Magyar Hirnök, 1969. július-december (60. évfolyam, 27-52. szám)
1969-08-14 / 33. szám
Thursday, Aug. 14, 1989 MAGYAR HÍRNÖK 7. oldal VÖRÖS HAJÚ GYEREKEK MIFÖLDÖN Edward Kennedy szenátor és felesége Hyannis, Mass.-ben, ahol autószerencsétlensége ügyében vizsgálat folyt. BANGKOK — Észak-Kelet Thaiföld három városának utcáin egyre több vörös hajú gyerek játszadozik. A haj színe sok más országban nem lenne különös, itt azonban feltűnő, mert élesen elüt a túlnyomó többségétől. A thaiföldiek ugyanis sűrű, fekete hajjal rendelkeznek — mármint az igazi thaiföldiek. Ezek a gyermekek ugyanis csak félig igaziak: a mama thai, a papa az ott állomásozó amerikai katonák közül kerül ki. Itt részben azokról van szó, akik az ittlevő légitámaszpontokon teljesítenek szolgálatot, részben azokról, akik a vietnami h a d s z i n terekről jönnek ide “pihenni és erőt gyűjteni.” Az előbbiek általában 11 hónapot töltenek Thaiföldön, az utóbbiak rendszerint 5 napot. A repülősök csaknem egyéves thaiföldi tartózkodásuk idejére — mint mondják — “hűségesen” lehorgonyoznak egy nő mellett. Hogy ehhez a “hűséghez” mit szólnak a hozzátartozók, arról nem szól a mese ... A “házasságnak” ez a formája mindenesetre helyben nem esik olyan szigorú elbírálás alá, mint más országokban, Az “ideiglenes házasságokiból” elég sok gyermek származik, akik nem ismerik, soha nem is látják apjukat. A katona — csekély kivételtől eltekintve — nem is tartja kötelességének, hogy thaiföldi tartózkodásának idején túl bármilyen formában is gondoskodjék gyermekéről és annak anyjáról Mihelyt visszatérnek hazájukba, nem is törődnek velük, el is felejtkeznek róluk. A Pearl S. Buckalapitvány szerint (ez az alapítvány külföldi katonák és ázsiai nők házasságon kívül született gyermekeivel foglalkozik) az atyáknak mindöszgze 3 százaléka nyújt valamiféle pénzügyi támogatást volt “ideiglenes házasságbeli” társának. A thai nők egyébként nehezen is tudnának gyermektartási dijat követelni, hiszen az alapítvány kutatásai szerint mindössze 50 százalékuk ismeri névről gyermekének atyját. A mamák 70 százaléka szórakoztató (!) üzemekben dolgozik, a többiek nem dolgoznak. Az “ideiglenes házasságból” származó gyermekek felügyelet nélkül nevelkednek fel az utcán, már csak azért is, mert anyjuk szégyeli bejelenteni az anyakönyvi hivatalban gyermekét, s igy automatikusan kizárja az iskolából. S azért is, mert a “dol-Megyek a Fehérvári utón, befordulok a piac felé, és földbe gyökerezik a lábam. A paradicsomok, k a r a 1 á bék, zöldségkötegek békés sorai közül jókora állvány tolakszik a nyilvánosság elé. Rajta a csillogó portéka: üvegre festett giccsözön. Együtt van itt minden régi ismerős: a cigánylány és cigánylegény, a sejtelmesen vonuló tevekaraván a pálmafák alatt, a gonosz boszorka a guzsalyával, szarvas az erdőben, szarvas a vízparton. Szóval minden, mi “szem s szájnak ingere”. A főváros egyik legforgalmasabb piacán. Ott, ahol hivatalos emberek tucatja fordul meg naponta. Igaz, az engedéllyel nincsen is baj. A mester, Tóth György készséggel mutatja. Az áll lenne, érvényes üvegre festett képek árusítására, üvegfényképtartók készítésére. Előkerül a személyazonossági is, amelynek Szakképzettsége rovatában ez áll: festő. Adódik hát a kérdés: — Hol tanult festeni? Valami bizonytalan mormo-gásból kell kihámoznom: — Pécsett, a képzőmüvégozó” mama munkahelyén van elfoglalva. Mégpedig azokban a bárokban és (finoman) masszirozó-szalonnak nevezett helyeiken, ahol katonákat látnak vendégül. Többnyire ugyanis uj boyfriendet keresnek maguknak azok, akiknek “ideiglenes férje” hazatért az a saját országába. Jóllehet, sokan úgy vélik, hogy az a mintegy 5000 gyermek, aki vörös hajat visel, nem jelent társadalmi problémát, mások a gyermekek növekvő szárna miatt úgy vélik, hogy ezek idegen testet képeznek Thaiföldön. — Akkor talán kapcsolatban van a Képzőművészeti Alappal? — kérdezem, s erre elindul a szóözön. — Nekem, kérem, semmi közöm hozzájuk. Én azért is nem festek vászonra, mert az üvegképekbe nem szólhatnak bele. Láthatta az engedélyt. Mit kell engem macerálni ? Maguk ujságirók, ha unatkoznak, mindig az embert abajgatják. Televizióban, rádióban, mindenütt. Székesfehérváron is kiírták a nevemet. Olyan kellemetlen volt. Szégyelltem a dolgot. Megértheti. — Mondták már magának, hogy giccset fest? — Mondták hát! — Emberemet elönti a méreg. — De ha maga is annak tartja, magyarázza meg nekem, mi ebben a giccs? — Közben — egy bámészkodó többet is vonz — már jónéhányan nézik a “tárlatot”. A csoporton átfurakszik egy néniké. — Azt adja ide, bácsi! — mondja, pedig ahogy nézem, ő az öregebb. A “bácsi” leeme egy háziáldást a többi közül. A gyerekek fölé tárt karú őrangyal mintha szomorúan nézne vissza, de nem ad időt búcsúra az újdonsült tulaj. — Nem volna valami papírja is, becsomagolni? — kérdi. Ahogy a vevő elmegy, a mester ismét nekem szegezi a kérdést. — Még ha giccs is, mondja meg, maga mit csinálna igy, hatvan évesem ? Én egész életemben ezzel foglalkoztam. Két évem van a nyugdíjig. Másba már nem kezdhetek. Érezhetően megromlik közöttünk a hangulat. Mit mondjak? Elmrülten nézegetem képeit, olvasom a Piros rózsák beszélgetnek cimü dalt Fóka-gyilkosok OSLO — A kanadai és norvég prémvadászok egy-egy négyhetes fókabébi hófehér bundájáért 1—2 dollárt kapnak. A kereskedők a piacon 100—125 dollárért értékesítik az árut. Az utóbbi esztendőkben ezért aztán minden márciusban negyedmillió szopós kisfokát vernek agyon. Az állatbarátok világméretű akciót kezdtek a brutális tömegirtás ellen. Ha az irtás egyébként a jelenlegi ütemben folyik tovább, legkésőbb 1975-re teljesen kipusztul az a fókafajta, amelynek újszülöttei ma olyan kitűnő hasznot hoznak a prémkereskedő'knek. az egyik üveglapról. Ismét próbálkozom. — Vannak társai is, akik ezzel foglalkoznak? — Bár ne volnának! Nagy a konkurreneia. Egy-egy vásáron néha nyolcam, tizen is összejövünk. Most utóbb Pécsen, meg Monoron is igy volt. — De azért .el tudja adni a képeit ? — El hát... Ma délelőtt is megvettek már vagy tizenötöt. Tudja, a drágább vászonképek egy ezresbe is belekerülnek. Itt meg húsz forintért mindent megkap. Szentképet a szobába, vadászjelenetet a verandára, háziáldást a konyhába. Viszi ezeket öreg meg fiatal egyformán. — És meg lehet élni ebből a mesterségből ? — Annyit keresek, mint más ember. Két helyre is adózom, igy én fizetek az államnak. Jobban jár, mintha, mondjuk, elmennék portásnak, aztán ő fizethetne nekem. Eredeti filozófia, annyi szent. Vitázzak vele? Esztergomi László Mesterséges tó KESZTHELY — Két nagy mesterséges tavat építenek a Velencei-tó közelében, hogy a tó állandó vizszintjét megőrizzék. Az egyik. Pátka község mellett 4 millió, a másik Zámoly határában 11—15 millió köbméter vizet tárol majd. Pátkánál a napokban már megkezdődött a völgyzátógát töltéseinek építése. Magyar rozs Mexikóban BUDAPEST — A lovászpatonai rozs nemzetközi hírnévre tett szert. Mexikó állam kísérleti intézetei . a hazánkhoz hasonló adottságú északkeleti vidéken szándékoznak meghonositani az értékes magyar gabonafajtát. Az Eastern Michigan University hallgatói a nyolcszoros sex-gyiikosság után sehova se mennek egyedül. szetin. (?) A legújabb “Hold-lány” frizura Rómában. Pesti képeslap: GICCS-VÁSÁR
