Magyar Hirnök, 1969. január-június (60. évfolyam, 2-26. szám)

1969-06-26 / 26. szám

Thursday. June 26, 1969 MAGYAR HÍRNÖK 8. OLDAL A MEW BRUNSWICK! MAGYAR AMERIKAI ATLÉTA KLUB RENDEZÉSÉBEN Junius 2Í)«€;iu Vasárnap, egész nap LESZ A HAGYOMÁNYOS HIRES, NEVEZETES NEW JERSEYI SPORT-NAP "E= PIKNIK a MIDDLEBUSHI UKRAINIAN VTLLAGE-ben. — Eddig 12 csapat nevezett be a labdarugó mérkőzésekre. — Gyermekek számára külön szórakozási lehetőségek: kislovon lovaglás, ringlispil, stb. — Finom magyaros ételek és hüsitő italok, délre már kész meleg ebéd várja a vendégeket. TÁNC, ZENE. SZÓRAKOZÁS! - KITŰNŐ ZENEKAR MUZSIKÁL! — EZREK TALÁLKOZÓ ALKALMA! New Brunswick. Perth Amboy. Woodbridge, Passaic. Trenton és környéke magyarságát, mini a távolabbi vidékek magyarjait is szives szeretettel hívja és várja a H.A.A.C. Vezetősége és Labdarugó Szakosztálya, "ALKOHOL HAJÓKNAK” NYILVÁNULTAK EGY NORVÉG AKNAKERESŐ FLOTTILA HAJÓI OSLO, Norvégia — A leg­nagyobb osloi napilap, a “Dagbladet” egy hatalmas alkoholcsempészési botrányról rántotta le a leplet, melynek középpontjában a haditenge­részt egy egysége áll. Az eset a Norvégia flottá­jának parancsnokát, Magne Rraadland-ot alaposan kihoz­ta a sodrából. Braadland ten­gernagy a honvédelmi minisz­ter rendeletére nyomban fel­függesztette öt norvég akna­­kutató hadihajó parancsno­kát, mivel a háború óta leg­nagyobb alkohol-csempészeté­ibe bonyolódtak bele. Az alkoholt az aknakereső flottila hozta vissza Norvé­giába egy NATO gyakorlat­ról, melyet a Keleti tenger nyugatnémet vizeiben tartot­tak. A (hadgyakorlatok kö­zéppontjában, Kiel-ben a pa­rancsnokok, tiz további ten­­gerésztiszt és 33 altiszt “be­­fedezte” magát nagymennyi­ségű pálinkával, melyet vám­mentesen vittek vissza Norvé­giába. Az egyszerű matrózok ilyen drága luxust nem tudtak meg­engedni maguknak, és a né­metországi Kiéiből csak elöl­járóik értékes bevásárlásai­nak emlékeit hozták maguk­kal hazájukba. A matrózok egyike — nyil­ván irigységből — azonban, visszatérésük után norvég flotta támaszpontjukra, Ha­­akonsvern-be, Bergen város közelében, névtelenül telefo­nált a vámhatóságoknak, és egy nyomozó végig is járta az aknakeresőket, nem talált azonban semmit. Az történt azonban, hogy néhány nappal ezelőtt a flot­tatámaszponton feltűnt egy katonai rendőrnek egy jóked­vű aknakereső tengerész, aki egy nagy ötliteres, a hajójá­ról lopott pálinkás kanna tár­saságában, a napon énekelt. Nyomban újból ért esi tették a vámhatóságot, most már azonban maga Harald Vol­­tersvik ellentengernagy, a vestlani védelmi erők parancs­noka, s ezúttal a vámosok vizsgálata eredménnyel járt. De csak az egyik hajón tnuk­kantak ötliteres alkohol kan­nákra, a testvérhajókon ideje­korán sikerült a pálinkát a tengerbe süllyeszteni. Három tengerészeti bókaember ha­lászta ki azután az alkoholt a hajók alól s az összeállitás szerint ez a következőképpen festett: 320 üveg bor, 2832 üveg sör, 1727 üveg konyak, 1395 liter brandy kannákban, 251,980 cigarettta, 144 kg. dohány, 267 csomag cigaret­ta papir és 47 kilogramm édes­ség. A nyomozás és a leletek eredményeiről a “Dagbladet” a következőket irta: — Ennek a kis flottának a fedélzetén, az erkölcsök úgy látszik teljesen elrohadtak. A megtalált alkohol és egyéb anyagok norvégiai érté­két nyersen több mint 40,000 dollárra becsülik. Bergen nagy kökötőjében, ahol a rendőrség és vámhiva­­erősen szemmeltart minden gyanúsat a csempészés ellen, bajosan lehetett volna ezt az árut “leadni”. De már sokkal könnyebben Norvégia “Magas Északán”. És a flottilának augusztusban a magas észak­ra (kellett volna mennie. Miután az elmúlt napokban a vámhivatalnokok további 1000 liter 96 százalékos alko­holt találtak, ezúttal két fre­gatton, az egyelőre szabadság­ra küldött aknakereső tisztek ezen szabadságát leállítottak, a nyomozás teljes lefolytatá­sáig. Szovjet buzakár MOSZKVA — A szovjet kormány elrendelte az idei bú­zatermés mielőbbi betakarí­tását. A hivatalos szovjet hírügynökség, a Tass iroda, közölte: a kemény tél és a ké­­sőnibeköszöntött tavasz az or­szág búzatermésének mint­egy 25 százalékát elpusztítot­ta. Vakációzzon a hűvös Catskills hegyeiben*! A CATSKILL EGYIK LEGSZEBB FEKVÉSŰ K NYARALÓJA A Huiiaprüt fjotul BIG INDIÁM. N. Y„ Rt. 28 FŐSZEZON JULIUS 1-TÖL SZEPTEMBER í j MG í 4| Élvezze nálunk vakációját, a Catskills e gyönyörű völgyében csörgedező patak mentén . . . KELLEMES SZOBÁK • MAGYAR KONYHA USZODA • TENNISZ-PÁLYA . HÉTVÉGÉMÉI CIGÁNYZENE TÁNC • MŰSOROS ESTÉK # BÁR. írjon a fenti dinre, vagy telefonáljon: 8I4~.254-.525a ... Magyaros vendégszeretettel várja vendégeit MRS. FENYVES 3 nt T 1 Y l p ! NEPAL NEM AD TÖBB GURKHA ' KATONÁT BÉRBE SENKINEK SEM KATMANDU, Nepál. A nepáli kormány mindenkinek tudomására. hozta, akit érde­kel, hogy a nepáli gurkha ka­tonák nem bérelhetők töbibé. Jelenleg csak két ország “bér­li” Nepáltól, ezeket a bátor és heves kis harcosokat: Ang­lia és India. És szó van róla. hogy ez a két ország is felad­ja a gurkhákat. Legújabban Malaysia fo­lyamodott Nepál kormányá­hoz gurkhákat kért tőle, de visszautasításban részesült. És az elmúlt héten Vörös Ki­na fordult Nepálhoz ugyan­ilyen kérelemmel, a nepáli kormány azonban nem erősi­­tette meg ezt a hirt. Kommunista Kina, mely­nek befolyása láthatóan nö­vekszik ebben a hegyi király­ságban, nagy fejfájást okoz Indiának, annál is inkáblb, mi­vel bár egyelőre nem India ellen, hanem Anglia ellen til­takozott a nepáli kormánynál, hogy Anglia a nepáli gurkhá­kat Hong Kongban használja fel, mindenütt a határon kom­munista Kínával szemiben. Nepal biztosította Pék inget, hogy az angol politikai követ­keztében, mellyel 1971-ben vissza akarja vonni katonai csapatait a Szueztől keleti vi­dékekről, meg fog szűnni a gurkha csapatok szelepe is Hong Kong koronagyarma­ton. EGY HÜLESNEK SZÁZ OKA LEHET PHILADELPHIA - A New York állami Tudományos Aka­démia megbízásából megindí­tott vizsgálat eredményekép­pen egy philedalphiai labora­tóriumban elkészített hülés elleni orvosságról Dr. Elliott C. Diók, a University of Wis­consin professzora megálla­pította, hogy ez védelmet nyújt a hülést okozó vírusok egyike ellen. Ennek a megál­lapításnak óriási jelentősége van, mert ez az első eset, hogy a hülést okozó virus el­len védelmet találtak. Tudva­levő, hogy amilyen általános betegség a hülés, olyan álta­lánosnak mutatkozott évezre­dek óta az orvostudomány tehetetlensége e betegséggel, illetőleg a betegséget előidé­ző virusszal szemben. Tudni kell továbbá, hogy több mint ezer azoknak a ví­rusoknak száma, amelyek hülést okozhatnak. Igv tehát nem sok gyakorlati jelentősé­ge van annak, ha egyik-másik, akárhány virus elleni orvos­szert találnak fel, a többi kórokozók ellen ez az oltó­anyag nem véd. Ez a régi fel­ismerés olyan oltóanyag ké­szítésére serkent, amely a hülési vírusok egész csapatai­val szemben hatékony lenne. A virus-kutat ásókat általá­ban nem embereken, hanem állatokon végzik. A hülési vi­russzal kapcsolatos kutatás­nak hatalmas akadálya van: az a tény, hogy az élőlények közül egyedül az ember szen­ved h ülésben, az állatok “nem ismernek” hülést. Kár, hogy ez a természet rendelése, és kár, hogy ez éppen az embe­reknek oly nagy hányadát sújtja. Amerikában a hülési virus annyi megbetegedést okoz, mint a többi vírusok lé­giói együttesen. Hogyan tör­ténhetett mégis, hogy Dr. Elliot C. Dick ki tudta te­nyészteni az első hülés elleni virust? Úgy, hogy Dk-k pro­fesszor hülési virusszal meg­fertőzött csimpánzokat, ezek ugyan hülésre nem hajlamo­sak, nem is hültek meg, de — vérükben nagymennyiségű hülési viruszt termesztettek. A philadelphiai laboratórium kutatói ezen a példán felbuz­dulva kísérletezni kezdtek egy kisebb majomfajtával, a gibbonnal. Ezek a kísérletek könnyebben mennek, mint a csimpánz-kísérletek, mert a gibbon kicsiny és gyenge < rá­adásul ocsóbb is), mint a csimpánz és a beoltásnál nem kell öt embernek szorosan tar­tania, miközben a hatodik a kísérletet folytatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom