Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1945 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1945-09-01 / 9. szám
Tanulságos közgazdasági regény egy náci vállalatról és mai utódjáról Hitlerek rablógazdálkodását demokratikus munkaközösség váltotta fel a pomáziszövőgyárban A pomázi vasútállomás körtében hatalmas gyártorony felkiáltójelként ineredi az ég felé. A telep kapuján ki® tábla: UWAG Magyar Szövőgyár Részvénytársaság | maradt idejük a gyár leszerelésére. Ezért megrongálták a ! vállalat berendezését. De ami könnyen mozdítható volt, azt elvitték. Egyik íróasztal fiókjában a német követség leve-Arról akarunk beszélni, ami a gyárkapu mögött volt és van. Ha valaki megírja majd a szörnyű világégés igazi történetét, nem maradhat ki az a megdöbbentő fejezet, amely Hitler és cinkostársai gazdasági rablóhadjáratát világítja meg. A nemzeti szocializmus szomorúemlékű diadalrajutása után gazdasági és politikai kémeik tömege lepte el Európát. Magyarország, az úgynevezett »baráti állam«, sem volt kivétel. A német gazdasági hatalom itt is minden felé gyökeret vert, hogy mint hatalmas pióca, szipolyozza ki a magyar élet vérét. mindenki német... 1938-ban, mint azt statisztikák igazolják, rohamosan keletkeztek német érdekeltségek Magyarországon. Gyárakat, vállalatokat létesítettek, vagy azok részvénytöbségét szerezték meg a nácik, hogy minél többet harácsolhassanak. Ez az elgondolás vezette a német illetékeseket, amikor Poroszon az UWAG Magyar {Szövőgyár Részvénytársaságot alapították. A mese természetesen az voltj, hogy »a magyar gazdasági életet kívánják erősíteni, magyair dolgozókat akarnak munkához juttatni«. A német gazdasági »segítség« a gyakorlatban azután egészen másképpen festett. Erre lc">obb példa az UWAG- A vállalat igazgatói, tisztviselőn munkásai mind németek voltak. Az sem véletlen, hogy a szövőgyárat Pomázon, sváb vidéken alapították. Munkásnak, segédmunkásnak sváb kellett! Hogy milyen »Magyar Szövőgyár« volt az UWAG, a legjellemzőbb arra az a levél, amelyet a Magyar Jövő munkatársa a gyártelep irodájában talált. Eszerint egy biztosító vállalatot arra kér az UWAG, hogy német nyelven tegye meg ajánlatát. Magyarul nem tudott a magas vezetőség. Azaz mégis. A vége felé... 1944. december 15-én még: »Kitartás!« »Éljen Szálasi!« badarsággal zárták levelüket. Az UWAG német vezetősége a gyönyörű nemzetiszocialista szólamok hangoztatása mellett a legkegyetlenebb kapitalistákat megszégyenítő kizsákmányoló rendszert valósította meg. A munkásságot gyalázatosán rosszul fizették. Évek bosszú -során például egyszer sem adtak szövetet a dolgozóinak. Körmönfont módszerekkel a lehető legdrágább áron hozták forgalomba a termel vényeket. A haszon legtöbbször magyar élelmiszerekben Németországba vándorolt. A diadalmas Vörös Hadsereg ökölcsapásai nyomán és a szövetségesek egyiittmiiködésének eredményeként múlt évben már letűnőben volt Hitler addig is kétes ragyogáséi csillaga. Miközben a szovjet haderő erőteljes lépésekkel haladt Magyarország felszabadításában, az UWAG náci vezetőinek sürgős teendői akadtak. »Átmenteni« a gyár berendezését, elvinni mindent, ami megmozdítható. Ez a tervük csak részben sikerült. Az UWAG igazgatósága Hitlerben bízott és meg akarta várni amía 12 éra elmúlik 5 perccel. Nem lét találtuk. Ebben Hitler pesti helytartója örömének ad kifejezést, hogy a vállalat pénztárkészletéből 200.000 pengőt »biztonságosabb helyre sikerült átmenteni Az újjáépítés eredménye Ez év májusában az iparügyi minisztériummal folytatott tárgyalások után a Nemzeti Segély vette át az UWAG Magyar Szövőgyár Részvénytársaságot, hogy az addig német érdekeket szolgáló vállalatot az országépítés, nemzetmentés szolgálatába állíthassa. Megkezdődött a helyreállítás hatalmas munkája. Napróluapra rohamosan haladt ez a tevékenység. Már június végi üzembe helyezték a vállalat üzemeinek egy részét. Júliusban pedig takarókat és ruhaszöveteket szállíthatott a gyár munkásoknak, vasútépítőknek, az ellenállási mozgalom hőseinek és népruházati célokra. Az újjáépítési ver senyben az elsők között állanak az UWAG mostani munkásai, mert a mai nyersanyaghiány mellett is a békebeli termelésnek több, mint felét készítik. A fonoda két munkamenetben dolgozik, hogy minél több nyersanyagot nyújthasson a szövődé számára. »Gyújtsd a rongyot! Ruha lesz belőle!« — ez a Nemzeti Segély textilhulladékgyüjtő mozgalmának is a jelszava. Nagy rongy szállítmányok érkeznek a pomázi gyárba. Amikor a községben jártunk, hangos muzsikaszóra lettünk figyelmesek. Nagy tártezefcéren kis zenekar működött- Hamar tömeg vette körül őket. A Kommunista Párt pomázi szervezete és a MaDISz zeneszóval gyűjt rongyot az UWAG számára. A munkásság most tudja, érzi, hogy fontos szerepe van az országépítés munkájában. Minél többet kíván termelni, hogy a rászorulóiknak és a dolgozóknak olcsó takaró, szövet jusson. A vállalat mostani vezetősége a lehetőséghez képest jutalmazni kívánja az UWAG lelkes munkásait. Élelmiszeres csomagokat, cipőtalpat osztott jszét, továbbá biztosította az jalkalmazottak téli tüzelőszükségletét. Több mint 120 alkalmazottja van a gyárnak. Ezek számára most készülnek a saját gyártmányú munkaruháik- Az UWAG alkalmazottai csatlakoztak az »Arccal a vasút felé« mozgalomhoz. Napi óriás rohammunkával vesznek részt az újjáépítésben. Eddig 30.000 pengőt juttattak e célra Mindez csak nagy vonásokban festett kép a múltról és jelenről. Az UWAG kis közgazdasági regénye példa arra, hogy a német rablóhadjárat hogyan terjeszkedett el a ma. ■gyár gazdasági életben és példamutatás arra: miképpen lehet, hogyan kell a demokrati kus Magyarország gazdasági életét, céljait szolgálni. Ritter Aladár A társadalmi szervezeten közös bizottságot létesítettek a hadifogoly-ügy intézésére A főváros utcáin, állomásokon, szerte a széles országutakon, mindenfelé látni lehet már a hazatérő hadifoglyokat. Hozzák az örömet, a család boldogságát, a rég nem látott hozzátartozók számára az igazi békét, a béke legszebb ajándékát. A szovjet katonai hatóságok ugyanis a magyarság iránt érzett barátságuk bizonyságául már eddig is hazaengedték a fogságukba került katonák egy részét, noha arra a békekötés megkötéséig nem lettek volna kötelesek. A szovjet katonai hatóságok e nagylelkűsége folytán körülbelül 50 ezren tértek haza a fogolytáborokból. A napokban Vorosilov marsall újabb tanujelét adta a Szovjet baráti jóindulatának. Közölte Gyöngyösi János külügyminiszterrel, hogy Sztálin generaliszszimusz legfelső elhatározása folytán a Szovjet hazaengedi az összes hadifoglyokat. Sztálin generalisszimusznak ezt a nagylelkűséget mutató nemes gesztusa s a szovjet katonai hatóságok gyors végrehajtása valóban minden hálát megérdemel a magyarság részéről. Erre az alig remélt jóindulatra az összes társadalmi rétegek megmozdultak, hogy most már a Szovjet jóvoltából idő előtt hazatérők itthon is olyan kedvező fogadtatásban részesüljenek, mint amilyen nagylelkűen a szovjet kezelte ügyüket. A magyar társadalom a felszabadulás első perceitől várta a hitleri csatlósok által saját érdekeivel ellenkező célokért harcba kényszerített fiai viszszatérését, ez a váratlanul ért baráti jóindulat mégis készületlenségben találja. Keletről, a Szovjetből és Romániából, nyugat felől Ausztriából és Németországból visszaindított foglyok óriási száma ugyanis olyan hatalmas munkát kíván az itthoniaktól, hogy arra gondosan és tervszerűen előre fel kell készülni. A visszatérő hadifoglyok ügyeinek intézésére a kormánnyal folytatott megbeszélések alapján a legnagyobb demokratikus társadalmi szervezetek, nevezetesen a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a Magyar Vörös Kereszt, a Nemzeti Segély, a MaDISz, a Hadifoglyok Családjainak Szövetsége közös bizottságot létesítettek s ebben « bizottságban résztvesznek az egyes szakminisztériumok és a főváros kiküldöttei is. A bizottság- megalakulása után nyomban megkezdette munkáját. Első feladatának tekinti a társadalom teljes bevonását, valamint a foglyok hazautazásával járó nehézségek leküzdését. Az illetékes kormányzati szervek és ezeknek a társadalmi szervezeteknek a közös együttműködése alapján remélhető, hogy a sorozatosan visszatérő hadifoglyok ügye kedvező intézkedésekre s kielégítő megoldásokra talál. Dr. Molnár Erik népjóléti miniszter nyilatkozata az új népvédelmi rendeletről ki érdekelt néposztályok ezentúl önmasuk határozzák mes a szociális segítés módozatait Az új népvédelmi rendelet megjelenése után a Magyar Jövő munkatársai felkeresték dr. Molnár Erik népjóléti minisztert, aki az alábbiakban nyilatkozott a nagyjelentőségű kérdésről: — A régi kormányzati szociálpolitika alapvető törvénye az 1940 : XXIII. törvénycikk az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot létesítette. Ennek végrehajtó szerve volt az Országos Szociális Felügyelő‘ség. Maga a törvény a szociálpolitikai tennivalókat általában a sokgyermekes családok körére korlátozta. A demokratikus Magyarország már az ideiglenes nemzeti kormány megalakításakor ismét felállította a Népjóléti Minisztériumot, amelynek feladatkörét két főcsoportra osztotta: szociálpolitikai és közegészségügyi csoportra. A szociálpolitikai feladatok megállapításával és rendezésével szükségessé vált a nép- és családvédelmi törvénynek megváltoztatása. Erről szól az új kormányrendelet, amely meghatározza az állam szociálpolitikai feladatait és megállapítja, hogy _ a dolgozó néposztály szociális helyzetének javítása közfeladat. A rendelet, a feladatkörrel kapcsolatban szakszolgálatot épít ki. amely alulról felfelé, a községektől egész a minisztériumig terjed. A demokratikus szociálpolitika Megtudjuk, hogy a minisztérium szociális igazgatási osztálya keretében a szociális főfelügyelők irányítják a hat kerületre osztott ország’ szociális munkáit. Az egyes törvényhatóságokban szociális felügyelőségek létesülnek, amelyeket egy-egy szociális felügyelő vezet és ezek szaklétszáma vármegyei, városi, járási, illetőleg községi szociális titkárokból áll. A rendelet elsősorban a rátermettséget és a szakképesítést kívánja a szakszolgálat alkalmazottaitól és ennek megfelelően különleges iskolai képesítést nem ír elő kötelezőleg. — Az új kormányrendelet biztosítja azt is, hogy az érdekelt néposztályok önmaguk határozzák meg a szociális segítés módozatait — emeli ki a miniszter. — Ezért javaslattevő és véleményező szerveként a népjóléti minisztérium mellett az Országos Szociálpolitikai. Tanács működik, egyes törvényhatóságokban a Törvényhatósági Szociálpolitikai Tanácsok> megyei városokban és községekben pedig a szociálpolitikai bizottságok juttatják kifejezésre a demokratikus elveknek megfelelően a kívánalmakat, .javaslatokat és észrevételeket. Ezeknek összetételében természetesen résztvesznek a Függetlenségi Frontban tömörült pártok képviselői, a Szakszervezeti Tanács kiküldöttje, . földmunkások és kisbirtokosok országos szövetségének képviselői, valamint más intézmények és társadalmi egyesületek kiküldöttei. „Jelentős szerep jut a társadalmi munka legfontosabb szervének..." A régi Országos Szociális Felügyelőség alkalmazottainak jelentős része az új munkakörben fogja ellátni feladatát és fokozatosan sor kerül a további szociális felügyelői, illetve titkári állások betöltésére. Ezek jelentős része már szeptemberben elfoglalja munkahelyét, az új alkalmazottak pedig előzetesen szakképzettségük céljából tanfolyamon vesznek részt. , Dr. Molnár Erik így fejezte he nyilatkozatát: — Természetesen az állam tevékenysége nem ölelheti fel a szociálpolitikai tennivalók összességét. Ezt már a pénzügyi eszközök elégtelensége miatt sem láthatja ei. Az új rendelet nem kívánja mellőzni a társadalmi intézmények^ és egyesületek szociális irányban eddig is kifejtett értékes munkásságát. Ellenkezőleg: arra törekszik, hogy azokat a nagyobb eredményesség érdekében összhangba hozza, a gyakran túl szétforgácsolódott társadalmi előnyöket egyesítse és ezáltal anyagi és közreműködési téren is jelentékenyen gyarapítsa és megvalósítsa az állami szociálpolitika által kitűzött célok megvalósítását. Ebben a munkakörben így jelentős szerep jut a társadalmi munka jelenlegi legfontosabb szervének, a Nemzeti Segélynek. Ugyanúgy továbbra is alkalom nyílik más társadalmi egyesületek szociális munkájára, sőt az új rendelet alapján ezeket az állam mindenben fokozni és erősíteni kívánja. A demokratikus Magyarország alapköveinek sorában — mint a nyilatkozatból megállapíthatjuk — nagyjelentőségű az új és valóban szociális rendelet Zichy István grófnak köszönhetjük a budakeszi sváb fészket Budakeszi a Jánoshegy és a Szabadsághegy nyugati lejtőin terül el, gyönyörű zöld erdőtől koszorúzva. Azt is tudja mindenki, hogy svábok lakják. Kiváncsi voltam, hogy kerültek Budapest környékére ezek német jellemvonásokat olyan sajátosan és csökönyösen megtartó atyafiak, mikor jöttek ide? Gondoltam, uem rég. Hiszen ha régen jöttek volna, idejük lett volna levetni erőszakos és utálatos tulajdonságaikat. „Lázadók" után svábok Kutatni kezdtem és érdekes felfedezésekre bukkantam. Budakeszit eredetileg Fel-Keszinek, vagy FelsorKeszinek hívták.. A község úgy alakult ki ezen a helyen, hogy a vásárokat járó nép ki akarta kerülni az esztergomi országúton lévő vámot, s inkább választotta, ezt a hegy alatti külön ntat. 1659-ben Lipót király gróf Zichy Istvánnak adja adományul a községet. 1739-ben a pestis megtizedelte a lakosságot s új település kezdődik a régi község közelében. A megtizedelt lakosság pótlásara is kellenek az új települők. Zichy gróf eleinte szép szavakkal mindent kilátásba helyez a Székelyföldről jött új települőknek, később azonban megbánva kijelentéseit, amikor a
