Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1947-10-15 / 12. szám
1947 OKTOBER 15. Magyar jövő 5 GYENES RÓZSA: Amit o „gazdag“ Budapest elmulasztott, pótolta a „szegény“ Budapest 0] épületszSmyat írattak i nemzeti Segély szuidséghegyl szanatóriuméiul A háború, de főleg a fasizmus sokmindent megölt, elpusztított, ami szép és érték volt. Hitler és Szálasi így megölték az ünnepet is. Meghalt az ünnep a lélek vergődése és a test szenvedései között. A test lassan rendbejött, de a lélek nehezebben tápászkodik fel a sok fájdalmas és szörnyű emlék után s így az ünnep is sokszor csak piros betű a naptárban, vagy kivételes alkalmi összejövetel, de nem a lélek felemelkedése. Ma igazi ünnepet láttunk. Nemcsak az esemény avatta ünneppé, nemcsak a megjelentek személye tette ünnepélyessé, de mindenki érezte, hogy ez más, mint a hétköznapok, hogy ez más és a szenvedő, emlékektől terhes lélekben pirosbetű lángolt fel és az arcok felvették az ünnep meghatottságát. A Nemzeti Segély nyitotta meg a tüdőbeteg gyermekek szanatóriumának új pavillonját. Amíg eljutott ez az élet- és nemzetmentő új intézmény a megvalósulásig, hosszú és göröngyös volt az út, de most a munkás hétköznapok eredménye: az ünnep. I. Vasárnap a Szabadsághegyen Olt Károly népjóléti miniszter a magyar demokratikus intézmények vezetőinek jelenlétében ünnepélyesen felavatta és megnyitotta a Nemzeti Segély tüdőbeteg gyermekek szanatóriumának új pavillonját. A napsütéses őszi déldőttön ott láttuk a pedagógusok, a minisztériumok, a rendőrség, a katonaság, orvosok, külföldi segélyszervezetek képviselőit. Mindenki, aki ott volt, tudta, hogy az ország újjáépítésében egyik fontos pillér ez a szanatórium és a Nemzeti Segély munkája alátámasztja, kiegészíti a hatóságok eredményeit Az ünnepséget a Himnusz hangjaival nyitották meg. BölörA György, a Nemzeti Segély elnöke üdvözölte a védnököket, vendégeket és a hivatalos kiküldötteket. Az elnök elmondta, hogy ez a mai nap mekkora nagy lépés a magyar gyermekek megmentésében. Ezelőtt két évvel ötven ággyal indult az N. S. tüdőbeteg gyermekek szanatóriuma és most már kétszáz ágy harcol a gümőkór ellen. Európában naponta átlagban 1152 ember hal meg gümőkórban. Magyarországon erősen arat ez a betegség. Büszkén vallhatják, hogy a Nemzeti Segély munkája kisebbíti az ijesztő statisztikát. Olt Károly népjóléti miniszter komoly és mélyreszántó beszédében rámutatott arra, hogy a gyermektuberkulózis több áldozatot svéd, mint a vörheny és a diftéria, együttvéve. A háború és az ostrom következtében 1946-ban 28°/o_kal emelkedett ,a .betegek száma. A Nemzeti Segély megértette ennek a veszélynek a nagyságát és már 1945_ben elkezdte gyermekmentő munkáját. A Nemzeti Segély nagy érdeme, hogy rájött: nemcsak az egészséges gyerekekkel kell törődni, hanem a figyelme főleg a beteg gyerekek felé irányult. A Nemzeti Segély munkája eredményeiben kim magaslik minden társadalmi megmozdulás közül. Békében 917 ágy állt a gümőkóros gyerekek rendelkezésére, a felszabadulás után 160 ágy és ma, 1947_ben már 619 ágy harcol a kór ellen. A tüdővész elhanyagolt betegség volt Magyarországon és például a csonttuberkulózissal semmit sem ■törődtek, holott a nyomorék gyerekek 30%-a csonttuberkulózis miatt szenved. Ügy a népjóléti kormányzat, mint a magyar társadalom nagy magbe- - csüléssel fordul a Nemzeti Segély munkája felé, amely saját erejéből vet gátat a tuberkulózisnak. A Nemzeti Segély 800 egészséges gyereket adott vissza a szülőknek, az országnak és evvel emelte a magyar újjáépítést. A Nemzeti Segély munkája olyan társadalmi megmozdulást bizonyít, amelyet a kormányzat gazdasági okokból egyedül nem tudna elvégezni. A Nemzeti Segély munkájára büszke lehet az egész nemzet. ' Kárász Győző főtitkár drámai szavakkal ecsetelte azt a munkát, amelynek az eredményét most bemutatják. Elmondotta, hogy 1946 tavaszán csak 50 ágyuk volt, kezdetleges volt_ minden, de már tervbe vették, hogy még 80 ágyat felállítanak. Ekkor látogatta meg az intézményt ' Píarin ! professzor, a moszkvai élettani intézet vezetője. Az orosz professzor megnézett mindent, csóválta a fejét, s csak annyit mondott: a Nemzeti Sd gély tüdőbetegszanatóriuma az a mag, amelyből ki fog nőni a tuberkulózis elleni harc terebélyes fája. A professzor elutazott, nem ígért semmit. És pár hónap múlva meglepetésszerűen a mátyásföldi repülőtérre 109 nagy láda és bála érkezett. A professzor nem feledkezett el a kis szanatóriumról és akkor, amikor a szovjetgyerekeknek is nagy szükségük volt a német rombolás után minden felszerelésre, az oroszok ruhaneműt, kórházfelszerelést, takarót, matracot, cipőt, pizsamát, gyógyszert küldtek a szegény kis magyar beteg gyerekeknek. 80 gyerek teljes alsó és felső öltözetét küldette el Parin professzor és ez alapozta meg a szanatórium második épületét. Ezt az egymillió forint értékű adományt pár hét múlva egy 1400 kg súlyú küldemény követte. Egy teljes modern röntgen-felszerelés. Ha azt veszszük, hogy Magyarország röntgenfelszerelésének 50 százaléka elpusztult, ez a nagylelkű adomány pénzbeli értékénél is sokkal többet jelentett. A Nemzeti Segély 1945-ben már odaállt az ország népének gyerme." keit megmenteni. 30-000 gyereket táplált népkonyháin és 20.000 gyereket mentett meg azzal, hogy vidékre küldött enni és üdülni. De az éhes, elhagyott, züllésre ítélt gyerekek megmentésén kívül, elsőszámú céja a tüdőbeteg gyerekek meggyógyítása. Kezdeményező je a harcos munkának dr. Sárkány János fővédnök volt, de a Nemzeti Segély munka_ közössége a főorvostól a takarítószemélyzetig egyformán küzdött és dolgozott a gyerekekért. Mikor Budapesten a szénhiány miatt kórházakat kellett becsukni, a Nemzeti Segély alkalmazottai a vezetőkkel az élükön a szabadsághegyi erdőkben darabonként szedték öszsze a fát, hogy a beteg gyerekeket meleg szobában tarthassák. ötven ágy volt a kezdet és ma 200 ágy van, amely nem csepp a tengerben, hanem igen jelentős alap a szociális és egészségügyi harcban. A fejlődés és a tervek keresztülvitelében nagy érdeme van dr. Villányi Andrásnénak, a N. S. alelnökének, aki elhatározta, hogy társadalmi erőkből létrehozza az intézményt és megteremti a fenntartás anyagi alapjait. Ez sikerült is. Védnökséget teremtett, mely romépületekből felépítette a szanatóriumot és üzemben is tartja. 600 gyerek távozott eddig egészségesen. Átlag félévig tartózkodnak üt a betegek, de igen sok gyerek egy, másfél évig is van ápolás alatt. n. Az' intézmény célja nemcsak a gyógyítás, hanem intézményes szociálpolitika kiegészítése társadalmi útón. Dr. Bakács Tibor tisztifőorvos méltatta a Nemzeti Segély nagy munkáját, kiemelte, hogy a Nemzeti Segély két és fél ér) alatt megteremtette azt a szegény Budapesten, amit cl gazdag Budapest és a fasiz mus 25 év alatt nem tudott elérni. A Nemzeti Segély munkájának országos szempontból beláthatatlan az eredménye a jövőre nézve. Dr, Rotter Lilian főorvos, a Nemzeti Segély egyik főpatrónusa és munkatársa, a szakember tudásával és az asszonyi szív melegével drámai leírást adott a gümőkóros gyermek lelki fejlődéséről. A gümőkóros gyerek évekre magányos és tétlen, míg a többi halad, az, >hogy az ilyen gyerek i számára megállt az idő ágya börtönében, lelki és szociális szempontból milyen romboló hatást gyakorol. A beteg gyerek lemarad, a fejlődés pedig nem tűr megállást, a gümőkóros gyerek, ha meggyógyult is, egy életen át adósággal küzd és nehezebben illeszkedik bele a társadalomba. A Nemzeti Segély nagy érdeme az is, hogy megérezte ezt, és vállalta azt a feladatot is, hogy a testi épség mellett a beteg gyerekek lelki töretlenségéért is küzd. Ebben a szanatóriumban a kicsi gyerekek az ágy börtönében sem maradnak el. A kicsik az óvónőkkel játszanak. Az iskolások mint magántanulók egyéni és "kis csoportokban tanulnak, készülnek a vizsgára, a legtöbb színjeié«. Állandóan foglalkoznak velük, kézügyességüket fejlesztik és valóságos ezermesterekké válnak-ACZÉL TAMÁS.-1943 Sötétek, mt/tt a fasiszták Hada - úgy Jött a part feíe" az éjszaka. a víz csak mormogott. Egy bafásszaf s egy asszonnyaffigyeítűk, mint öblögetik ránk aprócska nyeívük a tarajos babok. „Bizony - mondta a bafász - ne’gy bete, két keszeg baí sem úszott még ide. a gyomrom baííod-é?“ S két kezét biztatón basára tette, a céíjait péntekrőí újra keddre, 5* induít a báz feíé. Egy kaíarábévaí s egy csöpp gyerekkeí az asszony feste, fog*e kedden reggef vacsorára bafat? - mert efiífant a vasárnap, a bétfő s kedd bajnokban üftek a cseperésző eső sátra afatt. Akkoriban nekem sem voft mit ennem, érett cseresznyét tartottam kezemben, és bárom száf füvet, egy szeszgyár üft meffettem és a parton egy kafarábé, egy bafász, egy asszony s nem messze egy. gyerek. 'Tejünk fefett füstöftek a kemencék, az ofvasztott, izzó reménytefenség, a háború Bokán rúgott. A szovjettámadás még csak Kievnéf tartott, de a kövekre már vésni kezdtük a sarfót, ■ s a szivekbe a csiffagot.
