Magyar Katonaujság, 1942 (5. évfolyam, 4-28. szám)

1942-02-21 / 8. szám

1942 FEBRUÁR 21. MAGYAR KATONAUJSÁG 5. OLDAL. Ilonvcdeink sí-járőrben szovjet-földön, a nagy hidegnek megfelelő öltözetben A most elmúlt hét főleg az angol birodalmat súj­totta, amely egyszerre volt kénytelen elviselni egy igen súlyos katonai vereséget é> egy a tekintélyén esett, nagy­­jelentőségű sérelmet. Az első: Szingapúr elvesztése, kihatásaiban a sú­lyosabb és következményeiben egyelőre még fel sem be­csülhető. Mégis, a kontinens embere számára alig ért­hetően, nem Szingapúr eleste volt az, ami a hideg­vérű angolokat teljesen kihozta sodrukból, s ami a Churchill-kormány újból való átalakítását fogja, min­den valószínűség szerint maga után vonni. A bresti német hajóhad fényes nappal, veszteség nélkül áthaladt a csatornán és fölényes biztonsággal verte vissza az őt támadó angol légierőt, amikor ez a merész vállalko­zást meg akarta hiúsítani. Az angol közvélemény eddig a súlyos csapá-okat is viszonylagos nyugalommal tudta fogadni, mert minden angol balsiker ellenére a flottá­ban nem kellett csalódnia. Minden angol polgár azzal vigasztalta magát, hogy bármit is tesz az ellenség, a szigetország az invázió ellen biztonságban van, mert az angol flotta idegen hatalmat még csak a közelébe sem enged az angol partoknak. Nem az rázta most meg az angol önbizalmat, hogy a bresti német hadihajók Helgolandba kerültek, még csak az sem, hogy 43 angol re­pülőgép elpusztult a csatorna felett lezajlott légiütkö­zetben, hanem az, hogy a német hajók, a csatornában, közvetlenül az angol partok előtt ilyen vállalkozást végrehajthattak. Szingapúr földrengés volt az angol birodalom számára, a német hajók vállalkozása pedig csak kéménytűz. Mégis, az általános emberi vonásnak megfelelően, sokkal jobban kihozta sodrából a hideg­vérű angolt a közvetlen szomszédban támadt kémény­­(tűz, minit a sokezer kilométer távolságban lezajlott pusz­tító földrengés. Az angol sajtó fekete hétvégnek nevezte el az elmúlt hét utolsó három napját és ugyanakkor meg­döbbenve hallja miniszterelnökének sötét jóslatát, hogy: «folytatása következik!», még igen nehéz hónapok következnek. Keleti arcvonal: Az orosz tömegtámadások csökkenő erővel és észre­vehetően kevesebb önbizalommal, de tovább folytatód­nak. A szovjet vezetés végső erőfeszítéssel, minden áron sikert akar elérni, még mielőtt késő lenne, még mielőtt a tavasz bekövetkezik. Az erőieszílések középpontjában most a Lenin­grad felszabadíiácára irányúié kísérletek ál.anak. A Le­­n in gr a dot szorító gyűrű azonban szilárd, a támadások véresen ormának ö^sze, Leningrad nem kerülheti el a sorsál. A körülzárt, volt orosz fővárosból a német csa­patokhoz átmenekült szökevények borzalmas színekkel ecsetelik az ott uralkodó állapotokat. Január óta állító­lag naponta 2000 ember esik áldozatául Leningradban a hidegnek és az éhségnek. A halottakat eltemetni nem tudják, mert nemcsak a deszkámig ag, munkaerőhiány Lovasjárőrünk 35 fokos hidegben Ukrajnában akadályozza az oroszokat ebben, hanem) a nagy hideg is, mert a föld olyan keményre van fagyva, hogy sírokat ásni nem lehet. Az éhségtől és hidegtől kínzott lenül­­gradiaknak [Hídig még imádkozniuk is kell, hogy mi­nél tovább tartson a hideg, mert Szovjetoroszország többi részével, a I adoga tó jegére fektetett vasúti sínek segítségévei tudnak csak némi összeköttetést fenntar­tani és mert az idő enyhülésével a már hetek óta víz nélkül szenvedő embertömeg között irtózatos járvá­nyok kitörése várható. Göring birodalmi marsall olaszországi tartózkodása alatt a Ducevel Az arcvonal középső részén, mélyen a német vona­lak mögé beszivárgott és részben ejtőernyővel ledobott, jelentéktelen orosz erőket a németek körülzárták és részben már fel is morzsolták. A Charkov ellen indított orosz támadás végleg elakadt és jelenleg erőteljes német ellentámadások igazítják újból ki a német védővona­lakat. Taganrogtól északkeletre újból támadással kísérle­tezett a szovjet, még pedig egyidőben arcból és az Azovi-tcnger befagyott tükrén át oldalról is. A táma­dás igen nagy veszteségekkel omlott össze. A múlt héten a német hadvezetőség tájékoztatója a keleti arcvonal eseményeinek bírálatánál kijelentette* hogy az orosz vezetés, éppen úgy mint eddig, most sem képes hadászati elgondo.ások alapján irányítani táma­dásait és ezáltal az elért részletsikereket valóságos sike­rekké kimélyíteni. Így a keleti arcvonal ma is nagy­jában ugyanazt a képet mulatja, mint 1941 végén, azzal a különbséggel, hogy a kíméletlen bevetések és az igen jól működő német védelem a támadó szovjet csapatok legnagyobb mértékű elhasználódását eredményezte. Akiknek rendezik a kívánsághangversenyeket... Észak-Afrika: Az elmúlt hét a lybiai harctéren látszólag csende­sen telt el. Mindkét fél erőinek felvonultatásával, az utánpótlásnak a támadáshoz való megszervezésével igyekszik a pillanatnyilag rendelkezésre áiló időt minél eredményesebben kihasználni. Az ezirányú lázas erőfeszí­tésekre a Földközi-tengeren napoiüa jelentett hajóclsüly­­lyesztésekből és különböző karavánok ellen intézett légi­támadásokból lehet csak következtetni. Mindenesetre fi­gyelemreméltó az a tény, hogy míg a tengelycsapalok készülődései a legnagyobb csendben folynak, addig igen sok angol sajtóhangot lehet hallani, amelyek azt pa­naszolják, hogy a tengely hajókaravánjai ellen intézett «sikeres» támadásaik ellenére, mind bizonyo abbá vá­lik, hogy a tengely sokkal nagyobb mértéiben tudja af­rikai csapatainak utánpótlását kiegészíteni és így egy új támadáshoz a szükséges előkészületeket befejezni. A Földközi-tengeren a tengely légi és tengeri erői nemcsak a SzLi ia—TiipolLz közötti hajóu at biztosít­ják sikeresen az utánpótlást szállító hajókaravánok szá­mára, hanem közben súlyos veszteségeket is okoznak a földközitengeri angol hajózásnak. Példa erre a leg­utóbb Alexandriából Málta felé ha adó nagy angol hajó­karavánnak a sorsa, amelyet a tengely légi és tengeri erői igen súlyosan megtépáztak. A legutóbbi napokban olyan hírek érkeznek Afriká­ból, H melyekből arra lehet következtetni, hogy a ten­gelycsapatok támadási előkészületei már befejezést is nyertek és az előre való mozgás már meg is indult. Jelenleg az afrikai tengelyerők El Gaza.a magasságában és attól délnyugatra, mintegv 60 km széles sáv nan aimak érintkezésben a brit erőkkel. Távol-Kelet: A távolkeleti hadműveletek súlya az elmúlt héten Singapore elfoglalására irányult. A már lü-ike óta halódó sziget 15-én megadta magát a támadó japán erőknek és ezzel a Brit Birodalom koronájának egyik legékesebb köve jutott a feltörő japán nemzet kezébe. A singaporei helyőrség a megadás pillanatában kb. 60.000 tőből állott; egy ango*, egy auiZLrá.iai és két indiai hadosztályból, amelyek mind japán fogságba ke­rültek. Ilyen veszteség mellett aligha lehet vigasz az angolok számára az a tény, hogy a város a benne lévő milliós értékekkel megsemmisü.t és elpusztultak a szi­getnek a szárazföld felé néző erődítményei is, annál kevésbbé, mert a tenger felől védelmet szolgáló erő­dök, a nagy 40 cm-es ágyúkkal, valamint az előszige­­tek erődjei és a kikötők igen csekély sérüléssel kerül­tek japán kézre és néhány hónapi munkával teljesen visszanyerhetik régi jelentőségüket. Japán kezében Sin­gapore olyan erős flottabázis lesz, hogy a felkelő nap számára nyitva fog állani az út az Indiai-óceán felé és teljessé lesz a Csendes-óceán nyugati vizeinek a bir­toklása. Az Indiai-óceán leié vezető utat pedig nem hiába nyitották meg a japán fegyverek, hiszen már több vezető japán politikus szájánál elhangzott a ki­jelentés, hogy Japán egyik elsőrendű célja a tengely­hatalmakkal való összeköttetést megteremteni. Ezek­ből a kijelentésekből viszont arra lehet következtetni, hogy a japán hadműveletek súlya a hollandindiai szige­tek birtokbavétele után az Indiai-óceánon át a basrai öböl felé fog irányulni. A hollandindiai szigetek ellen irányuló japán had­műveletek tervszerűleg gördülnek tovább. Az elmúlt héten Celebes déli része Makassar fővárossal került a japánok birtokába, de elfoglalták ezen felül Borneo­­szigetnek dé.keleti részét is Pandjcrma. innal. Megszáll­ták ezenfelül a Banda-szigetet és végül birtokbavet­­ték a hollandindiai kőolajtermelés középpontját, Pa­­lembangot, Sumatra szigetének fővárosát. A Távol­­keletről érkező jelentések szerint a védőcsapatoknak nem volt már idejük az olaj kutakat megsemmisíteni és azok meglehetősen sértetlenül kerültek japán kézre. A sumatrai olajmezők évi 4 millió tonna kőolajat ter­melnek és miután Palembang aránylag igen közel fek­szik Singaporehoz, a singaporei flottalámpont hadi­hajóinak fűtőanyaggal való ellátása legalább is a jövő­ben, biztosítottnak tekinthető. Ezzel szemben súlyos nehézségek elé kerül a Jáva szigetének megvédésére össz|M>ntosított angolszász és hollandindiai flotta, amely fűtőanyagát igen nagy távolságokról kell majd hogy be­szerezze. Az elmúlt hét eseményeinek a mérlegelése után iga­zat kell adnunk az angol sajtónak, lega ább is abban, hogy fekete hétvég volt ez az Angol Birodalom szá­mára, de meg kell jegyeznünk azt is, amit az angjol >ajtó elhallgatott, hogy ilyen fekete hétvégeket még így világbirodalom sem bír elviselni sokáig. AZ ELMÚLT HÉT HADIESEMÉNYEI Tábori sütöde „valahol Oroszországban“

Next

/
Oldalképek
Tartalom