Magyar Hirnök, 1970. július-december (61. évfolyam, 27-44. szám)

1970-09-03 / 36. szám

HUNGARIAN WEEKLY Merged with MAGYAR HÍRLAP beolvadt lap No. 36. SZÁM VOL. 61. ÉVFOLYAM ÁRA 20c-SINGLE COPY 20c NEW BRUNSWICK, N. J. 53 Thursday, Sept. 3, 1970. SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — MANVILLE — FRANKLIN TOWNSHIP (Somerset) THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK---------o---------AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON Mim, A hírhedt gangster, életben VAN - ÁLLÍTJA EGY MOST MEGJELENT KÖNYV A 'korai 1930-as évek chi­cagói bankrabló gangstere, John Diliinger nemcsak Ame­rikában, hanem az egész vi­lágon hires és hirhedt lett. Dillinger, 12 hónap leforgása alatt, több mint 500,000 dol­lárt rabolt különböző bankok­ból. Egyidőben a Federal Bu­reau of Investigation ezt a “megtisztelő” címet adomá­nyozta John Diliingernek: — Amerika Elsőszámú Közellensége. J. Edgar Hoover, az FBI igazgatója, 20,000 dolláros jutalmat tűzött ki annak, aki Diliingert “élve, vagy halva” rendőrkézre juttatja és egy­úttal parancsot adott: bárhói rátalálnak Diliingerre, szó nélkül és figyelmeztetés nél­kül, agyon kell lőni. A Dillinger-történet úgy ért véget, hogy az FBI ügy­nökei, külső segítséggel, tőr­be csalták Diliingert és ami­kor 1934 julius 22-edikén, ba­rátnőjével együtt, előadás után, kilépett egy chicagói moziból, lelőtték. Ha élne, John Diliinger ma 67 esztendős lenne. A Federal Bureau of Investigation sze­rint azonban nem él. Egy nemrégiben megjelent könyv viszont azt állítja, hogy John Diliinger, a korai harmincas évek legendás gangstere, Amerika egykori, Elsőszámú Közellensége — ma is él. A könyv cime: Diliinger: Dead or Alive? — irói Jay Robert Nash és Ron Offen. A két szerző évekig tartó ku­tatást és vizsgálatot folyta­tott a Diliinger ügyben, mig végülis, arra a meggyőződés­re jutott: A Federal Bureau of In­vestigation ügynökei, 1934 NEW BRUNSWICKON. ma­­cyar negyedben 4-5 szobás lakást keresek. Telefonálni 846-8877. KERESEK egy idősebb magyar nőt beteg feleségem mellé. High­land Parkban. Heti 6 napra, házi­munka nélkül. Telefonlájon: (es­te 9 ulán) 572-4568. julius 22-edikén, nem John Diliingert lőtték agyon, ha­nem — másvalakit. Miközben kutatásait a két szerző folytatta, névtelen le­vél érkezett a wisconsini Dil­iinger Muzeum címére: — Az a férfi, akit 1934 ju­lius 22-edikén az FBI ügy­nökei agyonlőttek, nem Dil­iinger, hanem James Law­rence volt. Az eset után Dil­iinger Hollywoodba költözött, álnevet vett fel és azóta is ál­néven él Hollywoodban. In formációim annál is megtá­­madhatatlan érvényűek, mi­vel — én vagyok John Dil­iinger. Jay Robert Nash és Ron Offen kutatása és vizsgálata a következő eredményekkel járt: A történtek idején Chicago egyik közép-északi körzetében élt James Lawrence. Jimmy, ahogyan az alvilágban becéz­ték, a kisebb kaliberű “va­gányok” közé tartozott, a chi­cagói alvilág igazi “nagyjai” nem álltak szóba vele. Jimmynek volt azonban egy rendkívül érdekes jellegze­tessége : egykorú fényképek tanúskodnak arról, hogy Jimmy Lawrence, a kiskali­berű “vagány”, a megszólalá­sig hasonlított John Diliin­gerhez, az alvilág “királyá­hoz”, Amerika Elsőszámú Közellenségéhez. A kettejük közötti bámula­tos hasonlóságra először egy chicagói bordélyház tulajdo­nosnője, Anna Sage, figyelt fel. Anna Romániából vándo­rolt Amerikába és a Beván­dorlási Hivatal deportálási el­járást indított ellene, azon a cimen, hogy “erkölcstelen és tisztességtelen” vállalkozást tart fenn és éppen ezért, “nemkívánatos idegen” Ame­rikában. Anna Sage bordélyházának gyakori vendége volt Jimmy Lawrence és Anna bámulva fedezte fel a hasonlóságot Jimmy és Diliinger között. Anna elhatározta, hogy hasz­nosítja ezt a megfigyelést: bizalmasan közölte egy isme­rősével, Martin Zarkovitch rendőrrel, tőrbecsalja Diliin­gert és az FBI kezére juttat­ja, feltétele azonban ez: A Be­vándorlási Hivatal szüntesse meg ellene a deportálási el­járást. Zarkovitch ezután találko­zót hozott létre Anna Sage és Melvin Purvis, az FBI chi­cagói kirendeltségének, veze­tője, között. Purvis nyomban közölte Annával: Amennyi­ben Diliingert valóban az FBI kezére juttatja, gondoskodni fog arról, hogy a Bevándorlá­si Hivatal megszüntesse An­na ellen a deportálási eljá­rást. Az FBI ügynökei, Anna ér­tesítése alapján, lesben álltak 1934 julius 22-edikén a chi­cagói Biograph Theater előtt, ahol egy mozielőadást együtt nézett végig James Lawrence a barátnője, Polly Hamilton s Anna Sage. Amikor a három személy kilépett az utcára, az FBI ügynökök sortüzet nyitottak az általuk Dillingernek vélt férfire, aki nyomban meg­halt. A hulla személyazonossá­gát később hivatalosan iga­zolták és az agyonlőtt férfit hivatalosan John Dülinger­­nek nyilvánították. Néhány figyelemre méltó körülmény azonban kétséges­sé teszi a személyazonosság helyes voltát. Ezek a körül­mények a következők: A D.illingernek nyilvání­tott, agyonlőtt személy hullá­ját, megvizsgálta a halott­kém orvos-szakértője, Dr. J. H. Kearns. Kearns úgy talál­ta, hogy a halott férfi, gye­rekkora óta, sziv-reumában szenvedett, azonkívül súlyos és veszélyes érszűkülete volt. John Diliinger azonban so­hasem szenvedett ilyesfajta betegségekben. Dilli-nger a UTOLJÁRA küldjük ki ezen a héten a lapot azoknak a címére, akik előfizetésüket nem újították meg! Nagyon sajnáljuk, de az újságot ingyen senkinek sem áll módunkban kül­deni s aki nem vette a fáradságot, hogy kiírjon egy csekket, vagy vegyen a postán egy Money Order-t, illet­ve beküld je vagy behozza a pénzt személyesen az előfi­zetésre, vagy akinek nem ér meg a magyar újság évi 10 dollárt s nem akarja többé járatni a lapot, annak a jövő héten már nem fog menni a lap! Akinek a neve a jövő héten lemarad a cimszala­­gunkról, attól még csak búcsút sem veszünk (pedig van olyan is, akinek hosszú évtizedek óta járt ez az újság ... Az meg sem érdemli, hogy foglalkozzunk többé vele). Pedig néhány notórius potyaolvasónkon be kellene hajtsuk a hátrálékot). Aki pedig azt akarja, hogy továbbra is küldjük neki lapunkat, az még e hét végén 5 percre hagyja abba a vakációzást s intézze el az előfizetést, hogy neve le ne kerüljön listánkról! Ha bárkinek a cimszalagon helytelen dátum van feltüntetve (fizetett valakinek a kezeihez, de tévedés folytán a cimszalag nem volt kijavítva) kérjük, értesít­se szerkesztőségünket azonnal, telefonáljon s mi asze­rint fogunk intézkedni. helyi baseball csapat legkivá- j lóbb játékosa volt és ez a já-! ték feltétlenül egészséges szervezetet kíván. Ezenkívül: John Diliingert 1923 julius 24-edikén, a US Navy beso­rozta és ez alkalommal az or­vosi vizsgálat teljesen egész­ségesnek találta Diliingert. Dr. Kearns szerint a Dil­iingerként agyonlőtt férfi szemgoiyója barnaszinü volt. A Dillinger-család szomszé­dai szerint azonban John sze­me kék volt, sőt, a US Navy sorozási listáján is kékszemü­­ként szerepel John Diliinger. Diliinger barátnője, Eve­lyn Frechette, szerint, John szeme “kékesszürke” volt, a Federal Bureau of Investiga­tion körözőlevele pedig szür­kének nevezi Diliinger sze­mét. Sehol sem szerepel — a barna szin. Ezenkívül, Dr. Kearns és helyettese, Dr. Charles Par-MUNKAALKALOM NŐKNEK "SOHA NE FOGADJON EL MÁSODRENDŰT!" Ez a tanács ráillik arra is, hogy legyen ön is kapcsolatban az AVON céggel, mint az AVON képviselője. Az AVON a világ legnagyobb és leg­elismertebb kozmetikai cége. Te­­lefonjájon bővebb felvilágosítás­ért: Perth Amboy környékén Hl 2-2462, New Brunswickon 545- 0990, Allentoown-Bethlehem (Pa.) környékén 432-0916 számra. kér, úgy találta vizsgálata al­kalmával, hogy a Diliinger­ként agyonlőtt férfi hasán egy hosszú, operációra emlé­keztető, forradás húzódott. Evelyn Frechette közlése, ezzen szemben, igy hangzik: — Diliinger sohasem esett keresztül sem vakbélmüté­­ten, sem pedig másfajta, has­táji műtéten és hasán sem­miféle sebhely, vagy forra­dás nem volt. Dr. Parker és Dr. Kearns, megállapította vizsgálatai al­kalmával, hogy a Diliinger­ként agyonlőtt személy szem­­| öldöke feketeszinü volt — ez­zel szemben az FBI nyilván- I tartásában John Diliinger ! szemöldöke barnaszinünek i van feltüntetve. Végzetül: Az FBI washing­­! toni múzeumában látható | egy 38-as kaliberű automata I Colt, amelyet Diliinger egy­kori fegyvereként tartanak nyilván. Ezzel széniben tény az, hogy a kérdéses fegyvert (sorozatszám 119702) először az L. H. Kurz Companynak adták el (Des Moines, la.) 1934 december 19-edikén, te­hát 5 hónappal azután, hogy a John Diliingernek vélt fér­­! fit az FBI ügynökei agyon­­! lőtték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom