Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1948 (4. évfolyam, 2-7. szám)

1948-01-15 / 2. szám

t948 január 15. »iám IV. évfolyam 2. sióm

'ölőni György:

„Magyarország a XIX. század közepének váratlan esodúgyi rmeke” — ír-a Ady a negyvennyolcas Magyarországról és még ezt is írta, hogy akkor „egy/ bizonytalan eredetű nem. ze: fogta magái s nagy bizakodó magyarsággal be akarta iktatni a szegény balsorsú magyarságot a jobbfajta népek anyakönyvébe”. Mert r; volt röviden negyvennyolc társadalmi forradalma és szabadsághaie,.' És ami száz év óta Magyarországon történt, az mind csak elkenése, kompromisszuma volt azoknak az eszméknek, melyek akkor feltörtök, napvilágot f láttak. Száz esztendő esak csupa gánesvefés Voll a motora Magyarország kialakulása ellen. '

Mos1, amikor Magyarország felszabadulva, végre visszakanyarodott a száz év előtti útra, vissza a kezdeti szabadsághoz és demokráciához, csak úgy ünnepel héjük méltón >8 száz éves évfordulóját, ha lehánfuk róla a megalkuvásokat, a poli hca! hazudozásokkal együtt a szellemi óz erkölcsi töréseket és azt mutatjuk fel be'^le, ami igazi, tiszta szelleme volt, amit nemzetszereteiben. ház lóságban, társadalmi előretörésben, népszabaditásban együtt jelzett Kos suth, Petőfi és Táncsics.

Vannak, kiderült, hogy vannak olyanok, akiknek nem tetszik ez a száz esztendő előtti szabadság és akik, ha ma volna 48, nem a szahndsághős honvédekkel menetelnélek együtt, hanem a Habsburgokkal, a gyalázatos hoiráruló arisztokraták* kál, a peesovicsokkal, a muszkavesetökkel a népnek és a hazának áruéival. Vannak ilyenek-és ha nem titkolják, hogy nekik nem Kossuth és Petőfi, aa eszményképük. Tehát akko' a tegnapi Windischgrätzzel fújnak egyet, vagy Bécs zsoldosával, Jßnasi ecsal, és ha arról lenne szó, kié legyen Buda, ezek amellett drukkolnának, mint tegnap, hogy inkább az osztrák ármádiáé; és ma, hogy inkább bizonyos nyugati seregeké, mint a magyar népszabadságé.

Száz esztendő múltán is nem nehes fellelni a mai ellenforradalmárokban az egyenlő indító okokat. A régi világ kiváltságosai sírják vissza az 5 idejüket, a föld, a tőke ,az egyiáz urai. Ma a hármas együt esből a Mindszenthyek lépnek elő. A kompromisszumokat Ifötő magyar szei’ ?m Petőfit csak kisajátította, vagy meghamisítóba. Az új ellenforradalmin szelieme merészebb és vakmerőbb: Petőfit egyenesen kitagadja, kitagadja és legszívesebben ott fűzné tovább a magyar jelent és jövendőt, ahol a pozsonyi országgyűlés még fel nem szabadította a jobbágyokat.'

Negyvennyolc évfordulója, negyvennyolc száz esztendejének megünneplése éppen ezért nem szabad, hogy csak szimbolikus ünnepsorozat legyen: Legyen az bátor, őszinte es megnema'kuvó hitvallás ameile-.t, hogy a siabadságeszmcke. élesztjük, és újra a mienkké tesszük, a népi Magyarország kiépítésében diadalra visszük. Ezekben a napokban, amikor szomszédainkkal ápoljuk a ba.áti Összeköttetést és-építjük a népek közötti együt1'működés-, ekkor is negyvennyolc szellemében C3e!ekszürk, mely" a magyar szabadságot befűzne h világszabadságba és mely szomorú tévedések során, de végül felismerte, hogy csak a népek szabad fejlődéseben s nem egymásíölött^ uralkodásában van a haladás, a béke és a sza badság.- To'juk hát félre az ú.ból az új sv&rcgelbeket, a történelem kártevőit és hamisítóit. De nem elég, ha fél ttoljuk őket, koppintsunk a körmükre is. Mer : nemcsak ünncproptásr'fi van szó, amit elviselni van elég íe- Matéiye a magyar demokráciának, hanem bizonyos ellenforradalmi eszmék sunyi elhintéséről. Félre ütnek őr, mint a sanda mészáros. Nem Pető?., Kossuth vagy Táncsics fáj a történelemhamisítóknak, hanem történelmi kritikájukkal akarják elhinteni a. kételyeket, hogy ma-ePenességiiket a mulútaal is igazolni jöhessen. Nem a múlt ellen izgatnak ők. hanem a jelen ellen, az fáj nek c, hogy a haladó szellem ekéje erősebben és mélyebben beleszánt e földbe, mélyebben még, mint Petőfi hitte vagy álmodta. Az fáj nek k, hogy ami valamikor' nak ezép elgondolás volt. gondolat voP, az ma valóság ís£í, mert kitágítjuk a nép uralmát •és a népszabadságot. Amit lehetelennek hittek valamikor, az leh<PÖ, amit hibának, bűnnek, tévedésnek hirdetnek, abból mi erényt, 'érdemet és bizonyosságot csinálunk. Most akár tetszik, akár nem. mi vaTljuk és esslekedjük is, how Petőfi. Köss uh és Táncsics népe vagyunk. Ez a« értelme 43 cen'ennármmának.

j Kárász Győző: ’

; A görög nép szabadsága - a világ népeinek szabadsága

A legutóbbi hetekben, a nemzetközi események közölt, szinte a legfontosabb - helyet a Görögországban folyó harc foglalja el. A reakció és a demokrácia, az elnyomás és a szabadság erői vívnak halálos csatát.

Ha megengedhetnénk magunknak, hogy kizárólag az emberiesség szempontjából nézzük a görögországi eseményeket, akkor is állást kellene foglalnuizk a nép igazsága mellett. Azonban Görögországban nem görög reakció és görög demokrácia harcáról van szó, hanem a reakció és a demokrácia kCádemléröh országok és nemzetek megjelölése nélkül.

A harc Görögországban nem néhány hete kezdődött. Miért éppen most kell határozitan leszögezni álláspontunkat? Mi ietle ezt ennyire időszerűvé? Lássuk, mi történik Görögországban.

Négyéves kemény, küzdelem ütöm, amikor a partizánok hősi harcának eredményekép, a görög nép felszabadult, baráti jelszavakkal és a kisnépek önrendelkezési jogának Ígéretével, angol csapatok szédltak partra. Bár a partraszállás katonailag megmagyarázhatatlan volt, mert egyetlen puskalövést sem kellett leadni az akkor már elűzött megszállókra, a görög nép a vendégnek kijáró barátsággal fogadta az angol katonákat. Nem sok időbe telt és a ,.vendégek" sortűzzel fizettek azért, mert a görög nép komolyan vette önrendelkezési jogát, mert nem kellett és nem kell neki a nem régen még Hitlerrel és Mussolinivel paktáló Caldarisz és Szofulisz féle áruló Idikk uralma. Az angoloknak ezt a nem egészen dicsőséges szerepét mind inköibb az amerikaiak vette kát és ma azoknak a görögöknek, akik vállalták a német és olasz megszállók elleni harcot, most az angolszász imperialisták intervenciós csapatai és a közelmúltban még a német és olasz megszállókat támogató görög árulók ellen kell harcolni. -Az angolszász imperialisták, fáivá a görög nép tör ellenségét, látva, hogy rossz vállalkozásba fektették dollárjaikat, fokozzák a nyomást. De miéri oly fontos az angol és amerikai imperialistáknak, hogy Görögorszcigban vérbefojtsák a népjogokat, a demokráciát? Ha Görögországban a népé a hatalom, úgy az ország nem szolgád hídfőül az angolszász imperialistáknak háborús poliiikárukban. A görög nép tehát sóját szabadsagán kivid a békéért harcok. Ha ebben a harcban a demokrörcia győz, légy a béke gondolata győzőit. De ha sikerül a reakciónak megvetni lábéit Délkeleteurópúnak ezen a részén, úgy növeli a háboríts deszélyt. Ezért kell a magyar népnek is állási foglalni a görög szabadságharcosok mellett és erejéhez képest segíteni őket.

Ha í936-ban a viliig népei leheltei»nné tették volna Franco győzelmét Spanyolországban és következetes, demokratikus politikád ,követtek volna.cz európai országok egymás után történt leigázása idején. a mgsodik világháborúi felttélenfd elkerülhető lett volna.

Tanulnunk kell a múlt hibádból minőd is inkább, mert Görögország még. sokkal közelebb van hozzánk,, mint Spanyolország.

Állásfoglalásunkkal egyidŐben, erőnkhöz képest segíteni is kell. A dörög nép ezreit végzik ki, tízezrei sínylődne,k börtönökben és internálótáborokban. A szabadságharcosok, a legnehezebb körülmények közöli, életüket áldozva harcolnak a mi szabadságunkért is. Kő-