Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1945 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1945-10-15 / 15. szám
Érdekes tervek a főváros úpépfí€$ére 10 milliáidos újjáépítési kölcsön, gépesített közigazgatás, sajátkézelésű építési üzem Az hetekben egyre többet hallottunk és számos cikket olvastunk a főváros újjáépítéséről. A polgármesteri hivatal egyes ügyos" ályaiban serényen dolgozlak külön}éle terveken, rendeleteken, a közmunkák tanácsa is felröppent időn!.l..t egy új eszmét, vélemények, nyilatkozatok kergetik egymást, ha egyelőre sokkal több nem Is történhetik még, főként a nagy anyaghiány miatt. Az újjáép' ' eddig javarészt az utcák és terek rendbehozatalára, a házak kijavítására és a hidak közlekedhetővr tételére, új hidak építésére szorítkozott. Szerénynek ■látszó, de hatalmas feladatot oldottak meg máris. Vannak azonban az újjáépítési terveknek olyan érdekes részletei, amelyekről a nagyközönség nem igen tud, még csak egyes ügyosztályok munkakohóiban izzanak, de vannak olyanok is, amelyek már kikerültek az ügyosztályok szakértőinek a kezeiből s a szakbizottságokban is szóbakerültek. Fővárosi építési üzem A legérdekesebb terv, hogy a főváros állítson fel egy önálló építési üzemet és ez ténylegesen is kezdjen hozzá a munkához, kezdje meg a házak felépítését. Ez a házi építési üzem olyan volna, mint a főváros töbi üzeme, a villamosüzem, gázgyár, kenyérgyár, megfelelő szakemberekkel, szakmunkásokkal dolgozna, s bárkinek rendelkezésére állana. Ez a terv a magánépítkezők érdekeit is szol gálja, mert hiszen nyilvánvaló, hogy a magánvállalkozás nem képes elvégezni az újjáépítés rengeteg munkáját, belátható időn belül. 10 milliárd újjáépítési kölcsön Nen kevésbbé érdekes, s talán még ennél a tervnél is nagyobbszabású az újjáépítési kölcsön gondolata. Ezt a tervet Vas Zoltán polgármester is melegen támogatja s már a főváros pénzügyi szakértőinek számításai alatt áll. Az eddigi tervek szerint egy, nyereménykötvénnyel összekapcsolt, 10 milliárdos újjáépítési kölcsönről volna szó. Az egyes részvények 10.000 pengőt képviselnén s hogy kisemberek is hozzájuthassanak, kéí év alatt kellene befizetni. Ezek az összegek azonban a folytonos hullámzás folytán változást szenvedhetnek. A nagyvásárcsarnok újjáépítése és átszervezése A nagyközönséget, kereskedőket és a háziasszonyokat is közelről érdekli a nagyvásárcsarnok újjáépítésének terve. Ez a teljesen tönkretett intézményünk egyike volt a legmodernebb vásárcsarnokoknak, amelyek az utóbbi időkben Közép- Európában épültek. Újjáépítésével kapcsolatba” mégis szó van arról, hogy az azóta szerzett tapasztalatoknak megfelelően, úgy az átépítését, mint a benne uralkodó rendszert sokkal korszerűbbé kell tenni Gépesített közigazgatás Egészen amerikai izu és rendszerű az a terv, amely az adminisztráció gépesítését tűzte ki feladatául. Ez a rendkívül érdekes terv valóban amerikai rendszert akar meghonosítani. Arról van szó, hogy Nagy-Budapest közigazgatási kiépítésével az egyes kerületek és a Nagy-Budapesthez tartozó községek, vagy városok elöljáróságai, polgármes'.eri hivatalai, esetleg a nagyobb területeken szétszórt körzetek egyegy, az amerikai hadseregnél mar használatbavett akta távírógépet kapnának s ennek segítségével egyes ügyiratokat azon nal elintézhetnének. így a félnek nem kellene kerületről kerületre, hivatalról hivatalra járnia, amíg beszerzi az adagokat, másrészt a hivatalokban sem halmozódnának az elintézetlen akták. Úgy kell ezt el képzelni, hogy az ügyfél kérését a felvevő tisztviselő beírja a gépbe, a gép közvetíti és lemásolja az ü letékes kerületben vagy iigyosz talpban lévő kapcsoló gépen s az ott lévő tisztviselő ugyanazon a gé pen mindjárt megadja a kívánt vá laszt. Mindezek még az előzetes elő készítés stádiumában vannak, legalább pár hónapi kidolgozást ki vánnak. N. L. A reakciós ollós tiadifosoly-poliílkója: pusztuljanak odakint ! A demokrácia Móniin: minden magyart haza, a munkahelyére! 111 ►A magyar társadalom egyik legégetőbD problémája a hadifogolykérdés volt. A rombadöntött ország százezernyi munkáskezet nélkülözött. Földek, munkapadok, íróasztalok, műtőszobák vártáik a dolgos kezeket, hogy újra induljon az élet, hogy Szálasiék halálországából a demokrácia diadalmas életországa legyen. A hadifogolykérdés most aktuálissá tesz egy régi, még a múlt világháborúval kapcsolatos politikai botrányt, melynek szenvedő hősei a 14-es háború oroszországi hadifoglyai voltak. Kerek öt esztendő múlt el a békekötés után s a hadifoglyok sokezres csoportja még mindig kint veit Szovjetoroszországban. E sorok írója személyesen kereste fel a magyar külügyminisztérium illetékes osztályát akkor. — Megmondom őszintén, — szegeztem neki a szót a miniszteri tanácsosnak, — engem nem csupán a honvágytól kínlódó, ártatlan tízezrek ér dőlteinek. Én a magam személyében is érintve vagyok! Az uram a háború második napján be■vonult... Majd tíz éve nem láttam. A tanácsos úr szabadkozott: — Tökéletesen megértem asszonyom, de nem tehetünk semmit. — Miért? — Szovjetoroszországgal nem lehet tárgyalni. Kísérleteztünk, de sikertelenül. Azért voltam feleség és anya, hogy ne hagyjam ennyiben a dolgot. Felhívást szövegeztem a világ valamennyi kultumépéhez. Ezt a szöveget lefordíttattam több mint harminc nyelvre. Európa, Amerika, Ázsia valamennyi diplomáciai testületé megkapta felhívásomat. Néhány hétre rá felhívattak az egyik nagy nyugati állam követségére. A követségi titkár szívélyesen hellyel kínált s a következőket mondotta: — Sajnálatos közlésem van az ön számára, asszonyom! A magyar külügyminisztérium azzal a kifogással él. — ezt csak mint magánember közlöm önnel, — hogy Szovtetoroszország visszatartja a hadifoglyokat. A szovjet állam külkénviselete határozott formában közölte velünk, hogy többízben felszólította a maoyar kormányt, vegye fel a tárgyalás fonalát a maoyar hadifoglyok hazajuttatása ügyében, Hirdetmény. Budapest székesfőváros bőr- és nemi'heteggondoző intézetei az alábbi helyeken nyújtanak teljesen ingyenes nemibeteggondozást: ti., Tltleyf»-n ... *0, délelótt 9—V,lí-i* III., Szentendrei-fii 21, délelőtt »—lS-ij VI., Iiémintca 15/», délntán >/,«—7-ig. V!!., Rnzsik-tere 2. délutén 8—V,8-ig. Vili., Jiízsef-ntca 49. délelőtt V,#—19-ig. IX. . (ír. Ilalle- ntr. SB'íss. Iirií. (Sient Ietriikórhá» területem) délelőtt 1 9—13-ig X. , Mázsa-tér 9, délelőtt »—'',13-lg XI. , Kiikiircaii-utca 5. (ttldőgomdoeó-df.) dél«tán 8—>',8-ig XII. , Olasz fagur 29, délelőtt 9—19-ig. XIV., Cjviddk-mtea 9, délatái 4—B-ig. Budapest 3z«keifÍTár03 p*l?árMMfcrt. a külügyminisztérium azonban feleletre se méltatta az orosz prepozíciót. Azonnal rohantam a minisztériumba. Nem vagyok diplomata. Kertelés nélkül elmondtam, hogy egy példátlan, botrányos és aljas dolognak jöttem a nyitjára. Ha az urak nem orvosolják sokezer anya és gyermek fájó sebét s nem intézkednek azonnal a hadifogoly-ügyben, akkor ebből politikai fegyvert fogok kovácsolni és az utolsó évtizedek legnagyobb belpolitikai viharát fogom a nyakukba zúdítani. Mit várhattam ettől az izig-vérig reakciós, antiszociális rezsimtől? Egyáltalán nem lepett meg a válaszúit: — Nem érdekünk, hogy ez a csőcselék hazajöjjön. Meg vannak mételyezve és a szociálizmus csiráját hozzák be Magyarországra. Társadalmunk távolról sincs még olyan egyensúlyban, hogy ezzel az izgága, lázító tömeggel megbirkózzék... Majd később... Egyszer... Egyelőre szó sem lehet róla. Újra próbálkoztam. Akkorra már olyan visszhangot keltett a kiszivárgott botrány, — miszerint a magyar kormány áll a hadifoglyok visszatérésének útjában, — hogy megrémülve a várható fejleményektől, kénytelenek voltaik intézkedni. Pár hónap múlva megindultak a tárgyalások Szovjetoroszországgal. Nagy keservesen megjöttek a hadifogolyvonatok. Hetek múltaik és még mindig nem tudtam beszélni az urammal. Megint megjártam a minsztériumokat. — Sajnáljuk, a karantén kötelező — — mondották. Lejárt a vesztegzár ideje s az uram még mindig nem jött. Üjra fel a minisztériumiba. Cinikus mosollyal fogadtaik: — Ja, kedves asszonyom, nem elég a fertőtlenítés, a hazatérőket lelkileg is meg kell gyúrni kicsit, mert forradalmár igazságkeresőkre nincs szükségünk. Keserves hetek múltak így, míg végre magamhoz ölelhettem élettársamat. Így volt ez húsz évvel ezelőtt. A nép vezetői a nép ellenségei voltak. Most csodálatos gesztust mutatott a győztes Szovjetunió. Az új demokratikus Magyarország pedig fényesen megállta a helyét a hadifogolykiírdésben. A kitűnő magyar államférfi. Rákosi Mátyás kérésére, anélkül, hogy a békekötés hivatalos aktusait bevárták volna, Szovjetoroszország vezetői, élükön Sztálin marsallal, visszaadták a magyar dolgozókat hazájuknak. Egy régi politikai botrány krónikáját vázoltam itt fel. Mégis aktuális történet ez, mert rávilágít arra a hatalmas különbségre, mely a múlt országvesztő politikája és a jelen építő vezetése között fennáll. Dr. Ságvári Sándorné 2YhátnaC hászÉetek a peslszenlimrei nyilasok Szent Bertalan éjszakájáról Vajda M. Pál fényképező m műterme UjbÓS megnyílt VII., IJnmlajtleSs-«. 62. Az újságíró, aki napról-napia újabb döbbenetes részleteket hall a nyilasok bestiális garázdálkodásáról, mindig azt hiszi, hogy ennél borzasztóbb már nincs, de mindig kiderül, hogy tévedett. A tanár úr, aki itt ül velünk szemben, egyik résztvevője s egyúttal egyik „szerencsés“ áldozata volt a nyilasok pestszentimrei Szent Bertalan éjszakájának. Ö ama hét közé tartozik, akik életben maradtak. Az arcán még most is a rettegés és döbbenet vonásai rajzolódnak ki, ahogy visszaemlékezik, s ajkáról hol lázas izgalommal, hol meg szakadozva hullanak a szavak: Útnak indítják a sáncmunkásokat — Október 20-án sokezred magammal vonultam be sáncmunkára, súlyos betegen. Sorsom abba a csoportba vezényelt, amelyiket a nyilasok Pestszent Imrére hajszolfok. Betegségem révén hamarosan a gyengélkedő szobába kerültem, ahol már közel ötvenen feküdtek a puszta földön. Mind olyanok, akikről már a nyilasok is elismerték, hogy betegek és munkára alkalmatlanok. Sorsunk teljesen bizonytalan volt s bár leszerelésről szó sem lehetett, mégis olykor-olykor felvillant bennünk egy halvány reménysugár, hogy talán kínzóink közö-t is fog akadni valaki, aki valóban ember lesz _ és kórházba juttat bennünket. — Később ez a reménységünk is teljesen alább hagyott, de ekkor más remények ébredtek bennünk. Hírül vettük, hogy a felszabadító Vörös Hadsereg élcsapatai már a város pereme felé közelednek. Néhány nap múlva már hallatszott az orosz ágyúk dörgése is. — Egy napon, azaz pontosan november 2-án este a táborban levő egészséges sáncmunkásokat ú’.nak indították, mert a Vörös Hadsereg pestszentimrei betörése már csak órák kérdése volt. Mi betegen ottmaradtunk. Nem tudtuk: örüljünk-e ennek, vagy kétségbe essünk felette. Kiszámíthatatlanok voltak a nyilasok szándékai. 3-ára virradóra, hajnali 5 órakor azután minden kiderült. A kora reggeli szürkületben hat fegyveres nyilas rohant be a „kórterembe“ és állati bömböléssel a levegőbe lövöldözve adták ki a parancsot az azonnali sorakozóra. Pillanatok alatt felsorakoztunk az udvaron. — Irány a Cséri^elep! — parancsolták és a megrokkant, lázas, beteg sereg elindult a cél felé. Sortűz a bombakráter szélén álló áldozatokra Zuhogott az eső. Amikor odaérkeztünk, hátizsákunkat le kellett tenni, aztán felszólítottak bennünket, hogy pénzünké1- és értéktárgyainkat adjuk át. „A testvérek“ ezután három csoportba osztott.ík bennünket és a térség másik sarkában levő három hatalmas bőm bakráter partján állítatta fel a csoportokat. Akkor már tudtuk, mi következik... — Néhány pillanat alatt játszódott le mindez, mert a nyilasoknak ugyancsak sürgős volt az ügy és máris elhangzó t a sortűz. A szerencsétlen, beteg emberek egymásután hullottak hangos sikollyal a bombakráterbe. — Én magam egy szempillantás alatt a gödörbe vetettem magamat, így sikerült megmenekülnöm. — A gyilkolás után következett az elmaradhatatlan „szajré“ öszszeszedése, ahogyan ezt a nyilasok ott mondták. Akin valami jó ruhadarabot láttak, azt meztelenre vetkőztették. Egyik éle', ben ma radt bajtársunknak is lehúzták Iá bárói a bakancsot. Nagy önfegyelemmel halottnak tetette magát. Ez a nyilasok november 3-iki Szent Bertalan éjszakájának hiteles története. És a legyilkolt szerencsétlen öfoen áldozat még most is ott fekszik Pestszentimre és Pestszentlőrinc közölt eltemetetjenül a bombakráter fenekén. Kasznár Zoltán Emeletes családi ház építhető 21 óra alatt Páris: A francia napisajtó híradása után a képes lapok színes riportokban számolnak be arról az építészeti újdonságról, amely most, a háború után rengeteg embert érdekel. Először amerikai mérnök jelentetne, hogy három nap alatt építhető fel szabadalma szerint 2 szobás családi lakóház. A francia építész rekordot javított, a menynyiben 21 óra alatt — a képek szerint valóban modern — emeletes családi ház átadását vállalj». A gyorsaság nem boszorkányság — ez tűnik ki a lapok cikkeiből. Az építész nem árulja el összetételét annak az új anyagnak, amelyből a ház készül. A mintaház szerint 2—3 négyzetméteres darabokból állítják össze a számozott házrészeket. Pince nincs, minthogy megfelelő szigeteléssel készül az alapzat. Villany és vízvezeték természetesen hozzátartozik a gyorsan felépítendő házhoz, amelynek falai visszaverik a forróságot és a hideget. A híz természetesen jél fűthető. családi elő-Az emeletes ház földszintjén szoba, nappali-szoba, dolgozó-szoba van, a konyhán és kamrán kívül. Az emeleten 2 lakószoba, gyermekszoba és fürdőszoba sorako zik. A padlást tt mellőzte a tervező. Szakértők megállapítása szerint legalább 20— 25 éves élettartamú a 21 óra alatt 6 munkással felállítható családi ház. Ha tömegben gyártanák az ingatlan újdonságot, akkor — a feltaláló szerint — a mai hasonló épületek árának mintegy felébe kerülne. A hadirokkantakat soron kívül keil fogadni a közhivatalokban, mint azt a belügyminiszter e héten újból eL rendelte. Csak helyeselni lehet ezt xi utasítást, amelyre tulajdonképpen aligha van szükség, mert hiszen elképzelhetetlen, hogy valaki kétségbevonja a hadirokkantak elsőbbségi jogát. Azaz... sajnos mégis elképzelhető. Akadnak meg mindig, akik a hadirokkantaknak nemcsak elsőbbségi jogát nem ismerik el, hanem úgy látszik meg az elethez való jogukat sem. Az állam és a demokratikus pártok irányítása alatt álló hatalmas szervezetek erejük végső megfeszítesevel mindent megtesznek úgy a hazatérő hadifoglyok, mint a rokkantak erdekeben, a társadalomnak Dizonyos rétégéi azonban közömbösek a fasiszta elnyomóink által ránk erőszakolt háborúnak áldozataival szemben. Beszeljünk nyíltan. Az utóbbi időben az utcákon es körutakon ismét latjuk felbukkanni a kolduló badirokkantakat. Mintha az CaSO viiagiiaboru utáni szörnyű kísértelek járnának vissza ... Szerencsére ma még csak szórványos esetekben tautikozunk az utcán egy-egy kolduló rokkanttal, de eppen ezer't már most szóvá kell tenni ezt a fajdaimas kérdést. Azokroi, akik az eimuir háborúban a fasiszta diktátorok es csatlósaik parancsara a legdrágábbat, testi épségükét és egészségükét áldozták fel, gondoskodni kell. Nemcsak az államnak kötelessége ez, hanem az egesz társadalomnak, amely szótlanul tűrte, hogy a harcolni nem akaró férfiak tömeget idegen erdekek szolgálatában a vágóhídra vigyek. Nem lehet az utcákon es köztereken egyetlen kolduló hadirokkant sem! És nem árt az sem, ha a hatóságok ieigazolíatják az újkeletű koldusokat. Egy-egy ilyen igazoltatás azzal a meglepetéssel is járhat, hogy nem is rokkant katona akarja felkelteni a szánalmat, hanem csupán a reakció provokációjáról van szó. Ha szélhámos az, aki hadirokkant, nak álcázza magát, akkor szigorúan el kell járni ellene, ha azonban valóban a. háború iukkai.íja, akkor azon. nal meg kell menteni a koldusnyomortói, sürgősen gondoskodni kell róla — emberileg. A legelemibb szociális kötelessége ez a demokratikus Magyarországnak. * Nézzük meg az érem másik oldalát is. Nap-nap után olvashatunk a gazdasági rendőrség eredményes munkájáról, az éielmiszercsempészek, árdrágítók díszes társaságáról, akiket a razziák során lepleznek le. Valutaüzérek, textiifonalat drágító versenyistállótuiajdonosok, ekevasakat rejtegető borbély, lisztet és burgonyát mázsaszám felhalmozó „értelmiségiek“, sokszázezer cigarettával spekuláló kétes egzisztenciák az alakjai annak a rémregénynek, amely a dolgozó Budapest mai nyomorúságának szomorú fejezeteit tartalmazza. A gazdasági rendőrség csak nemrég működik, de jó utakon halad. Kettőzött szigorral és éberséggel kell lecsapni a dolgozó Magyarország hiénáira, a gazdasági reakció élharcosaira, hogy nyomuk se maradjon. A rádió nagy adóállomásának üzembehelyezése után most megnyílt a rádió-táviróösszekötteiés a Szovjetunióval, Nagybritániával és az Egyesült Államokkal. A fasiszták által halálraítélt és nagyrészt elpusztított Magyarország lassan ismét belekapcsolódik a világ vérkeringésébe. Szörnyű elszigeteltségünk, amelyet a fasizmusnak köszönhettünk, meg. szűnt és kezdünk ismét szerény tag. jává lenni annak a családnak, amelyet bűnös „vezetőink“ annakidején megtagadtak: a művelt emberiségnek. Minden ilyen lépés mérhetetlen jelentőségű. Hála és elismerés jár minden eredményért azoknak, akik azt emberfeletti munkával lehetővé tették: az ideiglenes kormánynak, a demokratikus pártok vezetőinek é* elsősorban a dolgozó tömegeknek. Néhány hónap megfeszített munkáival megtörték azt a jeget, amelyet a fasizmus páncélként vont az or. szág köré és nemcsak a romokat kezdték eltakarítani, hanem kiszabadították az országot abbéi a végzetes elszigeteltségéből is, amely pusztulással fenyegette. Éljünk okosan a lehetőségekkel és bizonyítsuk be, hogy méltók vagyunk arra a helyre, amelyet a művelt nemzetek sorában fenntartottak számunkra. LÁSZLÓ FERIN« M AGYAR ÍÖ V öT l
