Magyar Hirnök, 1970. július-december (61. évfolyam, 27-44. szám)

1970-08-27 / 35. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — MANVILLE — FRANKLIN TOWNSHIP (Somerset) THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK---------o---------AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON No. 35. SZÁM VOL. 61. ÉVFOLYAM ÁRA 20c—SINGLE COPY 20c NEW BRUNSWICK. N. J. , • 53 ' Thursday. August 27. 1970 Ili ÁLLAMPOLGÁROK VÉLEMÉNYE: AMERIKA MÉG MINDIG-A VILÁG LEGNAGYSZERŰBB ORSZÁGA Az utóbbi időben egyre több támadás éri Amerika társadalmi, gazdasági és po­litikai rendjét. A dolog külön érdekessége az, hogy senki sem támadja olyan hevesen — és nem ritkán igazságta­lanul — Amerikát, mint ép­pen az amerikaiak. Errevaló tekintettel egy new yorki ujságiró-csoport a közelmúltban körutat végzett az országban. A riporterek megkérdeztek néhájiy uj, most naturalizált amerikai polgárt: miképpen vélekedik fogadott hazájáról? Az ujságiró-csoport tagjai 16 különböző országból ideér­kezett és naturalizált sze­mélyt intervjuoltak meg. A válaszokból kiderült, hogy az uj amerikai polgárok koránt­sem olyan szigorúak, mint az itt született polgárok. A válaszok röviden a kö­vetkező szavakban foglalha­tók össze: — Amerika még mindig a világ legnagyszerűbb orszá­ga. Az alábbiakban közlünk né­hány választ, a név mellett zárójelben közöljük az illető nemzetiségét és lakhelyét. George Giakos (görög, Garden Grove, Calif.): — Amerikában bármit te­hetek, mindaddig, amig az másnak nem okoz kárt. Ame­rika nagyszerű ország, szinte mesevilág. Mindenki számára alkalom kínálkozik az érvé­nyesülésre, függetlenül attól, hogy kicsoda és honnan érke­zett. Mrs. Rebecca Williams (fi­­lipino, Miami, Fia.): — Az amerikai eszménye­ket szeretem, tetszenek ne­kem és egyetértek azokkal. A családi házak gyönyörűek, az emberek nagyszerűek, az or­szágutak nagyszerűek ... az egész életforma nagyszerű ebben az országban! Maria Mathews (kubai, Hollywood, Calif.): — Ebben az országban minden politikai és vallási meggyőződésnek helye van. Amerikában mindenki szaba­don mondhatja el a vélemé­nyét, nem kell attól retteg­nie, hogy letartóztatják, mint ahogyan ez Kubában törté­nik. Mondhatok-e ennél töb­bet? Dániel Lau (hong kongi kí­nai, Tacoma, Wash.4: — Amerikában azt sze­retem a legjobban, hogy min­denki szabadon választhat magának foglalkozást és tár­saságot. Mrs. Irmtraud Detanore csehszlovák, Tacoma Wa­shington) : — Szeretem ezt az orszá­got, szeretem azt, hogy sza­bad vagyok, mindennél job­ban szeretem azonban az amerikai embereket, akik a világ legbarátságosabb embe­ri lényei. Angela Smith (ir, Santa Monica, Calif.): — Az amerikai napfény a világ legnagyszerűbb dolga. Az ir napfény sötét gondok­kal és problémákkal terhes. Az amerikai napfény üde és ez a napfény a világ legsza­badabb, legdemokratikusabb népére hullik. Luis Rodriguez (guatema­­lai, Los Angeles): — Amerika a világ leg­nagyszerűbb országa. Ebben az .országban olyan mértékű az emberi szabadság, amely­hez hasonlót a világ egyetlen más országában se találunk. Az újságírók, érdekes mó­don, egyetlen magyart sem intervjuoltak meg. A megin­­tervj uoltak között azonban mégis volt egy magyarszár­­mazásu, Jules Erdély, aki Franciaországból vándorolt az Egyesült Államokba, édes­apja viszont annakidején Ma­gyarországról ándorolt Fran­ciaországba. Jules Erdély La Miradaban (Calif.) lakik és az ő nyilatkozatával fejezzük be cikkünket: — Minden nagyszerű eb­ben az országban: mindenki szabadon dolgozhat és való­ban szabadon törekedhet bol­dogságra. S ez az, ami külön­legesen értékes az Egyesült Államokban, számunkra, na­turalizált amerikai állampol­gárok számára. Soha nem volt még ilyen szabad ország a földkerekségen, mint ami­lyen Amerika — és soha nem is lesz még egy ilyen nagy­szerű ország. FŐT, ABRAHAM DEZSŐ REFORMÁTUS PÜSPÖK AFRIKABAN VAN A World Council of Chur­ches Egyházak Világtanácsa hatévenkinti nagygyűlését az afrikai Nairobiban (Kenya) tartja, s azon a szabad világ magyar reformátusait Főt. Ábrahám Dezső, az Ameri­kai Magyar Református Egy­ház püspöke, perth amboyi lelkész képviseli. Hat évvel ezelőtt Indiában tartották ezt a gyűlést s azon a magyar reformátusságot, mint emlékezetes, Főt. Dr. Béky Zoltán püspök képvisel­te, mégpedig olyan alaposság­gal, hogy felszólalását a világ­lapok is közölték. Főt. Ábrahám Dezső a vi­lág-gyűlésről Svájcban is lá­togatást tesz, a reformáció “bölcsőjénél” és szeptember 10. táján érkezik haza Perth Amboyba. MUNKAALKALOM NŐKNEK . Az utolsó nagy vakációzás ide­je közeledik . . . amihez szüksé­ge van bizonyára extra készpénz­re. Szabad idejében szépen ke­reshet az AVON cikkek árusítá­sával. Továbbiakért telefonáljon most: Perth Amboyban Hl 2- 2462. New Brunswick környékén 545-0990. Allentown-Bethlehem. Pa. környékén pedig 432-9016 szám hívásával. FATHER BORSYT ELHELYEZTÉK NEW BRUNSWICKRÓL... Valósággal villámcsapás­ként érte a new brunswieki Szent László r. k. egyházköz­ség népét az a hir, hogy az egyházközség plébánosát, Ft. Borsy G. Engelbert atyát, 13 évi odaadó, épitő, gyarapító iteni munkássága után vá­ratlanul a Milwaukee, Wisc.-i Szt. Imre egyházközséghez helyezte át felettes hatósága. Borsy atya elhelyezésének hírére sokan kerestek ma­gyarázatot, feleletet a kér­désre: miért? De eredmény­telenül. Szerkesztőségünk telefon­ja napokon át gyakran csen­gett, az érdeklődők tőlünk, rajtunk keresztül szerettek volna megtudni egyet s mást e kérdéssel kapcsolatban, mi azonban éppen olyan tanács­talanok és tájékozatlanok va­gyunk, mint az érdeklődők. Father Borsy röviddel Bó­­dy atya halála után, lí>57-ben jött New Brunswickra. Roeb­­ling tartományfőnöke nemso­kára ezután Borsy atyát plé­bánosnak nevezte ki, s az el­múlt 13 év alatt nem volt New Brunswick és környéke magyarságának olyan ügye, megmozdulása, problémája, amiben ő részt ne vett vol­na segítő jóakarattal, ma­gyar vezetőemberhez és veze­tő magyar egyházához méltó­an! Dolgozó, még a kétkezi munkától se visszariadó, né­pét hűséggel és odaadással szolgáló jó magyar papunk volt ő itt ezekben a nevét, alkotásait, emlékét tör­ténelmünkbe és az egyházköz­ség történetébe éppúgy, mint szivünkbe örökre bevéső esz­tendőkben s úgy érezzük, csak hálával tartozunk az Egek Urának azért, hogy itt járt, köztünk volt, a miénk volt! Sokan csak akkor fog­ják igazán értékelni munká­ját, csak akkor fogják való­ban megtudni, hogy ki volt ő itt nekünk, mikor már nem lesz itt ... A modernizált, csodaszép öreg Szent László Hall, Borsy atya munkájának és alkotásainak egyike, örök emlékeztetője lesz annak, hogy ő itt járt . . . Ilyen szívvel, ezekkel a gon­dolatokkal veszünk búcsút a magunk és sok-sok jó ma­gyar testvérünk nevében a szeptember közepe táján in­nen eltávozó Főt. Borsy Gy. Engelbert atyától, aki: ami­lyen veszteség lesz nekünk, olyan nyereség lesz Milwau­kee és környéke magyarsága számára! A, szomorú hiríb némileg enyhíti az a tudat, hogy Fa­ther Borsy helyébe egy izig­­vérig jó magyar, nagy művelt­ségű, komoly és értékes má­sik vezetőembert kap a Szent László egyházközség és New Brunswick magyarsága Főt. Dr. Füzér Julián ferences atya személyében, aki De- Witt, Michiganból jön hoz­zánk és akit még roeblingi tartományfőnöki idejéből is­merünk és tanultunk meg tisztelni, szeretni és nagyra­­becsülni. Annakidején ő az Amerikai Magyar Szövetség és a Magyar Segélyakció ma­gyarmentő munkájából is ak­tivan vette ki részét, számos esetben találkoztunk vele fon­tos gyűléseken, ahol népünk és fajtánk sorsáról és sorsá­nak javításáról volt szó, s az ő szavainak, tanácsainak és munkájának ezen a téren mindig értelme és értéke volt. Hisszük, hogy New Bruns­wick magyarságának éppúgy, mint az egyházközségnek, — amelynek most plébánosa lesz — csak haszna, előnye és öröme lesz abból, hogy ö és nem más jön ide közénk. Se­gédlelkészként Főt. Kertész Tamás atya a milwaukeei egyházközségből jön át ide, ahová most Borsy atyát he­lyezték. Tudomásunk szerint Ft. Végvári Vasul atya to­vábbra is itt marad New Brunswickon, mint a Szent László egyházközség segéd­lelkésze. EGY NAGY Hálószoba idősebb dolgozó férfinek kiadó New Brunswickon. Telefon: 343-289«, I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom