Magyar Hirnök, 1969. január-június (60. évfolyam, 2-26. szám)

1969-06-12 / 24. szám

SVÉDEK SVÉD GÉPEKKEL BOMBÁZZAK9 NIGÉRIÁT, BIAFRA ÉRDEKÉBEN i OLDAL MAGYAR HÍRNÖK____________ r , Thursday, June 12, 1969 PÁRTOLJA HIRDETŐINKET! Május 30-án tartották, az 500 mérföldes autóversenyt Indianapolisban. CASIO MÉLYEN HALLGAT KUBA BOJKOTTJÁRÓL, HELYETTESE VETTE AT A “SZÓNOK” SZEREPÉT Nino Benvenuti, a középsúlyú világbajnok, ellenfelével, Emile Grif­­fith-el, (bal) New Yorkban. MIAMI, Fia. — Csaknem «linden hónapban felmerül a hire annak, hogy javaslatok vannak forgalomban, melyek bizonyos feltételek mellett megszüntetnék az Egyesült Államok és a nyugati félteke .gazdasági vesztegzárj át kom­munista Kuba ellen. Fidel Castro Kuba diktáto­ra azonban, aki közismert ar­ról, hogy ritkán fogy ki a sza­vakból — amire sokmérföl­­des, 5-9 óráig tartó nyilvános beszédei utalnak — különös­képpen és személyesen mé­lyen hallgat erről a sokat kö­­rülvitatott kérdésről. Halálra ítélték Cleveland, O.-ban, a ; háromszoros rendőrgyilkost, Fréd (Ahmed) Evanst. Mindamellett, nem min­denki a hivatalos “választot­tak” közül tartja oly követ­kezetesen ezt a hallgatagsá­­got. Erre mutat Castro egyik párt és kormány-kapitányá­nak, Carlos Rafael Rodriguez idézett beszéde, melyben, a beszédet a latin-amerikaiak­hoz intézve kijelentette, hogy Kuba egyszerűen nincs érde­kelve az Egyesült Államok­kal való kapcsolatokban —­­mely 1961-ben szakadt meg — mivel “az Egyesült Álla­mok folytatja aggresszióját Vietnamban.” Rodriguez ezenkivül egy sajtókonferencián beszélt Pe­ruban — ahol jelenleg a “ka­tonai kormány” megnyitotta az utat, Amerika legrosszabb­­indulatu bírálatára — és be­szédéről bízvást meg lehet ál­lapítani, hogy Castro régebbi beszédeinek mása, melyek­ben félnapokig tartó éles tá­madásokban kárhoztatta az Egyesült Államokat, amit már ezekben a napokban rit­kán tesz meg. Bár a menekült kubaiak rettegnek attól, a lehetőség­től, hogy az Egyesült Államok és Kuba között valamilyen titkos megállapodás lehet út­ban, szakértő Kuba-figyelők nem hiszik, hogy ezt Castro ezt megteheti — feltéve hogy Washington egyáltalán akar­na ilyen megállapodást — és egyben piruló arc nélkül áll­hatna oda délamerikai forra­dalmárai elé. Tudniillik az Egyesült Ál­lamok pozíciója már régen az volt és feltehetőleg az is ma­radt, hogy bármilyen megál­lapodáshoz Kuba részéről ezek volnának az előfeltéte­lek: — A viszony és kapcsolatok teljes megszakítása a Szovjet­unióval és másodszor hogy Kuba nyomban megszünteti a saját maga felforgató tevé­kenységét a laitiamerikai or­szágokban, mielőtt tárgyalá­sokról egyáltalában szó eshe­­tik. — Politikai megfigyelők bajosan hiszik, hogy egy Cas­­tro-szabásu forradalmár akar­ná, vagy képes volna rá — a Szovjetnek való elkötelezett­sége és adósságai, valamint saját emberei előtti tekinté­lye , fenntartása miatt —• el­fogadni a fenti feltételek egyikét is . 1962 óta, amikor a Punta Del Este konferencián Kubát kizárták a latin-amerikai és amerika-közi közösségből, elő­ször az Egyesült Államok, az­után, pedig az összes latin­amerikai államdk megtagad­ták, hogy diplomáciai, gazda­sági és társadalmi közösség­ben maradjanak vele, Mexi­co kivételével. Az elmúlt években több­ször felhangzottak felhívások, hogy megszüntessék Kuba el­zárását a nyugati félteke egyéb országaiból. Ez év kezdete óta ezek a han­gok hangosabbakká lettek és megsokszorozódtak, úgy a Rio Grande-től délre, mint észak­ra. pülőterek ellen, az egyik Port Hareourt-nál — mely nem. okozott kárt—a másik Benin repülőterén, mely egy régeb­bi nigériai repülőgépet talált el. Az MF-19B-ket a svéd Ab Malo Flyingindustri építette, ezek óránikint 145 mérföldes sebességgel repülnek, külön­böző fegyverek vannak a fe­délzetén, köztük 7.65 milli­méteres levegőből földre irá­nyuló rakéták, továbbá grá­­nát-kilövők. Az Expressen megírta, hogy a támadásokat más svéd pi­lóták élén, Carl Gustaf von RóSen vezette, aki régi svéd repülő és 1935-ben az olaszok ellen harcolt Ethiópiában, az­után 1939-ben csatlakozott a finn légierőhöz és harcolt a Szovjet ellen. A svédek szerint a repülő­­támadásokat azért hajtották végre, hogy megsemmisítsék a szovjet repülőgépeket, me­lyek bombázták Biafrát. Mi­után a svédeknek semlegessé­gük miatt nem szabad gépe­ket eladnick Biafrának, egy Rosen által alapított francia vállalat vette meg a gépe­ket, azokat harci bevetésre előkészítette és átalakította A lap szerint a kis gépeket, nagy szállító repülőgépeken a francia protektorátus alatt álló Gabon fővárosába, Liib­­reville-be szállították s in­nen berepültek velük Biáf - rába. A bombázási programot von Rosen, “Biafra’s Baby”­­nevezte el. STOCKHOLM, Svédország — A “Stockholm Expressen” nevű svéd napilap jelentette, hogy svéd pilóták svéd repü­lőgépeken, közeli támaszpon­tokról, intéztek repülőtáma­dásokat nigériai támaszpon­tok ellen. A svéd lap szerint a svéd repülőgépeket Fran­ciaországon és Gabonáén ke­resztül csempészték be Biaf­­rába. A lap szerint a gépek svéd MF-19B tipusuak voltak, ezek két üléses kiképző gépek, me­lyek rakétákkal vannak ellát­va, ezeket viszont Franciaor­szágban szerelték be a gépek­be. Eddig két támadást hajtot­tak végre nigériai katonai re-Követelik a halálbüntetési BLACKPOOL, Anglia — Az Angol Rendőr-szövetség egy konvencióján sürgette a kormányt, hogy állítsa visz­­sza a halálbüntetést gyilkos­ság esetében s ez Angliában hagyományosan akasztás volt. Az egész országból mint­egy 1000 rendőr képviselte csaknem egyöntetűen ezt a felfogást és kövételté a ha­lálbüntetés vissza állítását, melyet három évvel' ezelőtt hagytak el ötéves periódusra. Ez alatt az idő alatt, a gyil­kosság maximális büntetése életfogytiglani börtönbünte­tés volt. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom