Magyar Katonaujság, 1942 (5. évfolyam, 4-28. szám)

1942-01-24 / 4. szám

„Harcolnunk kell minden talpalatnyi hazai rösért és minden szem magyarért!" — hangzott el a Vitézi Rend Zrínyi-Csoportjának főértekezletén Minden magyar katona számára feled­hetetlenek maradnak azok a szavak, amelye­ket vitéz lgmándy-Hegyessy Géza ny. testőraltábornagy, ügyvezető vitézi törzska­pitány mondott a Vitézi Rend Zrínyi Cso­portja főértekezletén. Balassi és Zrínyi ko­rának végvári vitézeit idézte és rámutatott arra, hogy a Vitézi Rend tagjai ugyanazt a szellemet képviselik, s feladatuk és fényegük is azonos. A végvári vitézek dicső példája nyomán — mondotta a vitézi törzskapi­tány — harcolnunk kell minden talpalatnyi, hazai rögért és minden szem magyarért. Eb­ben a feladatban a Zrínyi Csoportnak, amely szerkeszti és kiadja a Magyar Katonaujságot is, széleskörű és fontos szerep jut. Nehéz és szép ez a küzdelem, de ez teszi lehetővé, hogy Magyarországon a magyar legyen az úr! A hősi eszmény diadala Nem ez volt az egyetlen hivatkozás, amelyben a főértekezlet során a Magyar Katonaujság munkálkodására utaltak. Vitéz Mezey Dénes, a Zrínyi Csoport központi fő­titkára is beszámolt arról, hogy a Csoport kiadásában megjelent lapok egyre jobban terjednek és főleg a Katonaujság olvasói ad­ják sok jelét a lappal való meleg együttér­zésüknek, szeretetüknék. Egyébként a Zrínyi Csoport nem szorítkozott csupán a lapokra, a múlt esztendőben elindította a „Regényes hőstörténetek“ című kiadványsorozatot is, a selejtes, idegen, ponyvaregények káros ha­tásának leküzdésére. Több könyvkiadvány is megjelent a múlt évben, komoly és nagy munkák, mint például dr. Rédvay István „Huszáraink hazatérése 1848/49-ben“, vagy vitéz Boksay Antal „A legendás vasmadár“­­című müve, amelyben a világháború kiváló, magyar repülőhősének, ittebei Kiss József­nek állít méltó emléket a szerző. Ugyancsak beszámolt a főtitkár a főérte­kezleten megjelent munkatársaknak az esz­tendő egyéb, fontos eseményeiről is, így pél­dául arról, hogy illetékes intéző körök er­kölcsi támogatásával „Erdélyünk és Hon­védségünk“ címmel hatalmas, albumszerű mű jelent meg, amely Erdély egy részének visszaszerzését tárja elénk, színes írásokban és képekben. Siilasvuo finn tábornok Suomussalmi című könyvét magyar fordí­tásban adta ki a Csoport. Ugyancsak megje-. lent Ibrányi Mihály vezérkari ezredes szak­szerű tanulmánya: „A rendszeres családkul­tusz a nemzeti és katonaeszmény szolgálatá­ban“ címmel. A mai világtörténelmi esemé­nyelv történetét tárgyaló művet szerkeszt. Gusztáv alezredes értékes tanulmánya „Dün­­kirchentől Moszkváig". Vitéz Náray Antal vezérkari ezredes „Mindentudó kis Makra“ címmel irt hosszabblélekzetű, irodalmi ér­tékű, jelképes mesét. Faliképek, nyelvművelés, őstehetségek Beszámolt a főtitkár arról is, hogy kép­zőművészeti vonatkozásban is folytatta a Zrínyi Csoport a magyar katonaeszménynek és a hősi eszménynek a szolgálatát. Minden laktanya falán ott láthatók immár a ..Színes faliképek a magyar vitézség világából“ című rajzok, amelyek képben is megmutatják: mi a magyar, mi a honvéd, mi a magyar honvéd katona! Ugyanezt a célt szolgálják a rajzos, katonai jelmondatok is. De nem csak a rajz, hanem a dal is szerephez jutott a hősi esz­mény szolgálatánál, a Zrínvi Csoport „Dalol­jatok honvédek" című kiadványa a legszebb katonanótákat gyűjtötte egybe, olyannvira, hogy azok közül a rádió is több katonanótát hanglemezre vétetett és ígv örökített meg. A főértekezleten kitűnt az is, hogy mindebben sem merült ki a katonaeszménv szolgálatának munkássága. A honvédelmi miniszter úrtól kapott megbízás alapián a Zrínyi Csoport magyar katonai nyelvművelő bizottságot létesít, azzal a főfeladattal, hony a katonai szaknyelvet magyarossá és eaysé­­gessé teaye. s egyidejűén a magvar katonai nyelv történetét tárgva^ó művet szerkeszt. A honvéd vezérkar főnökétől pedig megbí­zást kapott a Zrínyi Csonort arra is. hogy nevelő játékfilm megalkotását kezdemé­nyezze. Ugyancsak megemlékeztek a főér+e­­kezleten az őstehetsének felkarolásáról. Két egvszerű gyári munkásnak, Szivák Mátyás­nak és Bruzsa Györgynek a tehetségét be­> csülte meg a Zrínyi Csoport, amidőn oktatá­suk és kiképzésük érdekében intézkedett. A Katonaujság sikere Örömmel hallgatták a főértekezlet rész­vevői vitéz Kőszegi Rezső gazdasági e’őadó beszámolóját, mert hiszen abból tűnt ki, hogy 1941-ben a Magyar Katonaujság több mint 2,100.000 példányban jelent meg. Köz­tudomású, hogy minden Katonaujság-pél­­dánvszámot többen olvasnak. Ha szerényen csupán ötre vesszük azoknak a számát, akik egy-egy Katonaujságot elolvasnak, akkor is a gazdasági előadó által felhozott pontos adat azt jelenti, hogy az elmúlt esztendőben több mint tízmillió ember olvasta a Mnm/ar Ka­tonaujságot és épült a lap szelleméből, amely magyar Hazánk és fajtánk vezérlő szem­pontjait tartalmazza, s így egységre és az önerőtudatból születő nagyságra vezet ben­nünket. Ebben az utóbbi vonatkozásban nagy jelentősége volt, s a főértekezleó részéről nagy érdeklődés kisérte a Vitézi Rend Zrínyi Csoportjai központi vezetőjének előadását, amelyben nemcsak az e’mult év tanulságait, főként az emberkiválogatás helyes módsze­rét fejtegette, hanem részletesen utalt az 1942. esztendő nagy munkatervének szerve­zési és egyéb kérdéseire. Illetékesek egybe­hangzó elhatározása alapján ugyanis a ma­gyar nemzeti és katonaeszmény szolgálata érdekében az ország egész területén szüksé­gessé vált a Zrínyi-munka megszervezése, s így hamarosan mind több helyen alakulnak meg a helyi Zrínyi Csoportok és azok egy-egy vármegye területén, a vármegyei vezetőség irányításával, bekapcsolják a hazafias ma­gyarságot a Csoport központi vezetőségének immár biztos alapokon folyó munkájába. így válik élő valósággá a Zrínyi-fohász: „Adassák tisztelet a magyar katonaeszmény­nek, a Hazáért megdicsőültek szelleme tölt­sön el és a Magyarok Istene segítsen meg minket. Ámen."

Next

/
Oldalképek
Tartalom