiszti Folyóirat> c. lapokkal állt az élre. 1935-ben vitéz Rózsás József «A magyar katonaeszmény szolgálata» című tanulmá­nyában időszerű észrevételeket tett a nemzeti sajtóval és a katonaeszmény szolgálatával kapcsolat­ban. E tanulmányból rövid néhány esztendő alatt ki­­bontakozott a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja s annak kiadásában megindult 1938 október 1-én a «Magyar Katonaujság», 1940 januárjában pedig a «Magyar Tar­talékos Tisztek Lapjai, hogy a népszerű katonai sajtó­nak is teret biztosítsanak. Azóta cikkek és könyvek tömege született a magyar sajtótudomány szolgálatá­ban. Lukács József hatalmas anyagot és fontos biblio­gráfiai szempontokat felölelő könyve nemzeti szem­pontból is nagy nyereséget jelent a sajtótudomány részére. A ritka érdekességű és a maga nemében páratlan könyv megrendelhető a Magyar Katona­ujság kiadóhivatala (VIII., Reviczky-utca 4/b.) út­ján is. ÉJ TÉRKÉP EURÓPAI OROSZORSZÁGRÓL, a szomszédos finn, román, török, iraki cs iráni területek feltüntetésével. A napokban jelent meg a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet leiújabb kiadványa: «•Európai Oroszország». Az ötmilliós méretarányban készült, 58x86 cm nagyságú térkép feltünteti nemcsak a Szovjetunió európai részét, hanem a szomszé­dos finnországi,— romániai. törökországi, iraki és iráni területeket is. A kiadvány, bár csak kétszínű, igen ízléses, tetszetős• és nagy érdeklődésre tart­hat számot. Fekete rajza felöleli a városokat, folyókat, vasutakat, főbb útvonalakat, ipartelepe­ket és ásványi lelőhelyeket. Erre a rajzra, barna színben, művészi kidolgozású hegyrajz került, melynek legvilágosabb árnyalata szemléltetően emeli ki a fehéren hagyott tengerekből az egész szárazföldet. Sokezer név teszi alkalmassá ezt a térképet arra, hogy a térképolvasó a hadi­eseményeket részleteiben is figyelemmel kísér­hesse. A város- és községnevek természetesen a mai állapotot tükrözik. Azonban a mult, a törté­nelem fontosabb nevei is megtalálhatók rajta, és így az azonosítás is lehetséges, ha valamelyik új­ság régi nevén jelölné egy-egy hadiesemény he­lyét. — A térkép adatai általában a legkorsze­rűbbek, alapjuk eredeti orosz forrásművek anyaga. Bolti ára egy pengő ötven fillér. TÁJÉKOZTATÓ honvédségi, csendőrségi és rendőrségi ügyekben. Összeállította: Zsuffa Sándor őrnagy. A honvédelem ügye manapság nemcsak a hivatá­sos katonáktól követel meg korszerű felkészültségük érdekében különleges és szerteágazó ismereteket, ha­nem minden magyar állampolgárnak ismernie kell a fontosabb rendelkezéseket a honvédelmi kötelezettsé­gek, kedvezmények stb. tekintetében. így például tud­nunk kell, hogy a hadvezetőség milyen ismereteket, képességeket követel meg a karpaszományos jelölttől; milyen kérvényt írjon és milyen okmányokat csatoljon az, aki katonai akadémiára, hadapródiskolába vagy egyetemeinken rendszeresített honvéd ösztöndíj elnyeré­sére pályázik, vagy mint orvos, mérnök, bíró stb. a honvédségnél tényleges tiszti minőségben szolgálni akar. De tudni kell, hogy mi a kötelességünk légitámadás esetén és hogyan védekezzünk a kémek ellen. Ma min­denkinek ismernie kell az 1939. évi II. t.-cikket: a honvédelmi törvényt, annak végrehajtási utasítását és a legfontosabb honvédelmi miniszteri rendeletek lé­nyegét, hogy tudja, milyen követelményeket támaszt vele szemben a Haza és részére milyen kedvezménye­ket nyújt. Ez a Tájékoztató mindenre kellő útbaigazítást nyújt, s különösen a közigazgatási hatóságok munká. ját könnyíti meg, mert egybefoglalva tárja fel mind­azokat az eseteket, amelyek a honvédség, csendőrség és rendőrség kiegészítési ügyeiben a leggyakrabban fordulnak elő s a hozzájuk fordulóknak gyors és szak­szerű felvilágosítást nyújthatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom