Magyar Katonaujság, 1942 (5. évfolyam, 4-28. szám)
1942-01-24 / 4. szám
4. OLDAL. MAGYAR KATONAUJSAG 1942 JANUAR 24. Malájíöld, ahol a dzsungel párás levegőjében és vadállatai között a japán és brit erők mérkőznek Malájjöld az ázsiai földrész legdélibb félszigete. E félsziget csücskén halad át az «egyenlítő». Ebből is gondolhatjuk, hogy nem a mi Európánkkal azonos természetű terület, ahol a japán és brit erők mérkőznek. Ázsia keleti partján északon, Kamcsatkánál kezdődik a tűzhányók sorozata; Japánon és a Fülöp-szigeteken keresztül húzódva, Maláj földön is megtalálhatók. Majd tovább délre átterjed a Szumátra- és Jáva-szigetekre. E vulkánok legtöbbje ma is működik. Maláj föld középhőmérséklcte január hónapban 30 C fokot ér el, nagyon sok csapadékkal, évi 10.000 mm-ig. Trópusi növényzete sűrű, örökzöld erdő, szágó, kókusz, olajpálma és benne a trópusi állatvilág él. A maláji félsziget, Brit Malájjöld (British Malaya) a brit birodalom koronagyarmata, brit kormányzó igazgatja (9 kis Maláj ország és Brunei borneói szultánság). Területe 141.277 km2, majdnem akkora, mint 0 mai Magyarország. Lukossága 4 és t/^ millió, főként maláji és kínai, s csak 25.000 európai, ez utóbbiak a városban laknak. Fővárosa: Szingapúr, a legnagyobb keleti kikötő. Fekvésénél fogva a szűk Malakka-szoros ellenőrzője, őrtál lója. Ezért építették ki az angolok a legerősebb hadikikötővé. Már 1 (102-ben kezdték erődíteni; később is bővítették, korszerűsítették, A világháború után, 1934-ben az akkori technika szerint a legkorszerűbben kiépítették, másfél billió dollár költséggel, mcsszehordó ágyúkkal (38—45 cm) látták cl. A hadikikötők környékét betongéppuskaíészkckkcl, harckocsi-csapdákkal tűzdelték tele. Légitámaszpontokat létesítettek. Az akkori fogalmak szerint: bevehetetlen támpont lett, legalábbis ezt hí résztél te az angol propaganda. Meglepetés a hadvise'ésben A hadviselés történetében gyakran előfordult, hogy az ellenséget a támadásnál meglepte valami új, amire nem számítolt. Már Hannibál meglepetéssel szolgált, amikor az akkor járhatatlannak hitt Alpokon átvitte sereget. Napoleon hadjáratában az Alpok szorosain való gyors átkeléssel meglepte az olasz síkságon lévő ellenséget. A világháború alatt sok olyan terep, amelyet valaha a hadviselésre teljesen alkalmatlannak tartottak, hadszíntér lett. Az ilyen teljesítmények mindig meglepték az ellenséget. így történt Malájföldön is. Az angol vezetőség Szingapúrt a tenger felől < óriás hadihajóktól» feltette. Igaz, a szárazföld felől is erődítette, de talán mégsem gondolt arra, hogy a trópusi dzsungel felől, a keskeny félszigeten érkezik az a veszedelem, amely nyugtalanságot okoz Szingapúrban, Londonban és Washingtonban egyaránt. A közlekedési vonalakban szegény, mocsaras, trópusi őserdőben, ahol az a veszedelmes állatvilág él szabadon, amelyet az európai ember csak az állatkertek vasrácsai közül, vagy az állattan leckéiből ismer, ott ma korszerű fegyverekkel egymásra ront az ember, egymás ellen harcol két világ. Mocsáron gázol át, keskeny hegyiösvényen halad előre a japán hadsereg. Néha egyenként, kis csoportokban. De halad, tűrhetetlenül, előre, célja felé, Szingapúrba. Szingapúr a párás, egészségtelen vidék, ahol a fegyverek acélját, a lőszer részeit a rozsda kikezdi, az ember egészségére a betegségek sokasága leselkedik. De ma nagyobb dolgok történnek ott. A régi, nyugati világ mérkőzik az új világ keleti részével. A küzdelem nem kétséges. A felkelő nap szimbóluma, a japán zászló, halad előre, Szingapúr felé, hogy új napra ébredhessen kelet népe, s vele együtt nyugat is. Határvadász örsparancsnoki jelvény rendszeresítése A Kormányzó Űr Ő Főméitósága 1941. évi augusztus hó 21-én kelt legfelsőbb elhatározása alapján a honvédelmi miniszter a határvadász örsparancsnoki jelvényt mint határvudász őrsfelszerelést rendszeresítette. A jelvényt a határvadász őrsparanesnok szolgálatban viselni köteles. A jelvényt a csapattiszti jelvénynek megfelelő helyen a zubbony, illetőleg köpeny jobboldalán, a zseb közepén, illetve annak megfelelő helyen kell viselni. Tiszt az örsparancsnoki jelvényt a csapattiszti jelvény alatt viseli. Harcászati feladatok szakaszparancsnokolc számára AZ 5. SZAMO FELADAT MEGOLDÁSA. Az 1. kérdésre: Bálkor őrmester elhatározza, hogy szakaszával folytatja a támadást és birtokbaveszi a hidat és elzárja az elg. visszavonulását. A 2. kérdésre: Terve: A gp. és az állv. gsz. támogatása mellett az 1. és 3. rajjal az előtte fekvő kiserdőből előretör a közúti hídra. A 2. rajnak parancsot ad, hogy a vasutat a 340 -^-cl egymagasságbatn lévő bevágásnál torlaszolja el, hogy a pc. vonat visszafutását késleltesse. A 3. kérdésre: Parancsai: a) A sznkaszparancsnok helyettesnek, személyesen, szóban: — A 2. rajjal torlaszolja el a vasutat itt (mutatja!! a domb alatt, ahol a bevágásban jutnak a sínek. A gsz-val lesállásból akadályozza meg, hogy a pc. vonat személyzete az akadályt könnyen elháríthassa. Én a szakasz zömével a hídra támadok! Végeztem! b) Az 1. és 3. rajparancsnoknak, valamint az állv. gsz. pk-ának, személyesen, szóban: — A 2. raj cllorlaszo'ji ill a domb alatt a síneket, hogy a pc. vonat ne tudjon visszajutni. — A szak is: a támadást Jól) la ja és birtokbaveszi azt a hidal, elzárja az ellenség előtt a visszavonulási u'at. — Az 1. raj az előttünk lévő kiserdő jobb sarkában készültön az előretörésre. Sípjelemre az útkönyökön át rohanja meg a híd, t! — 3. raj! Az 1. rajtól balra 50 m-re lépcsőben hátra csatlakozik az 1. rat támadá ához. c) Állv. gsz.: Akadályozza meg, hogy az elg. az erdőből a víz mentén a hídhoz gyülekezzék. Ila az elg. harckocsik, — amelyeket a pel. ágyúink már tűz a’á vetlek, — kiérnek irányunkból, parancsot adok a szalma znak az előretörésre. Tüzét ekkor a vízmenli erdő-szegélyre helyezze, hogy onnan a kél raj támadását ne oldalazzák. Ha a támadás a hidal eléri, azonnal állást változtat a hídra! Végeztem! d) A gp. rajpk-nak hírvivő útján: — A szakasz — mihelyt az elg. harckocsik kiérnek az áljából — tovább támad és birtokba veszi a közúti hidat. — A gp. tartsa tűz alatt a vízmenli erdőszegélyt, hogy az elg. onnan ne tudjon a hídhoz gyülekezni. Ila a: állv. gsz. már erről a dombról clörcmegy, akkor a gp. ide változtasson állást. Én a hídhoz megyek. Ismételje! Végeztem! e) Jelentést küld a szd. pk-nak, hírvivővel, cédulán: tSzakaszommal a közúti híd:a támadok. Elzárom az elg. vi szavonu'ásál. Egy rajj l a 340 -£• magasságában a pc. vonat mögött ellorlaszoltatlam a vasutat. Harckocsikra pel. tüzel kérek! Bálkor őrm. Megjegyzés: A fenti parancsok alapján a vázlaton be kell rajzolni az új helyzetet. A megoldást a legközelebbi feladattal együtt kell majd beküldeni. Zrínyi János — az «utolsó Zrínyi» — hűséges híve volt I.ipót császárnak. A császár 1682-ben szilárd és szeplőtlen hűsége jutalmául kivégzett apja (Zrínyi Péter) birtokait 100.000 forintnyi értékben visszaadatni rendelte. Egy évre rá azonban — 1683 május 2-án — hitvány gyanú alapján elfogatta és ítélet nélkül börtönbe vetette azért, hogy a vagyont az ud\ar számára biztosítsa. Zrínyi János húsz évig sínylődött a tömlőében, ahol megörültén pusztult el. ... f. Szovjetföldröl visszatérőben az ezeréves határon, Uzsoknál Szingapúr, az erőd
