Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1948 (4. évfolyam, 2-7. szám)
1948-01-15 / 2. szám
4 MAGYAR 3ÖVÓ 1948 január 15 BARÁT ENDRE: A TÉLI PADOK bánatot és aggodalmat keltenek bennem. Még akkor is, ha nem födi őket a hideg és könyörtelen fehérségű hóréteg. Elutasítják a fáradt embert. Mintha könyörtelenné váltak volna a pa dók, — ugyanazok, melyek nyáron mindig oly készségesen segítették a nincsteleneket. Lúdtalpas ügynököket pihentettek s nyomorult mpgányban élő, roggyant öregeket. Napszámosok telepedtek rájuk délidőn, míg jóétvággyal szalonnáitok, akárha drága vendéglőben ennének, fehérteritös asztal mellett. Hajléktalanok éjszakáztak a simára koptatott deszkalapokon s szerelmeseI: hajoltak össze rajta önfeledten. De most hideg Van, a szerelemhez is. És a padok megtagadják nyári énjüket. Ridegen, fagyosan állnak a téren, a fasorban, aklimatizálódtak a Télhez, — akár az örökre letűnt kor gonoszai, leiket bűnössé nevelt környezetük, vagy megrontott az etikázott, kor, melyben éltek... 1LUSKA házartási alkalmazott, egész nap a konyhán foglulutoskodik, vagy pádlót fényesít, a lakást takaríja. De estefelé leveli a nehéz munkában elpiszkolódott kötényét, csinosan felöltözködik, elmegy.:. Sétálni? Nem, nem ... Műkedvelő előadások próbáira jár. vagy nyelvtanfolyamra ... Meg szabadegyetemre, könyvtárba. Iluska tanul, verseket szaval, műveli magát. Huszonegy éves. Nagykátán született, édes. apja földhöz juttatott parasztember, aki azelőtt béres volt s nem tudta taníttatni gyermekeit. Hallatlan tudásvágy ösztökéli ezt a pirospozsgás, nyíltszemű, nyíltszavú fhflal leányt. A pártban, melynek lelkes tagja, szeretik és megbecsülik. Azt mondjál:: „éles esze, igaiságérzeteé. politikai felkészültsége, —- a.közéleti pályára predesztinálja“. — így legyen. így is van rendjén: Ki tadná jobban, mire van szüksége a népnek, mint Iluska, a nagykátai beres lánya... KÖZVESZÉíVES ŐRÜLTET foglak a Szent István körúton. — olvasom az egyik napilapban. Vadul forgó szemmel.-hadonászva támolygolt a járdán, ütött-yágott maga körül, míg tajtékzó szájjal ordította: „én vagyok a miniszterelnök!“ Gondos szerkeszd, ki sokat dd arra, hogy lapja friss, eredeti ludósitásokaf közöljön, talán le se adná az efféle híreket. Őrült, aki miniszterelnöknek kiáltja ki magái? Ugyan kérem, ez már alaposan elkoptatott szenzáció. Az elmúlt évtized véres viharaiban, a fasizmus lam.tam dübörgése közben többször feltűnt már efále ijesztő jelenség. Örült gonosztevők, orgyilkos kisértetek, ámokfltlok, akik a téboly paroxizmnsában vijjogták címüket, rangjukat... A könyörtelen valóséig adott tragikus hátteret, komor történelmi kulissza e megvadult pojácák ritus{áiícának. míg hörgő ordítozásukat megkótyagosodbtt néptömegek visszhangoztál:. Ezért elevenednek fel a múlt rémlátásai a „petittel“ szedeti kis Iiir láttán, melynek csak utolsó sorát olvasom fellélegezve: .az őrültre kényszerzubbonyt húztak és zárt intézetbe szállították ...“ Valahol Európában ... A ftevitézlett Ilorthy-világ szellemi kútinérgezői között néhány filmíró, producer és állítólagos filmrendező vitte a vezeiő szerepet. A könyv is mérgez, az úlmondotí szó jiemkíilúnben, de csak p, ülni tudott eljutni a dűíőutak mentén alvó falvakba is, csak a pergő kép tudta magáhozszédítvni a könyv- vagy újságolvasásra még rá nem szoktatott tömegeket. K hajdani film-emberek ki is használták alaposan a c :*luloid-sz.ilag varázsát: a JupiterJimpák hamis fényében álproblémákkal hadakozó parasztok, ayaiag népszínművekből kiollózott menyecskék, a Nemzeti Munkaközpont szájaize szerint formált áJproletárok ágáltak c. édcs-l úsan suttogó dzsentrik álmodoztak ia feudális világ megszilárdításáról s a igk.rifikált xn sgyeházárA. ahol hajdúk, megyei poroszlók es sv . ..ő somfapálcák osztják r ( iga - ságoi. íis a filmstúdiókban finom w«n!H kevertek az amerikai sláger rosszul ellesett négerütem^ből, i francia amorózé fülledten búgó hangjából, -Mariéne Dietriehből s a pesti aszfalt megfilmesített félistenéből — Charles Koyerbói ... " Az. új magyar film — nagyon 'helyesen — .minden energiájával szabadulni akar a nsagyar film dicstelen -nmltj&tól. Álproblémák helyeit való, égető kérdéseket keres, koholt figurák helyébe élő .■embereket állít; nem óhajt -hízelegni a nézőnek: „ilyen jő vagy, ilyen könyörületes és fenköll gondolkodású - •— megmondja ridegen és keményen: „három évtized komifcz köszörűköve lehántatta rólad a humanizmust, az emberi egytíttérzáf-.i: és rr.o.;t félő, hegy könyörtelen leszel, mint a koncért viaskodó erd ő fene vad!” , 1- iííméletlen őszintesé', jégyéb n fogant az új magyar filmgyártás reprezentatív darabja, a .Valahol A történet aligha mondható irodalmi alkotásnak. A történetet a kő. zehiíult politikusnak nevezett hóhérai írták. Kövid foglalata a következő: A háború otthontalanná tesz egy csapat gyermeket. A kis fiúk, egy nagyobbacska legény vezetésével tálkába verődnek. Becsatangolják a világot, s mivel otthont nem kínál nekik senki, kis tolvajlásokból tengetik az életiikett Végre találnak egy félig rombadöit kastélyt, melyet megszállnak s tulajdon két kezükkel lakhatóvá tesznek. A g-azda — a háború» őrjöngés elöl magányba menekült művész — szeretettel és megértéssel öleli magához a hazátlan gyermekeit t. A törvény azonban, a végnapjai! élő fasiszta törvény, nem ismer ellágyulást. Valóságos ostrom indul a :is csavargók otthona ellen s ez az útközét -egy .gyermekéletet is elpusztít. A legkisebb, a legvédtelenebb, a legártatlanabb hal meg egy puskagolyótól találva, melyet talán nem is a robbanószer, hanem a komisz indulat, a céltalan, bosszúvágy, a cudar önzés vert a kicsiny gyermekszívbe. A gyermekköztársaság- végű! is a hontalan apróságoké marad, de a csöppnyi sírhant figyelmeztet bennünket, hogy az építés nemcsak új falakat, vasiravetzeket, hidakat és végtelenbe mutató sínpárokat jeleni; a szétzúzott lelkeket is újra kell építenünk, hogy ne szégyen, hanem dicsőség legyen e rangot viselni: ember ... A Balázs Béla és Kadványl Géz i írói és rendezői zsenialitását hirdető film lehetőséget nyújt néhány kitűnő színésznek: Bártlty Zsuzsának, Gábor Miklósnak, Somlay Arthunrak, Rozsos Istvánnak s néhány pompás, csupaösztön gyermeknek, hogy megmutassák: a film nemcsak méz édes szirupot, hanem erős, ízes italt is Európában”. adhat, a jó művészet és az emelke (lett humanizmus italát in mi !■ min iiiiiiii—ii■■ Alti gyermekotthonokat égit Börtönfalakat rombol :-3sSa£a> Já*nógasd a Hemtceti Seqétyt ! Martin Andersen N.exő Annemarie utassása-V jülläucH falucska vas utál Ionosa felé igyekeztem ezen az őszutói estén, hogy idejében elérjem a kopenhágai saemétyvona-Ä' tot. VaKsötót terpi'szlieíh ti mindeneik tapogatózva tájékozódtam. Á váróteremre is nehéz sötétség feküdt, a mennyezetről lógó pelróltyim lámpái iakarckosságbö! lecsa varta hí: állomásföl lök s alig pislákolva imbolygóit. mint.egy tömjénező, vagy örökmécses. De idebent legalább meleg volt. A terem sarkába kuporodva egy paraszt-, család helyezkedett el. Idősebb házaspár és egy fiú, tizennyolc esztendős lehetett. Vaskos, uehézizniú emberek, fent szillelnek ezek a homokhegyek vidékén, ahol minden’ felesleges búst lenyúz a testről az áldatlan, örök robot. Arcuk kemény, feszes barázdákkal ' teleszántott, alakjuk merev és egyenes, mint a szálfa'. Az asszony egészen behúzódott a savokba, lezárt szemekkel ült, a szája körül éles, mély vonás, táncolt, mintha'heves fájdalmat nyomna el. Le-feL járkáltam a váróteremben a még sötét jegypénztártól az átellenes sarokig. A két férfi halkan suttogott egymással az alvó asszony . léidéi' felett és többször felémsan(b toltak.- Bocsánat uram — kezdte az-idősebb azt szerelném csak megtudakolni, bogy vájjon te is Kopenhágába utazol-e? Megmondtam. Bólintott és egyszeriben élet költözött fakósárga arcába. — Akkor szerencsénk van, mert el viszed magaddal anyuikat. 0 is Kopenhágába, megy. a klinikára. Halkan beszélt, valószínűleg tapinlatbó], hogy ne ébressze fel az alvót. Fejével intett a - fiáért. F.z az úr is a fővárosba utazik. Elviszi 'anyáikat... Na. ezt elintéztük! — tette -hozzá megkönnyebbült sóhajjal. Eszükbe sem jutott, hogy óit visszautasíthatom a kívánságukat. En is Kopenhágába .utazom — ez már válasz volt nekik. Szavuk, mozgásuk, egész magatartásuk elárulta, honnan válók: emberfeletti erővel, dolgoznak ezek odafent, harcolnak a természettel, a hálátlan földdel és természetes nekik, hogy egymás segítségére vannak, ahol lehet. A vorhussai puszták emberei voltak. Szánalmas gazclaemberet, akiknek földje azelőtt terméketlen homoksivatag volt és ismét homoksivataggá válik, ha dolgos** ez ük ellimkad a küzdelemben. Ismertem jól ezeket az északi páriákat, akiknek Semmijük sincs a kérges' kezükön cs hallatlan szorgalmukon kívül. Arra egyikük sem gondolt, hogy mikor évtizedes verejtéke* munkával végre' szántófölddé varázsoljak * pusztaságot, akkor valahonnan felbukkan egy földesúr és kijelenti, hogy ez. a f-öld az övé . .. Ott éltek a földeken és nem.érezték embereknek magukat, ha. egy napra.- egy órára eltávolodtak a makaes és a sovány t est tik erejet .kiszívó homokföldtől. — Most már a ..mi anyuskánk“ elutazhat, anélkül, hogy sok kárbavésznél Bizonyára nngybeteg volt e.z a sarokbabújt asszűüy, ha főv.frosi orvoshoz küldték, : ami szokatlan ez.eii. a vidéken. Megkérdeztem. — Rákja van — válaszolt halkan a fiú. — Az orvos régóta sürgeti az operációt, de nryus nem akart elmenni. Nagy fájdalmat vannak és mi azt szerettük volna, hogy odahaza szolgálja le azt a kis időt, ami niég hátra van neki. Oe most egyszeribe megjött a bátorsága és elhatározta, hogy mégis éh,négy a klinikára. - A végén el érzel *nyúlt a hangja. — Hárman vagyunk csak uram ét so« volt bajunk egymással, megértheted... szólalt meg az apa. Közben felébredt az öregasszony. Oda-
