Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1947-09-01 / 9. szám

2 Magyar Jövő 1947 SZEPTEMBER 1. Prágában új kullúra születik... Nem a színházat — a közönséget szubvención alják A Dolgozók Kulturális Szövetségé­nek két vezetője, Szendrő Ferenc főtitkár és Fejér István alelnök. a DKSZ kiküldöttjeikén'', a kultusz­minisztérium támogatásával Prágába utaztak, hogy tanulmányozzák a csehszlovák kulturális életet. Vissza­térésük utlám felkeressük Fejér Ist­ván alelnökök a „Müveit Nép“ fő­szerkesztőjét és megkértük, nyilat­kozzék a „Magyar Jövő“ számára út­juk tapasztalatairól és eredményei­ről. — Irodalomban és zenéiben csúcs­telj esítlményeink vannak — mondja Fejér István —, melyeket szomszé­daink még nem értek el. A magyar demokráciának eddigi eredményei­vel nem kell szégyenkeznie a cseh demokrácia előtt. De azt az óriási előnyt, melyet a massaryki-demo­­krácia tradíciója jelent Csehszlová­kia számára, ilyen rövid idő ala&t nem lehet behozni. A kultúra szere­tje és ápolása olyan magátólérte­­tődő és mélyen gyökerező náluk, hogy mikor egyes problémákról em­lítést tettünk, nem érdekék, hogy nálunk ez még egyáltalán probléma lehet. — Például a cseh Szakszervezeti Tanácsnak van egy kulfúrszerve, amely a szakszervezetek és üzemek kultúrmunkáiát irányítja. Ez a kul­­túrosztály óriási munkát végez; nagyobb apparátussal dolgozik, mint nálunk az egész Szakszervezeti Ta­nács. Minden szakszervezeti tag tag­díjának 8° lírát ez a kultúrszerv kapja,. Ez olyan összegét jelenti,' hogy egy év alatt fel sem tudják használni teljes egészében. A kultür­­osztály legfontosabb szakosztályai: igen alapos elíiadáski vonatokért, sok­szorosított jegyzetekért, dossziékért és a bizonyítványért járó összeg is. A tanfolyamon átlag 30—40 ember vesz részt. így természetesen a párt részére alapos ráfizetést jelentene a tanfolyam, annál is inkább, mert az alsófokú tanfolyam előadói egy elő­adás tartásáért 100 cseh koronát (20 forintot), a másodfokú tanfolyamtól fölfelé pedig 200 koronát kapnak. Kz így előálló költségeket az „Űj Gondolat“ c. igen színvonalas, negy­venezer példányban megjelenő folyó­irat kiadásából és tudományos köny­vek aktív kiadásából fedezik. — Milyennek látták a cseh iro­dalmi életet? — tesszük fel a kér­dést. — Beszéltetik a „Swoboda“ könyv­­kiadó vállalat vezetőivel. Elpana­szolták, hogy az íróik bem írnak, — keveset írnak — melynek oka főleg abban keresendő, hogy az írók akik a német megszállás alatt majdnem kivétel nélkül a baloldalon foglaltak helyet, ma fontos állami pozíciókat töltenek be. Könyvpél­­dányszámaik azonban összehason­líthatatlanul nagyobbak a mieink­nél. Bármilyen jobb regény, vagy különösem aktuális politikai mű a 100—120 ezres példányszámot is el­éri. A Cseh Kommunista Párt har­cos folyóirata, a „Tvorba“, (Alkotás) 100.000-es példány számban jelenik meg. — A „Lidove umeni“ (Népművé­szet), központi közönség szervezet, mely az összes színházakba és hang­versenyekre félárú jegyen juttat a dolgozó tömegeknek. Érdekes újí­tás és hatásában fel nem fogható je­lentőségű, amit a Cseh Kommunista Párt javaslatára az idei színházi évadban már be is vezetnek, hogy a színházak szubvenciója helyett, a közönség szubvencionálása lépjen életbe. — Hogyan lehetséges ez? — A színházaknak szánt szubven­ció felhasználását nem a színházigaz­gatók kénye-kedvére bízzák, hanem átadják a közönség-szervezetnek, amely a színháztól teljes áron veszi meg a jegyeket', de a közönségnek féláron juttati a. Ily módon a szinház a tömegek ellenőrzése alá kerül és így érik el a legtisztább minőségi szubvencionálását. — Utolsó látogatásunk Kopecky tájékoztatási miniszternél volt, aki elragadó kedvességgel és őszinte örömmel üdvözölte a magyar kul túr­­delegációt. A maga részéről kijelen­tette, hogy a két néjíf közötti kultu­rális együttműködésnek misem áll útjában. Kopecky miniszterrel foly­tatott többórás megbeszélésünk al­kalmat adott arra, hogy megismer­tessük saját országunk helyzetét és hogy a magyar kultúra nagy ba­rátja meg5smerhesse népi demokrá­ciánk kulturális eredményeit is- Prágai útunk 'egnagvobb eredménye az volt. hogy megállapodhattunk a kulturális kapcsolatok kölcsönös ápolásában. A csehszlovákok pedig megígérték, reprezentatív részvéte­lüket az 1948-as centenáriumi ün­nepségeinken — fejezte be nyilatko­zatát Fejér István. Vasvári István A külföldi magyar sajtó hangja az üzemi klubok, a hagyományos munkásszínjátszás, a zene-, a sakk- és természetesen a szerve­zési szakosztály. A magyarországitól eltérően az összes pártok tagjai a szakszerveze­teknek. Ezután feltesszük a kérdést, hogy a munkáspártok milyen kultiúrmun­­kát fejtenek ki saját keretükön be­lül. — A Kommunista Párt ú. n. szo­cialista akadémiát tart fenn — mondja Fejér István. — Ez tömeg­nevelési szerv, mely az iskolánkívüli népnevelés mukáját végzi. Tévé kenysége két irányú. Egyrészt a fő­város területén hetenként nyilvános előadásokat tart politikai, kulturális és tudományos kérdés°kről. Másrészt vidéken öt tantárgyból álló folytató­lagos tanfolyamokat tarianak. A fő­városban az előadásokon kerületen­­kint átlag 2000-2500 ember vesz részt, Prága egész területén pedig 17.000 ember hallgatja végig a tanfolya­mokat, melyeken n árt különbség nél­kül, a lakosság minden rétege részt vesz. A vidéki tanfolyamokon politi­kai gazdaságtant, szociológiát, iroda­lomtörténetet, cseh történelmet és természettudományt tanítanak. Az előadásokat kétszer hetenként tart­ják, egy tanfolyam időtartama 8 hét, melynek végén vizsgák vannak. — A vizsgák jelentenek-e valami­lyen irányú képesítés*.!? — kérdez­zük. — A vizsga azt jelenti, hogy ma­gasabb fokú tanfolyamod is látogat­hat majd a résztvevő és ezek elvég­zése után tanfolyamokat szervezhet és tarthat saját üzemében. A tan­folyamok előadói egyetemi és kö­zépiskolai tanárok és egyetemi hall­gatók. — Miből fedezik a tanfolyam so ■ rán felmerülő kiadásokat? — Részben a részvételi díjakból, részben különféle kiadványokból és a tagdíjakból. Egy teljes anfolyam részvételi díja 20 cseh krrona (4 fo­rint), de ebben bennefoglaltatik az MAGVAS ____•• M0 New- York, július Az amerikai kiadó, aki Chur­chill emlékiratait megvásárolta, igen kellemetlen helyzetbe ke­rült. A vállalkozó 1.400.000 dol­lárt fizetett ki Churchillnek, abban a reményben, hogy ez a memoár az utóbbi évtizedek leg­nagyobb szenzációja lesz. A kéz­irat azonban egyre laposodik és a belőle áradó unalom már olyan vészes méreteket ölt, hogy a ki­adó egy tíz tagból álló írókülönít­ményt küldött át Angliába azzal a megbízással: segítsenek kissé a nyugalmazott miniszterelnök úrnak és- frissítsék fel kissé a ,,Büldogg“ emlékezetét, mert a szenzációsnak ígérkező memoár jelen formájában csak egy em­bernek jelent szenzációt, az öreg Churchillnek, aki dollármilliomos lett néhányezer fölötte unalmas sorból. * Nagy Ferenc, szökött minisz­terelnök, a magyar demokrácia­ellenes mozgalmak ügynöke, rá­diónyilatkozatot adott Ameriká­ban. A jó ember nem tud angolul s így az angol szöveget átírták számára magyar helyesírással, hogy valamiképpen meg tudja érttetni magát az A. B. C. adó­állomás hallgatóival. A zagyva felolvasásból nyilvánvaló lett, hogy Nagy Ferenc nem tudja mit beszél. Ezért kár volt kijönnie Amerikába: otthon se tudta! Milton Reynolds toIlgyároSj szenvedélyes rekordemberi, át akarja repülni a Szovjetuniót. Társaságához tartozott a Hearst­­lapok néhány túlbuzgó riportere is. A washingtoni szovjetkövetség vonakodott megadni az átrepülési engedélyt. Reynolds így érvelt: félórára szállunk csak le Szibé­riába. Ennyi idő elegendő ne­künk, hogy benzin és olajtartá­lyainkat megtöltsük. — És ennyi idő elég a Hearst­­lapok munkatársainak, — vála­­colt mosolyogva a szovjet diplo­mata1, — hogy megírják több kötetes művüket. ,,A Szovjetunió, ahogy mi látjuk.” KANADAI-MAGYAR munkás __________Toronto, ont., imt juotus i9, csütörtök Torontó, augusztus John Fleyn nem mindennapi módon szerzett magának lakást. Fentnevezett úr ugyanis aggkori segélyből él s ez úgylátszik a je­lenlegi ■ lakásbérek mellett nem elegendő a lakbér kifizetéséhez, így hát más módon kellett ma­gának lakást szereznie. Elment Mac Alisier rendőrfelügyelőhöz s megkérte, hogy csukássá le őt azonnal. A rendőrfelügyelő haj­lott a kérésre és hogy teljes sza­bályossággal járjon el, eljárást indított Fleyn ellen csavargásért, majd annak rendje, módja -sze­rint lecsukatta az öreget. Hiába, vannak még humanisták! A kanadai országos se­gélybizottság új segély­akció megindítását vet­te tervbe az óhazaújjá­­épitőinek támogatására. Tamás Éva : („Mexikótól Kamcsatkáig** (Kanadai Magyar Jövő) A legnagyobb élményem!: a gyermekotthonok voltak. Kívülről époly szürke faházak, mint a töb­biek. Bent azonban szívderítő, vi­dám kép tárul elénk. Az első szoba küszöbén meghai­­tottan állok meg: szinte el sem akarom hinni, hogy itt vagyok Szibériában, annak is legtávoíibb kis városkájában. A szobai egy­szerű, de ragyog a tisztaságtól Minden sarokban virágcserepek, bennük zöldelő bokrok- Apró asz­talok körül 4—5 éves gyermekek ülnek, vidáman játszanak, kiál­toznak. Minden asztal mellett ta­nítónő- A falak mellett polcok!, gyermekjátékokkal. A gyermekek egészségesek, pirosak. Többgyer­mekes szülőké. Nagyon egysze­rűen vannak öltöztetve, de tisz­ták, és gondozottak. Anyjuk reg­gel 9-kor behozza őket és eljön értük. Még két gyermekotthont lá­togattunk meg. Egyik, vetélkedik a másikkal. Petropavlavszkbam összesen 10 gyermekotthon van- Nincsen egyetlen dolgozó anya sem, akinek gondot okoznia, mi lesz gyermekével. Amikor sorba jártam a petro­­pavlovszki gyermekotthonok de­rűt árasztó szobáit, szüntelen egy tragikus kép, egy tragikus ese­mény élt emlékezetemben. Még Mexikóban történt. Háztartási alkalmazottunknak, Maria Lopeznek, két kis gyermeke volt. A 3 éves Maria Luisa és a 6 hónapos Arturo. Egy délután rettentő jajveszékelést, sírást hal­lottam. Lerohantam a földszintre Maria Lopez, az egyesületi hely­iségünkben volt és szinte magán­kívül szorongatta karjaiban & ha­lott Artúrét. Míg aj Ms Maria Luisának ebédet adott, a kicsi fiú beleesett a fürdővizébe és megfulladt. A PetropavlovszM anyáknak már nem kell ilyen tragikus ese­ményektől félniök. De eljön majd alz idő, amikor Mexikóban, meg a világ minden részén felépülnek az úi világ új gyermeknevelő in­tézményei. /^SZEMLE' ró;: ÍW.JA ‘Ciitn w íuíh.’ ítnci».*,wjni«KBna inraiM ofyut HONO«Qlif e««uf OAriS U CiANOtStiNiTt---------------------------.,--------------—-----------------------------------­PÄRIS, augusztus ... E. Heller honfitársunk és fele­sége Billy-Montignyben Pás de Calais) nagy Mtüntetésben része­sült. Mindkettő hősies magatartást tanúsított a német megszállás alatt, ,s a nácik ellen küzdő ejtő­ernyősöket segítették munkájuké ban és elbújtatták őket üldözőik elől. JOVO 9 9 —U»*. Rio de Janeiro Háborús veteránok, irodai al­kalmazottak, tanárok és diákok hatalmas tüntetéssel feleltek En­rico Gáspár Dutra elnök dikta­tórikus intézkedéseire. Dutra ugyanis törvényen kívül helyezte a munkásmozgalmat és be akarja tiltani a kommunista pártot. A tüntetők követelték D. Franklin Roosevelt négy szabadságpontjá­nak megvalósítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom