Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1947-09-15 / 10. szám

6 Magyar Jövő 1947 SZEPTEMBER 15-gál még az is, hogy a szolgálati ru­házató! a vállalat adja és így rész­ben csőkben a ruházkodási kiadás. A hároméves gazdasági terv éppen olyan mértékben eme’i a BSZKRT dobozéinak életszínvonalát, javítja sorsát, min! a többi dolgozóké!. Igazi könnyebbséget az jelentene, ha férje hazatérne a hadifogságból és segítsé­gére lenne az élet terhének viselé­sében. Rákosi Má'yás közbelépése 6 a erre meg van az alapos remény, hiszen tudja, hogy férje él és így abban reménykedik, hogy még ez esztendőben hazatérhet kis család­jához. Bede János főtanácsos, a forgalmi osztály vezetője elmondja munkatársunknak, hogy a Magyar Közlekedési Alkalmazottak Szabad Szakszervezetének vezető­sége úgy vélekedett, hogy a de­mokráciában minden tekintetben egyenlő jog illeti meg a nőket és a férf.munkásokat. A BSZKRT veze­tősége és Üzemi Bizottsága kész­séggel hozzájárult ehhez a véle­ményezéshez, ami merész újításnak számított, hiszen Szovjet Oroszország kivé;elével Európában sehol nincse­nek női kocsivezetők. Ahhoz, hogy a női forgalmi sze­mélyzetből a megfelelő szolgálatidő eltelte után ellenőrök lehessenek fel­téten szükséges, hogy kocsivezetői gyakorlatot is szerezhessenek, mert csak az lelhet ellenőr, aki mind a kettőt tökéletesen ismeri. Az „egyenlő munkáért egyenlő bért" elve ebben a kérdésben nálunk teljes mériékben érvényre jutott, mert a BSZKRT női alkalmazottai ugyanolyan bért kapnak, mint a fér­fiak. A tapasztalatok azt mutatják, hegy a nők teljesen egyenrangú munkaerők és a teljesítménybérek­nél a legkiválóbbak között igen nagy számban szerepelnek a nők. Ez ideig a közlekedésügyi minisz­­tétérium ötven nő részére adeti ve­zetőképzői engedélyt és ezek a hat­heti kiképzés után már kocsikon tel­jesítenek szolgálatot. A kalauznők bizonyos forgalmi gyakorlat után önként jelentkezhet­nek vezetőképző tanfo’yamra. Igen bonyolult pszihóanalitikai vizsgálat­tal állapítják meg a rátermettségü­ket és csak azok mehetnek a tan­folyamra, akik ezt a vizsgálatot tel­jes mértékben kiállták. Most ismét 50 nő alkalmazott számára kértünk vezetőképzői engedélyt. A BSZKRT forgalmi és ezzel kap­csolatos műszaki személyzetének hat­napos munkahetet vív.unk ki, ami annyit jelent, hogy öt szolgálati nap után egy szabadnap következik, hi­szen az ünnepeket nem tarthatják meg, mert ezeken a napokon külö­nösen a nyári hónapokban még foko­zottabb a forgalom. Ha szabadnap­ján a BSZKRT alkalmazott Szolgá­latot teljesít, úgy ezért százszázalé­kos munkabér többletet kap. Hihetetlen nagy áldozatot követel a forgalmi személyzet ruhaellátásá­nak kérdése. Újítás a régi rendszer­rel szemben az, hogy bizonyos idő eltelte után ezek a ruhák a munkás tulajdonába mennek át. Elmondja még Bede János főtanácsos, hogy az egészen kiváló magatartásé és mun­kaié1 jesítményű alka'mazottakat for­galmi-tiszti iskolára kudi, amely eddig egyéves volt, ezután pedig két esztendős lesz. Aki ezt a tan­­folyamot elvégzi, azt a BSZKRT tiszti állományban foglalkoz‘a‘ja, de tanulmányi ideje alatt teljesösszegű fizetést kap, éppen úgy, mintha szol­gálatot teljesítene. Mindent elkövetünk azért, hogy a BSZKRT alkalmazottai, akik fárad­ságos munkát végeznek, semmiben ne maradjanak el a más iparban dolgozók keresete vagy é’etszínvo­­nala mögött és bízunk abban, hogy a hároméves gazdasági tarv nemcsak kenyeret, hanem jólétet fog nyújtani a BSZKRT dolgozóinak is: nőknek és férfiaknak egyaránt. Neuenincs Pista, Erzsiké a rajzolcmüuész és még sok-sok boldog gyermek a Nemzeti Segély otthonaiban — Gyere csak, te kis szőkehajú. Most nem hallja senki, megsúghatod az iga­zat. Ugy-e rossz dolgod van itt? — Jó. Mert kávét adnak, meg cse­resznyét. Aztán s er tnrk :s. — Honnan tudod, hogy szeretnek? — Mert a tanítóbácsi sose kiabál, hanem szépen megmutat mindent és a néni este odajön az ágyamhoz, be­takar és azt mondja: aludjál szépen, Marikám, jó éjszakát. Nekem ezt meg senki se mondta. — Édesanyád se? — Nem tóm, mert az meghalt- És apu sincs. Elvitték már régen a kato­nákhoz-Marika, Jóska. Irénke. Palkó: sok, sok kis gyerek, akik most találtak elő­ször otthonra. Az egyiknek édesapja meghalt a Martin-kem'ne' robbanása­kor, a másiknak hadifogságban van az apja. harmadiknak az édesapja szívbajos Ha a Nemzeti Segély csepeli József Attila otthona nem fogadta vo'",, be őket, Mán az utcasarkon koldulnának valahol, vagy lopni Jár­nánk k bandákba verődve. Jól érzik itt magukat. — Bacskó Zsuzsika meg is mondja miért: mert otthon csak üres kenyér volt. Itt meg 'vajaskenyér van. Otthon hárman n0- gyan aludtak egy ágyban, itt minden­kinek külön pici ágya van, fehér pár­nával, rózsaszín paplannal. Otthon lyu kas volt a teknő, nem lehetett fü­rödni itt ragyogó kád ven a fürdőszo­bában, pici rekeszekben szájmosópoha­rak, körömkefék, mindenkinek külön. volksbundista és internálták az édes­anyjával együtt. — Én nem tehetek semmiről, — ezt mondta az intézet vezetőjének — én még csak gyrek vagyok, nem bárt t­­tam senkit és úgy szeretnék a többi gyerek közé tartozni. Fel is vették a kis Katót. Példásan viselkedik és nagyszerűen érzi magát- Amikor beszélgetünk vele, azt mondta: — Én tudom hogy ha 1944 ben egy kommunista gyereke menedéket kért volna, nem így fogadták volna. A de­mokráciában ez a jó. hogy nem bánt­ják azt aki ártatlan. Én nagyon sze­retem a demokráciát és szeretnék ta­nulni és dolgozni érte. • Papírrózsa, öltöztetöbaba Az ország első gyermek-tüdőszanató­­riumát a Nemzeti Segély létesítette a Szabadság-hegyen. Százhatvan ágy van benne — negyvenszer ennyi kellene. Az ágyakban villogószemű csöppsé­gek. Olvasnak, játszanék, énekelnek- Van aki rajzolni szeret. A tízéves Er­zsiké rajzfüzetében mókusok, gyíkok, békák — hihetetlenül jók. Papirrózsák­­tól kis házakig mindent készítenek a gyerekek. A négy óbbak öltoztetőbabá­­kat rajzolnak a kicsinyeknek. * Százhatvan intézete van már a Nem­zeti Segélynek. Mindegyik — az intéz­mény emblémájához híven ezer é3 ezer mentőövet nyújt a rászorulóknak­­* Ezek a mintaintézmények nem kö­­nyöradományokból épültek. A társa dalom teremtette. Es ezek az intézmények várják, hív­ják a segíteni és épiteni tudó embere­ket: fejlesszük tovább az N. S. ' mber­­mentő szervezetét: új ifjúságot, új országot teremtünk vele. Fehér Klára. „A demokrácia nem bántja az ártatlant Akad itt olyan gyerek, aki tizenkét éves és most járja azrlső osztályt ed­dig csík hányódott a világban. Aztán akad itt olyan gyerek, aki ön­ként jelentkezett fe’vétslre. Az a ti­zenhárom éves kislány is. Bekopogott egy reggel, elmondta, hogy az apja N. S. HÍREK A Nemzeti Segély augusztus ha­vában 66 üzemben 1264 ruhacsoma­got osztott szét a dolgozók között. • 14-én, vasárnap 1500 salgómeden­­cei bányász és bányászasszony te­kintetle meg a Budapesti őszi Vá­sárt. Ellátásukról és, kalauzolásukról a Nemzeti Segély gondoskodott. Vezetőjük nyilatkozatát az alábbiak­ban közöljük: „Különös öröm nekünk, a salgó­tarjáni szén- és iparmedence dol­gozóinak, hogy Gerő miniszter úr lehetővé tette, hogy filléres úti­költséggel közel 1500-an eljöhettünk é megtekinthettük a Budapesti őszi Vásárt. A látottak mindnyár junkból osztatlan tetszést váltot­tak ki. A magyar bányászok, akik első­nek indították meg a harcot a na. gyobb termelésért, örömmel látják, hogy nemcsak a széntermelés, ha­nem az ipar minden ágában ilyen rövid idő alatt hatalmas eredménye­ket értek a magyar dolgozók. Ez a budapesti kirándulásunk annál na­gyobb örömet kelt közöttünk, mert az ideutazók közül 70 o’yan bányász­­asszony van, aki még soha vonaton nem ült és az egész csoport fele még sohasem járt Budapesten. • Külön köszönetünket fejezzük ki a Nemzeti Segélynek azért a fogad­tatásért és vendég'átáséri, amel - ben részesített bennünket. A magyar bányászság, mint edd'g is, egysé e­­sen áll a Nemzeti Segély mö ölt or­szágépítő, szociális munkája támoga­tására.“ A Nemzeti Segély szeptember 12-én, pénteken este tartotta meg a pedagógusok második csoportja ré­szére nagysikerű értekezletét. A megjelentek csaknem 300-an teljes együttérzésükről tettek bizonyságot és munkájukat ajánlották fel a ki­tűzött cél megvalósításához. Kárász Győző főtitkár megnyitó beszéde után Lakatos Mik'ós, a Szervezési Osztály, vezetője mondott beszédet. • A romániai gyermekek utol :6 csoport, a e hó 18-án, csütör ököl • indul v!ssza hazájába. — Szerdán, J7-én délután VÍ4 6 akor a Nemzeti Segély Kczpont'áb-n a brfogadó­­szülők részvételével búcsúuzvnná:* * tatás lesz a romániai vendéggyer­mekek számára. " Fővárosi Hírek A kultuszm'niszter elrendelte az irredenta célzatú, el'enforradalmi vonatkozású, háborúra uszító, vala­mint a demokrácia által megbünte­tett intézmények (kirá yság, csend­­őrség, stb.) vonatkozó, a Habsburg- Ma.gyar Közösséget illusztráló, az ellenforradalom külpoli'ti áját nép­szerűsítő és a reakciós idők po’itikai személyeit ábrázoló iskolai képek és térképek azonnali eltávolítását és zár alá helyezését. • A Gazdasági Főtanács újabb 2 mii. lió forint traktorjavítás; hitelt utalt ki. Egy-egy traktortulajdonos 2000— 4000 forintig terjedő kölcsönt kap­hat, melyet 1948 május 31-ig kell pénzben vagy terményben vissza­fizetni Uj idők a liliílior-telepen Kecskemét és Lajosmizse között hatalmas szőlőbirtok volt a Kláber­­telep. Egy tagban ezer hold «alfáit Somjádi László úr anvagi jó’étének alapjául. Az ezer hold közepén fé­­nyes kastély, amire áhítattal és fé­lelemmel nézett a nagybirtokon nyomorgó cseléd. Nem-igen kívánt ide belépni, mert aki a kastélyba „hivatalos“ volt, annak ugyancsak volt miről s:?ámotadni a földesúr­nak. Aztán jött a háború és hosszú ideig állt itt a from1!. Nem kiméivé sem a fö'det, sem a kastélyt. Som­jádi úr jobbnak látta, ha nyugatra távozik. A világkereke itt is nagyoit változott az 1945-öi földoszíással; az eddigi senkik, a megvetett cselédek lettek urai a kiosz ott födnek. So­kat tanultak azelőtti uraiktól és a jövedelem növelése végett meg­csináltak az Értékesítő Szövetkeze­­t.t. A kasté-y is a szövetkezeté lett és sokáig üresen, elhagyottan állt. A háború alaposan megviselte, pénz sem volt a helyreállítási költségekre. A Kommunista Párt kecskeméti szervezete felfigyelt a lehetőségre, megkereste a Nemzeti Segélyt és együttes rohammunkával helyrehoz­ták a tizenkét szobát, olyanná ala­kították, hogy befogadhassa a. telep szépszámú gyermekeit. Bölcsőde és napközi: külön a kétévesek és kettő­től hatévesek számára és azonfelül iskola. Valódi állami iskola, ami le­hetővé teszi a tanyai gyermekeknek, hogy ne kutyagoljanak 17 vagy még t-bb kilométert sárban, fagyban az iskola kedvéért. 150 gyermekről gondoskodik az új intézet kezdetben. Az avatásra min­den szerv elküldte megbízottait, akiknek részük volt az új otthon létrejöttében. A kecskeméti Kommu­nista Párt és Nemzeti Segély titká­rait, a népjóléti minisztérium dr. Ember László tanácsost, a Szakszer­vezetek pedig Kunsági Mihály tit­kárt küldték el, aki a maga szemé­lyében nagyon sok segítséget nyúj­tott az otthon újraépítéséhez. Kárász Győző, a Nemzeti Segély főtitkára avató beszédében legfonto­sabbnak a reakció rágalmaival való szembeszállóit tartotta. A reakció el akarja ijeszteni az anyákat a nap­közi otthonoktól, mert nincs ínyére a dolgozó nép anyagi és szellemi felemelkedése. Ezt az ünnepséget egy másik kö­vette: ebből az a’kalomból osztatta ki Nagy Imre (akit a nép ,,a Föld­­osztó Miniszter“ e’nevezéssel tűztél) a birtok-leveleket. Megtámadhatat­­lanul saját földjükön, saját ott­honukban nevelik gyermekeiket az új gazdák. Hála és ízeretet indította az 17. F. O. Sz. helyi elnökét, mikor arra kérte Nagy Imrét, egyezzen bele, hogy róla nevezhessék el a gyermekotthon után a telepet is. Tűnjön el a régi világ em'é>e, így kívánja a Kláber-telep földhöz jut­tatott újgazdatársadalma. Erdős Magda. Felelős szerkesztő és kiadó: KARASZ GYŐZŐ Kiadóhivatal és szerkesztőség: Nemzeti Segély országos központja, Budapest. Munkácsy Mlhály-utca 19. Szikra Irodalmi és Lapkiadó Vállalat. Nyomdai Rt., Budapest, V., Honvéd-u. 10. Felelős vezető: Nedeczky László

Next

/
Oldalképek
Tartalom