Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1948 (4. évfolyam, 2-7. szám)
1948-01-15 / 2. szám
MAGYAR JÖVÓ 7 LADÁNYI SÁNDORNÉ: Mii mond rólunk a külföldi magyarság 1948 január 15______________^_____________ 7 * A centenáriumi év megindulásával, a külföldön éld magyarság fokozott ' érdeklődéssel fordul az óhaza felé. A hosszú évek óta, vagy politikai vagy gazdasági okokból kivándorolni kényszerült magyarok úgy érzik, hogy a mai Magyarország most inár igazán az ő hazájuk is. A Nőmzeti Segély külügyi osztálya, élénk levelezést folytat a külföldön élő magyarsággal, amelyik bizalommai fordul ehhez a szervezethez, sokszor úgy mint saját családjához. Kivándorolt magyar földműves és muitkásasszonyok gyakorlatlan irású levelei fekszenek előttünk. Feleségek és anyák együttérző szívvel - gondolnak az itthoni ínségesekre, gyűjtik a ruhaneműeket és szerető gondosság, gal küldik el az óhazába. Gyetvai Rózsi írja St. Catharinából (Kanada) Kárász Győzőnek, a N. S. főtitkárának: „Hallottuk, hogy 50í) ezer magyar gyermek nem tud iskolába menni meleg ruha és cipő hiányában. Rajtuk is segíteni akarunk, mert a tanulás főbb mindennél” — A brantíordi Magyar Demokratikus Kör Nőcsoportjának titkára, Szögi Péterné így ír: „Mi fogadalmai teszünk, hogy a jövőben is a tőlünk telhetőn meg fogjuk tenni és segítségükre sietünk szerény adományainkkal”. — Pataki Sándor, a Hűmberstöni Magyar Segélybizottság titkára a következőket írja: „Egyöntetűen jóleső érzéssel vettük tudomásul, hogy az általunk küldött ruhaaeniűek, ha késve is, de megérkeztek és azt teljes tetszésünkre azoknak osztották ki, akik az újjáépítésben dolgoznak”. — Északamerikából a miami-i Amerikai Magyar Kultúr Klub alelnöknője Gyulainé arról értesítette a Nemzeti Segélyt, hogy 10 magyar árvát akarnak segélyezni. A N. S. részletes környezettanulmányok után továbbította a tniami-i magyarság adományait. Erről így ír Gyulámé: „Nagyon jól esik halani, hogy adományunkkal olyan sok nincstelen honfitársunkat segíthettük”. — Nagyon szép munkát végez az óhaza megsegítésére a chica gói Amerikai Magyar Segélybizottság; mely állandó gyűjtést folytat a Nemzeti Segély és az MNDSz javára. Buday Józsefné Columbusból és Kainczné Cantonból (mindkettő USA) a helyi női csoportok nevében szintén együttérző leveleikkel keresték fel a Nemzeti Segélyt. És végül, mint a centenáriumi év első külföldi magyarjai, a napokban érkeztek meg a N. S.-hez az argeutinai és uruguayi magyarság vezetői. Az argentínai honfitársak segítő munkájáról a következőket mondja vezetőjük: „Ami az argentínai viszonyokat illeti, meg kell állapítanom, hogy még 1944. év végén, amikor a győzedelmesen előrenyomuló vörös hadsereg Magyarország határait átlépte, az argentin demokratikus magyarok, ölükön a Szabad Magyar Mozgalom mai, már egy segítőszervezet megalakításán fáradoztak. Meg is alakult 1945 első hónapjaiban a „Magyar Népei Segítő Demokratikus -Szövetség”, amely szervezet ottani egyesületek és magánemberek bevonásával a iegjeientősebü akciókat szervezte meg. Nagyon sok lelkes magyar közreműködésének eredménye volt az a 33 láda ruhanemű, ami 1945 jú Húsában a Nemzeti Ssgéiy központjához megérkezett Az akciók további eredményét ruhaneműkben, élelmiszerek és készpénz formájában juttattuk el a N. S.-hez. A közreműködő szervezetek közül ki keli emelnem a Buenos Aires-i „Törekvés” egyesületet, ahol az elrmijf évtizedek következetesen demokratikus meggyőződése itt is érv ényesült és úgy a tagság, mint az egyesület baráti köre derekasan vette ki részét a segítő műnkából. Léteztek más segítő alakulatok is. Az elmúlt két évben egymást követték a magánakciók. Lassan megérett az idő az elaprózott segítőakciók egységesítéséhez. Ennek felismerését jelenti az o tény, hogy 1947. júniusában megalakult 14 ar. gentinai magyar szervezet hozzájárulásával aZ „Argentínai Magyar Szervezetek Nemzeti Segélyakciója”. Az új szervezet első nagy műsoros estéjén a zsúfolt ház és kb. 30.000 forint tiszta bevétel bizonyította, hogy a segítőszervezetek egységesítésének gondolata visszhangra taíált, a ma gyarok köréljen. Mint mindenhol, külföldön, sajnos Argenitnában is vannak még olyan magánemberek -és talán egy-két egyesület, akik jórészt a kaíhoíikus egyház ottani rossz szolgájának egyenes felszólítását a, nemcsak hogy távolmaradnak, hanem akadályozzák is a segítőakció, kát. Mondanom sem kell, hogy ezek többé-kevésbé nyílt ellenségei az új Magyarországnak is. Meg vagyok azonban győződve arról, hogy ezeknek a prédikátoroknak ti befolyása csökkenőben van. Az Uruguayi Magyar Deréutkra'au Kult úrszö vétség én f'k vezetője viszont így nyilatkozik az ott élő honfitársainkról : „Az uruguayi magyarok t:!iő munkája már jóval a felszabadulás előtt kezdődött. Azok a lelkes demokraták, akik a horthyizmus ne néz éveiben kénytelenek voltak ha.á1. változtatni, már 1941-ben megalakították a Szövetségeseket Segítő Bizottságot, mint egy tanúbizonyságát annak, hogy nem az egész magyar nép, hanem csak a szolgabírák és a rosszemlékű csendőrvilág üzent -háborút a Szovjetuniónak. 1941-bei nagyarányú gyógy szer akciót vezettünk le sikerrel és inég abban az évben a magyar nők megkezdték az állandó gyűjtési és varrási napokat, ahol a szovjet és a szövetséges katonák részére folyt a munka, 1043-ban, amikor a magyar nyilas hordák Ukrajnában iskolákat és lakóházakat égettek porrá, az uruguayi Szabad Magyarok Segítő Akciója gyűjtési indított, hogy Sztálingrádban egy iskolát építhessenek és így ha csak kis mértékben. is, jóvátehessük azokat a szörnyűségeket, melyeket a nyilas éra a magyar nép becsületén ejtett, Abban a pillanatban, hogy a felszabadító szovjet hadsereg jóvoltából lehetővé vált, hogy a független Magyarországra küldhessük ’segélyünket, minden erőnkkel a magyarországi árvák és Ínségesek megsegítését tűztük ki célunkul, hogy ezzel is, ha csak szerény mértékben, de rész tvehessünk az óhaza új jáépíté -é ■ ben. Ennek redményeképen 1946 nuvembérébeu sikerűit is az első küldeményt, 13 láda és 1 bála ruhaneműt, a montevideói szovjet konzul szívessége fciytán teljesen díjtalanul Budapestre juttatni, a Nemzeti Segélyhez, az Academic Krilov uqvü szovjet teherhajóval, a leningrádi Szovjet Vöröskereszt közbenjárásával. Itt kell megemlítenem, hogy néhány héttel később megindítottuk a magyar árvák szimbolikus örökbefogadásának akcióját, melyet egy éven át folytattunk és melyet a Magyar Népjóléti Minisztériumon keresztül juttattunk el. A további gyűjtés folyik és annak eredményeit el fogjuk 'juttatni a Nemzeti Segélyhez. Ismerjük ennek a szervezetnek nemzrtrnento munkájú1, • melyet nem egyszer volt alkalmunk tapasztalni azokból a köszönő levelekből, melyeket azok a segélyezettek írtak, akiknek adományainkat a Nemzeti Segélyen keresztül küldőt, tűk el. Az észak- és délamerikai egységes magyar segélyakcióit munkáját egy. mással szembeállítva, honfitársaink a következőket mondják: „Amíg Délamerikában az ott élő magyarság demokratikus vezetőinek helyes irányítása folytán az egységes segélyszerveztek adományait teljes egészükben az óhaza demokratikus szervezetein keresztül az újjáépítés meggyorsítására használhatják fel, addig Északamerikában az Egységes Magyar Segélyakció Bizottság munkája éppen az clknkező célt - szolgálja, mert az általa gyűjtött nagyösszsgű és , értékű adományokból részben költséges és nagyszámú irodákat tar. tanak fenn, részben pedig a bizottságban ülők eckhardtisía és más reakciós elemek a segély adomány ok nagy részét az összeesküvőkhöz juttatták.” Örörnmei hallottuk azonban, hogjr a nemrég Chicagóban megtartott segélybizottsági ülés ezen az egészségtelen helyzeten segíteni kívánt és olyan határozóitokat hoztak, melyek —remélhetőleg — az északamerikai magyarság segítő munkáját is helyes irányba fogják terelni. A Nemzeti Segély hírei: Közkívánatra megismételjük az N S. gyermekotthonainak Madách Színházban tartott előadását; mivel a gyerkeknek nagy sikerük volt, — „Magyar gyermekek a görög szabilságharcosok gyermekeiért” címmel. A bevétel tiszta jövedelme a görög segélyakcióra megy.-4» Beiecskán megnyílik az N. S. fiúotthon január hónapban; egyel.'te negyven gyermek részére, amit fokozatosan száz gyermek befogadóképességűre bővítünk. Az o'íhon egy négy holdas parkban, gyönyörű kastélyban egyike leit az ország legszebb gyermekotthonának, * Az N. S. gyermekosztálya nagysikerű munkatársi teadélután: tartott január 9-én központunkban, amely® 1 intézeteinkben dolgozó pedagógusok, gondozónők mintegy százhúszan >/*'tek részt. Az összejövetel célja vo)-, hogy közelebb hozzuk a központi és külső munkatársakat egymáshoz és alkalmat adjunk, hogy megbeszéljék közös problémáikat. Végül megegyeztünk abban, hogy minden hó első péntekjén d. u. 6 órai kezdetei rendszeresítjük az ilyia összejöveteleket. # A X1ÍI. kerületben január végér. nyitja meg az N. S. Szent László út 27. szám alatt az 50 gyermeket befogadó napközi otthonát. * Az N. S. kispesti szervezete január 12-én, hétfőn avatta fel Lindhard. Ahtal-utca 34. szám alatt új napközi otthonát. . Miután a centenáriumi évben ez az első felavatott otthonunk, ezért ,,1948” nevet kap: a. . A tiszai árvízkárosultak részére az N. S. 300 doboz sajtot, 200 doboz húskonzervet, 150' kg rizst, 100 kg tejport, 150 kg lisztet, 150 kg borsólevesport, 100 kg száraztésztát, 100 kg babot, 50 kg gerslit és 50 doboz halkonzervet utalt ki és juttatott el. * Hajmássy Ilona magyar filmszínésznő is fellépett az Amerikai Magyar Segélybizottság chicagói cső. portja által az ,N. S. és MNDSz javára rendezett estélyen. Az estély tiszta jövedekné — 500 dollárt — már át is utalták a két magyar szervezetnek. * A „Pskov” szovjet hajó hozza e az Uruguayi Szabad Mpzgalom és az Argentínai Magyar Demokratikus Szövetség által a Nemzeti Segély részére összegyűjtött ruhaneműt.". Ha miamit i^zik mindig mincUn&M a tegioMat Aperitiv ? Mecseki íickaí Brandi ? Dékány-Napoleon! Pezsgő ? Liliké for England Liliké Casino! Forgalomba hozza: 2aia léáwlg cég. Budapest, V., Vadász-u. 13. T: 123-9*33.
