Magyar Hirnök, 1970. július-december (61. évfolyam, 27-44. szám)
1970-10-08 / 41. szám
Thursday, Oct. 8, 1970 MAGYAR HÍRNÖK 15. oldal HARANGOK A harang egyike az emberiség legősibb hangszereinek, a köztudadtban azonban múltjáról, szerepéről, történelmi és művelődéstörténeti jelentőségéről mégis keveset tudnak. Közel háromezer éves múltra tekinthet vissza. Bronzból készült harangokon kivül ismerünk agyagból és porcelánból készült harangokat is. A fennmaradt legrégibb harang asszír eredetű és a Kr. e. nyolcadik században készült, de a kínai Írásbeli emlékek szerint eredete ennél sokkal régebbre nyúlik vissza. Európában a Kr. u. hetedik században tűnt fel és az első harangöntök Franciaországban működtek. Egyházi szerepe Fabinianus pápa 604-ből származó rendelkezésével kezdődött; rendeltetése: “Vivos voco, mortuos plango, fulgura frango” (Hívom az élőket, elsiratom a halottakat, megtöröm a villámokat) jelzi, hogy szertartási célok mellett egyebekre (viharok, árvizek, tűzvész, ellenség közeledésének a jelzésére) is használták. A keleti egyházakban csak a kilencedik században honosodott meg, de használata rohamosan terjedt. Kezdetben igen drága volt, s a templomok az arany kegyszerekkel egyenlő becsben tartották, használata mégis egyre terjedt, szaporodtak a harangöntők (akik legtöbbször ágyuöntők is voltak) és bár a történelem viharai igen sokat pusztítottak el, mindig pótolták őket. Sok harangot semmisített meg az első és a második világháború féméhsége; a beolvasztott harangok számát mintegy 200,000 darabra becsülik. A 18-ik századig a harangkészités egy-egy mester nevéhez fűződik, a 19-ik században azonban ezek szerepét a nagyobb műhelyek, ipari vállalatok veszik át; a harangöntés is indusztrializálódott. A rekordokra való törekvés a harangot sem kerülte el. A templomok is, a harangöntő mesterek is, azon igyekeztek, hogy mindig nagyobb harangokat állítsanak elő. Mig a 15-ik században csak 15 tonnát nyomott a legnagyobb harang, a 17-ik században a japánok már 75 tonnás harangot is készítettek. A harang, mint ütőhangszer nemcsak önmagában, vagy társai együttesében fejt ki zenei hatást (több harang esetében az együttesben az egyes harangok hangzására is tekintettel voltak), de vezérlő és mozgató mechanizmusokkal összeépítve már zenedarabok előadására is alkalmasak. A harangjátékos automaták közül legrégibb a strasbourgi dóm 1352—1354 között épített világórája. Nevezetesek a salzburgi, lübecki, prágai harangjátékok is. Magyarországon a legnagyobb hírre a szegedi Dóm tér harangjátéka tett szert, amely régi magyar dallamokat és diákdalokat játszott. A régi harangok történeti, művészeti, művelődéstörténeti jelentőségének köszönhető, hogy a múzeumok régóta gyűjtik őket. Felirataik történelmi jelentősége, dombormüveik művészeti szépségei bőven indokolják ezt. Magyarországon a Magyar Nemzeti Múzeumnak van a legnagyobb haranggyüjteménye: a két világháborúban az ágyugyártás céljaira beszolgáltatott harangok közül a történelmi és művészeti szempontokból nevezetesebbek ugyancsak ide kerültek. Pár jelentősebb haranggal vidéki múzeumok is rendelkeznek. Galambos Ferenc SÁRKÁNY ANDRÁS: Ha kinyitom a Bibiiám Kezemben nincs próféta-bot Nem vagyok Isten embere. Épp szolga csak. De szent robot, Hogy csendben járhatok Vele. á Ur szolgái vándor utján Alkony-órán, nyájas este Vár egy sátor árnya s hull rám Fényes álmok dús gerezdje! A “Kármelről” jövet — menet £ S “völgyek” vágyoltó mélyiben Pezsdül, ég, fénnyel telne meg A szív, ha itt most elpihen! Ur szolgái vándor utján Ez az “oázis” oly mesés Csillag-bársonyos éj múltán Feledtet sajgó ébredést! Ha kinyitom a Bibliám Világok érintkeznek itt S mig suttogom hála-imám Mélyebb látássá lesz a hit! Csak a szépre emlékezem! — Már mögöttem az ut fele — Hol beszűkül a végtelen, Rám sátoroz az Ur szeme! ÖRÖKMÉCSES Az első, ami magára vonja figyelmünket a templomban : a melegen, barátságosan fénylő piros mécses az oltár közelében. Péternek is ez tűnt föl legelőször, s mivel már a nevét is tudja annak az érdekes valaminek, a kérdése igy szól: — Azt miért hivják örökmécsesnek? — Mert mindig ég. Akkor is, amikor a többi lámpát és gyertyát eloltják. — S miért van ott? — Tegnap otthon elromlott a csengő. Estére a keresztmamát vártuk és igy attól féltünk, nem vesszük észre, amikor jön, ő pedig azt hiszi, nem vagyunk otthon és elmegy. Ezért az előszobában égve hagytuk a villanyt, hogy tudja: itthon vagyunk és várjuk. Az örökmécses azt jelenti, hogy az Ur Jézus ott van a templomban és vár minket. — És miért nem látjuk, hogy ott van? — Az Ur Jézus Isten, tehát mindent meg tud tenni, láthatatlanul is jelent tud lenni mindenütt. A templomban azonban egy díszes szekrényben, a tabernákulumban, látható alakban is jelen van. — Igazából ott van ? — Igen, igazán ott van, a kis fehér kenyér: az ostya alakjában. — Honnan tudod?-— Amikor még a földön élt, az Ur Jézus megmondta, hogy ez igy lesz; igy fog velünk maradni. — Minden templomban ott van igy ostya alakjában? — Amelyikben ott van az örökmécs, igen. — Miért piros az örökmécses? — Azért, hogy a templomba lépve rögtön észrevegyük és meg tudjuk különböztetni a többi lámpától. És azért is, mert a piros a szeretet színe. Te is piros szivet adtál édesanyádnak anyák napjára, ezzel is kifejezted azt, hogy nagyon szereted. A piros örökmécses is azt fejezi ki, hogy nagyon szeretjük az Ur Jézust, akinek a jelenlétére figyelmeztet. £ Galántai Mária HAJDAN! UTONÁLLÓK ! Régi útjaink — s valaha egyetlen uttalan ut volt kerek Magyarországon — már István király idejében annyira veszélyesek voltak, hogy a király törvényeiben azonnali akasztással büntette az utonállást. De nem sokat ért ez a fenyegetés. 1224-ben három gazdag velencei kalmárt, — Petro Alberti, Vito Pentulo, Donato Olivo volt a. nevük, — fosztottak ki a Dunántúlon a honi haramiák. Nyolcszáz aranyat raboltak el tőlük. A 14- ik század elején egyik, az avignoni pápai udvarba induló magyar ur járt pórul. Őt a mai francia— olasz határ közelében fosztották ki. S mekkora volt a — lenge magyarban — Avignonba érkező magyar diplomata meglepetése, amikor támadóit a Szentatya főemberei között ismerte fel! 1417-ben Borbála királyné küldte Velencébe harmincad-ispánját, az itáliai eredetű Bernardi Gáspárt, s a francia eredetű Budai Mariust. Alig hagyták el az itáliai Velencébe tartó utasok a magyarországi Velencét, a Balatonnál Ötvös János budai ember és “kompániája” tört rájuk, s 1300 aranyukat rabolta el. 1395-ben Egervári Lászlót és Lőrinc fiát — akik tarsolyukban 100 arannyal éppen a zalai káptalanhoz tartottak s a kápornaki malomban szálltak meg —, nem kisebb ember, mint maga Ferenc, a jámboréletü kapornaki apátur álmukban halálra nyilazta s kifosztotta. 1275-ben a római pápa oldozta fel bűnei terhétől Lőrincet, a budaszentlőrinci pálos kolostor egy szerzetesét. Lőrinc barát, mielőtt felvette a szőrcsuhát, a király szolgálatában egy veszedelmes útonálló bandát göngyölített fel. Ügybuzgalmában a haramiák vezérét karóba huzattá, társait pedig felakasztatta, csupán egyikük járt jól, neki “csak” a jobb kezét vágatta le Lőrinc. 1498-ban a Párisból Bécsen át Budára tartó Balbi Jeromost — később II. Lajos király belsőemberét —, a jeles humanistát, a Vértes hegységben fosztották ki az utonállók. Vagyona, lovai s ruházata elveszítését Balbi egy ékes versezetben énekelte meg. Az utonállókat azonban sohasem találták meg- Bakócz érsek ezekben az időkben — ha esztergomból Bécsbe menesztett követséget — harminc fegyveres lovassal kisértette embereit. Feljegyezték, hogy az egyik hosszabb útra indulót arra intették a budai várpalotában, hogy vigyen magával fegyvert, ha utrakel. Hire igy felelt az anyámasszony katonája: — Hogyne! Hogy még azt is elvegyék! OKTÓBERI ÉVFORDULÓK Tíz éve, 1960-ban halt meg Tímár József, a modern magyar színjátszás kiemelkedő alakja. — (okt. 2.) ❖ * * Négyszáz éve, 1570-ben született Pázmány Péter esztergomi érsek, iró és hitvitázó, (okt. 4.) * * * 145 éve született (1825-ben) Xantus János természettudós, világutazó, a magyar főváros Botanikus Kertjének és Állatkertjének megalapítója. (okt. 5) * * * Október 6 (1849) az Aradi Vértanuk napja. — Emléküket szoborcsoport őrzi Aradon. ífc 1790-ben jelent meg (okt. 8.) Gvadánvi József hires müve, a peleskei nótáriusról szóló história. ^ ^ Francois Mauriac Nobel—dij as francia iró születésnapja 1885 okt. 11-én volt. 1905 okt. 12-én született Kozma József, Joseph Cosma néven világhírűvé vált francia zeneszerző, sanzonköltő.
