Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1945 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1945-11-12 / 19. szám
***** JZiista Párt, VIII.Tiaaa Kálmán tér 27. I, évfolyam 19. szám ÁRA: 100 pengő 1945 november 12. HÉTFŐ ValutaSzérek szélhámossága a pengővel A román magyar árucsereforgalomban 1 pengő — 10 lei Bukarestből jelenti az Europa Riport: A román főváros pénzügyi köreiben felháborodással tárgyalják azt a gaztettet, amellyel a magyar pengő értékét rontják a va Intaüzérek. Temesvári közgazdasági hírszol gálát szerint a spekuláció megváltoztatta a pengő és a lei beváltási arányát. A valutaszélhámosok Erdélyben az átutazóktól egy az egy arányban vásárolják meg a pengőt. Tájékoztatni kell a közönséget hangsúlyozzák, — hogy senki se adjon el áron alul pengőt. A román magyar árucsercforgalomban ugyanl is a pengő értéke 1«, azaz egy pengő tfz lei. Hyihánosságra hozták Hooseevelt elnök Hitlerhez intézett üzenetét Washington: Az Egyesült Államok külügyminisztériuma egymásután hozza nyilvánosságra a háború megakadályozása érdekében kifejtett tevéknységét megvilágító okiratokat. így került most nyilvánosságra Rooseevelt elnöknek 1938 szeptember 26-án Hitlerhez és Benes elnökhöz intézett üzenete, amelyben a béke fenntartásának felmérhetetlen jelentőségét hangsúlyozta. — Nők, gyermekek és férfiak millióinak pusztulását okozza a háború — emelte ki az USA elnöke. _ de elpusztul a gazdasági élet. A háború nyomában a nyomorúság jár. Egyetlen kérdés elintézése sem lehet olyan sürgős, hogy tárgyalásokkal ne lehetne igazságosan megoldani. Az erőszak alkalmazásának veszélyességét emelte ki üzenete végén Rooseevelt elnök. A tisztogatás eredménye a németországi francia övezetben Imrédy már 1942-ben be akarta hívni az országba az SS. alakulatokat v Szerdán felel bűneiért a Népbíróság előtt az utolsó évek magyar politikájának nagy méregkeverője Óriási érdeklődéssel várja a magyar közvélemény a magyar politika legnagyobb méregke verő jenek, Imrédy Béla Voüt miniszterelnöknek népbirósági tárgyalását A háborús főbűnösök egyik legveszedelmesebb gonosztevője ■—- mint ismeretes —- szerdán kerül a magyar nép it él fazéké elé. amely számonkéri jóvá1 ehetetlen bűneit, amelyekkel a sir.sitiére sodorta a nemzetet. Kötetekre rfiegy Imrédy Béla bűnlajstroma. ö volt az. aki 1932-ben min1 a Gömbös kormány pénzügyminisztere szívvel.lél e kkel, minden befolyásával kiszolgálója lelt a német nácizmusnak és az olasz fasizmusnak. Már ekkor hitet lett a „vezért elv" mellett, természetesen ig'yekezeít önmagát előtérbe he'.vezni és már 1938. év decemberiben Hejőcsabán mondott programmbcszédében a Róma—Berlin teng.'; y üres frázisainak hangoztatásával „íegyverbarátság" címén kész vo 1 on'ani a magyar vért. Áííandó diktátor jeíölt Berlin: A francia övezetben a köztisztviselők és a tanszemélyzet igazoltatása során Badenben 62, a Rajna vidékét 34 és Württemberg - ben a vizsgálat alá vontak 75 százalékét bocsátották el, mert megállapították., hogy nemzeti szocialisták. Csaknem valamennyi tanítót és tanárt el kellett bocsátani náci beállítottságuk miatt. ff Mussolini utolsó napja «f Róma; Palerio őrnagy „Mussolini utolsó napja“ címmel könyvet ír a volt fasiszta diktátor elfogása, halálraítélése és kivégzése részleteiről. Palerio és a Garibaldi-gárda néhány tagja fogta el annakidején a menekülő háborús főbünöst, Hitler cinkostársát. A dolgozók képtelenek megfizetni a mai temetési költségeket Egy koporsó: fél millió pengő! Az ostrom alatt és nem sokkal utána valósággal lehetetlen volt a holtaik kegyelet szerinti eltemetése. A főváros e téren is hatalmas munkát végzett, úgy, hogy a temetések terén is helyreállott a rend. A gazdasági helyzet változása azonban komoly gondot okoz a gyászolóknak, akik halottaiknak az Utolsó kegyelete: kívánják megadni. A temetések hivatalos árait épenúgy, mint a kegyeleti tárgyakat a napról-napra ugrásszerűen emelkedő árak miatt, ma szinte lehetetlen a kisjövedelmüeknek megfizetni. A községi temetkezési üzem legutóbb másodosztályú temetésért már több mint 40 ezer pengőt számított. Ezért az összegért az elhunytat kiszállítják a temetőbe, ahol felravatalozzák, majd furgonon utolsó pihenő helyére viszik. A gyászolóknak külön kell megvásárolnia a koporsót, a szemfedőt és a. sírkeresztet. Elő*tűnik van az Országos Iparegyesület Kegyeletipari Szakosztályának az irányárakat feltüntető jegyzéke, amelyhez a kegyszerkereskedők 60 százalék hasznot számítanak. Eszerint közép-típusti érckoporsó ára már nincs messze a félmillió pengőtől. Tölgyfakoporsó. úgynevezett ércállású pupírdísszel mintegy negyedmillióba kerül. A legegyszerűbb koporsó ára is 100 ezer pengő körül mozog. Általában határozottan koporsóhiányról lehet beszélni Papírbrokát párna ára 1—2000 pengő. 'Műselyemből készül fodros párna 40,000 pengő. A szemfedők ára hasonló. Az utolsó üdvözletként küldött koszorúk ára is csillagászati magasságot ért el, 10 ezer pengőért például nem is kapható élő. virágos koszorú. A temetési költségek magas ára legjobban a dolgozók tömegeit sújtja, hiszen a betegsegélyzök által folyósított temetési segélyek a tényleges kiadások fedezésére csak kis részben elegendők. Ügy ez a körülmény, min: a koporsóhiány kényszermegoldásra vezetett, amennyiben papírba csomagolva temetik el azokat a halottatakkat, akiknek hozzátartozói képtelenek koporsót vásárolni. Az, hogy Magyarország kirekesztette önmagát a népek szövetségéből elsősorban lmrédy munkájának „érdeme“. A magyar politika mefisztója, ez az ördögi figura hiúságától vezérelve, minden eszközt megragadott, hogy diktátorként áhljon a magyar nemzet élére. Sok sikertelen kísérlet than jöt-' a „Csodaszarvas'-mozgalom, amely nem voH más. mim a nácizmus és \:vmén* Közéleti, közhivatalnoki, politikai, közgazdasági szereplésével, írásaival, beszédeivel nemcsak a háborúba sodrásunkat eredményezte, hanem amikor .szerencsétlen politikája már a csatatereken a magyar katonák ezreinek halálát okozta, neki mindez kevés volt, fi több vért, több áldozatot kívánt s mindezt nem utolsósorban a maga érvényesülése érdekében. — A háború megnyerését kell minden eszközzel szolgálni! — irta szennylapjában, a Nemzetőr-ben és az Egyedül Vagyunk-ban. Abban az időben, amikor lmrédy másodízben lett miniszter, amikor a Szálast-propaganda már óriási arányokat öltött, amikor a közvéleménybe bedobták a jelszót: „1938 a mienklmrédy lelki ismeretéit terheli. hogy a köztisztviselői kar a legnagyobb mértékben fertőződött meg a nyilas eszmékkel. lmrédy politikai programmja lényegileg semmiben sem különbözött Szálasi programmjától és csak személyi ellentétek válaszíották el Imrédyt Szállásitól a vezerscg kérdésében, lmrédy, Rácz Jenő és Jaross Andor segítségévei Szálasi nyilaspártjának szervezetét vette mintául, a Magyar Megújulás Pártja és a nyilasok egy szellemi síkon működtek és Imrédynek terhére kell írni, hogy az 1939-es választásokon ötven nyilas képviselő kerülhetett be a képvisejöházba. A sajtó fokozott elnyomását lmrédy kezdte. Nyíltan diktatúrára töri és a mindenre kész, minden törvénytelenséget elkövető sajtófőnökével, a gazságokban párját ritkító Kolosváry Borosa Milhállyal szellemi téren is előkészítette a talajt a nyilas mozgalomnak. Egyezkedés a nyilasokkal 1942 augusztusában — ezt állapította meg a nyomozás — lmrédy és Szálasi tanácskozott egymással. A tárgyalásokba bevonták gróf Széchenyi Lajost, Hubay Kálmánt, Ruszkai-Ranzenberger Jenőt, Jaross Andort és Rácz Jenőt, Megállapodtak abban, hogy lmrédy veszi át a képviselői csoport vezetését, míg a politikai vezetés Szálasi Ferencet illette volna meg. lmrédy ekkor újabb követelésekkel lépe't fel, a párt vezetését is magának akarta biztosítani: Hubay megkötötte a megállapodást Iv.rédyvel, hogy lmrédy veszi ál a nyilasksresztes párt országos veze'é-l sér is és leszögezték, hogy mivel önerejükből a „nemzeti szocializmust“ megvalósítani nem tudj ik, behívják a német SS-utakula'okai. Szálaid Ferencnek pedig két évre vissza kell vonulni, Albrecht főhercegből pedio nádort csinálnak. A terv azonban Szaluin makacsságán megbukott. Kijelentette, hogy ..nem engedi magát.- .lmrédy • áttai. csőbe húzni“- Fiikor történt. Hogy Szálasi Hubayt és Ruszkent kizárta a pártból. Mindezekről most a nyomozás rardcAio le a lepleit. lmrédy poko-i ötlete voll, hogy a második zsidótörvényt a szeretet ünnepén nyújtották be a képviselőházban. lmrédy alakított a1 meg a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségét, a szépen hangzó egyesülés nem volt más, mint bűnszövetkezet amelynek élén lmrédy, a vezérjelölt állott. A német szedem legnagyobb propagálója lmrédy Béla volt. ö mondotta. hogy „Németországot dübörgő léptekkel kell követni" és ez a masirozás vezet el ,a nyilas boldogsághoz, a nyilas jóléthez". lmrédy erkölcsi gátlás néikü i ember volt, fékle'en hatalomvággyal, fp németek kiszolgálásának minden korlát nélküli cselédje. Sírásója volt a tisztességes éledet élni akaró magyarságnak. I,eleiimérgező intézkedéseivel, a szenvedélyek fel korbácsolásával ő állította oda Magyarországot a vesztes oldalra. Az olyan természetű háborús uszítás. min! hnrédyé, páratlan. Amikor már minden józan ember előtt nyilvánvalóvá lett. hogy ez a háború elveszett, lmrédy még miiedig uszított. Amikor már a Kárpátokban dúlTak a harcok, akkor sem nyugodott. Kereszt-esháborút hirdetett, e'sösorban a védtelen üldözöttekkel szenjben. lmrédy és társai döntötték romba Magyarországot, dúlták fel százezrek r, tnonai raboifát üde el a nácikkal az ország kincseit. Százezreket kiild'ek céltalanul a vágóhídra. Két nap múlva megkezdődik a számonkérés. A magyarság egyik leggonoszabb ellenségének felelni kell tetteiért Mátrai Sándor Az Imrédy per főtárgy a lasának megnyitásakor lesz 70 éves a Zeneművészeti Főiskola Már születésénél is nagy szerepet játszott a politika nekkel indokolták a gondolat megfojtását. Két év muiva. 1871-ben, mégis felvet ék másodszor is a költségvetésbe a Zeneakadémia tervének megvalósítását s ekkor maga Deák Ferenc tartóit beszédet mellette. Nem is akadt csak egyetlen ellenzője, egyetlen szűkkeblű honatya. 1875 november 14-én nyílt meg az iskola I tszí Ferenc belvárosi, haltéri lakásán. A megnyitás megint erde-kes politikai mtgnvilatkotásókra adott alkalmat. A képviselőkéi pénzügyi bizottsága ellene volt a meg. szavazott 29.000 forint Ráfizetésének, Zsedényi Ede javaslati a 8300 forintot törölt a költségé r I. Az iskola fenntartását veszi u e sodorta ez a szűklátókörű eljá s Épilyen viharos vitái* •! <zték meg Liszt Ferenc elnökké w i Kinevezőm séf is. Olyan érvekkel n jdták meg az intézetet s magát a 1 ghírü zsenit is, hogy Liszt még j jtlen magyar ..hangász.t" vagy z naorászt“ sem képzett addig itt sl > nem választható meg at orsj g p iskola élére. '-11 A háttérről.’ Liszt Feí i> [otthonából az Andrássv- it ÉBÍ rám alá kő! özött később az in bis 1907* ben épült fel mai. új o i k A Zeneművészeti F >1 Lián sok világhírű esemény játfcl 1 It le. De mindez művészeti jelet: s bü volt, politikai vagy hasonló r tény egy sem zajlott le termeibei 1* az első alkalom, hogy a MúzsáHj (íthonába beköi.özöt Justitia ist a iszony is s i t szolgáltat igazság ,! zokért a bűnökért, amelyeket a i lolsó negyedszázadban követtek í |. magyar nép ellen. Ni / László A máisodik világháború magyar főbűnöseknek tárgyalásaira, amint ismeretes, a Népbíróság keresve kereste az olyan megfelelő termei, ahol a nagy nyilvánosság előtt idézhetik vissza a vádlottak háborús tevékenységét s tárgyalhatják az általuk elkövetett bűnöket. A háború föbűnősei rtek első tárgyalása, a Bárdossy-per már lezajlott. November 14 én kezdi meg a bírósága második vádlott főtárgyalását, lmrédy Béla tetemrehivásáit, ugyancsak a Zeneművészeti Főiskola nagytermében Ez a november 14 e most másodszor nyer nagy jelentőséget a Zeneakadémia eleiében. November 14-én lesé ugyanis 70 éve. hogy a Magyar Zeneművészeti Főiskola megnyílt. Mindeneseire érdekes, különös jubileum ez mos:. Furcsa találkozása a politikának és művészetnek. Nem mintha első kézfogásuk volna, mert hiszen a Zeneművészeti Főiskola megnyitása is telítve volt politikai izgalmakkal. Az 1869. évben indul' meg a mozgalom egy országos jellegű zenei iskola megteremtésére. Minthogy politika nélkül, úgylá’szik. akkor sem lehetett semmi célt elérni, a kérdés felvetői Deák Ferencet kérték fel mozgalmuk támogatására. Deák Ferenc vállalta is a védnökséget. Az 1871 dec. 8-iki képviselőházi tárgyaláson azonban nem ő, hanem a nagy publicista és híres jogalkotó, Csengery Antal állót' ki az eszme védelmében s nem az ő ékesszólásán múlt, hogy a parlament többsége elvetette a zeneiskola tervét, költségeit törölte a budgetből. Azt mondták az ellenzők: a zene szélié, mi fényűzés, az országnak semmi anyagi haszna sem lesz belőle. Ilye-
