Magyar Hirnök, 1969. január-június (60. évfolyam, 2-26. szám)

1969-06-05 / 23. szám

«Ai 10. OLDAL MAGYAR HÍRNÖK Thursday, Jane 5, 1980 A Sujet mepiágif ja a szerelmet - őskori aiapn MOSZKVA, Szovjetunió.— — A szovjet kommunista párt központi bizottságának havonta megjelenő havi fo­lyóirata, az “Agitátor” azon véleményének adott kifeje­zést, hogy a házasságon kí­vüli szex nem erkölcstelen és elítélendő, ha “kölcsönös ér­zelmeken és őszinteségen” alapiul. — A nemi érintkezés a szovjet társadalomban külön­ben is színtiszta — irta a lap — mivel letért a “rothadt” magántulajdon útjáról és a anaga tiszta valódiságában áll fenn. — A Szovjetunióban uj er­kölcsi szabályok vannak a szex elitélésére vagy elisme­résére, a kérdés nem az, hogy házasságon belüli vagy kívüli, hanem hogy igazi szere tétén alapszik-e — irta a magazin. Ezután a nemi érintkezés történetének kutatásába mé­­lyedve, az “Agitátor” a kö­vetkezőket irta: A mi szexünk lényegesen különbözik az őskori népek primitiv nemi vonzásaitól, mi­­veL a miénk előfeltétele a köl­csönös szeretet és a nö teljes egyenlősége a férfival, már pedig az ókori népeknél a nő és a férfi között nem volt egyenlőség, a férfi javára. — A kapitalista társadalmak különböző irányt követnek — fedezte fel az “Agitátor”, mondván: — A kapitalista társadalmaikban a haszon után való sóvárgás állandó Jackie Gleason, a legnagyobb golfpálya tervezetével, melyet Ft. Lauderdale-ban akarnak megépíteni es közel 1 billió dollárba fog kerülni. szelleme, katasztrofális befo­lyást gyakorolt a férfi és nő közötti viszonyra. — S ez hi­vatalos. I “FIGARO” GYAPIUKIRÁLY TULAJDONOSÁNAK HARCA, SAJÁT 230 FŐNYI SZERKESZTŐSÉGÉVEL PÁRIS, Franciaország. — HPigy mit csinálok a ‘Figaro’­­val, azt csak az istenek tud­ják — ibusongott magában Franciaország gyapjú-tórá­ja, Jean Prouvost. De aztán mentőötlete tá­madt: A 84 éves Prouvost, egy gyapju-ibirodalom feje Észak Franciaországban és •agy óriás példányszámú uj­­ság-koncern ura Párisban — melyek közé az öt közül első­sorban a képes “Paris Match” is tartozik — elhatározta, hogy a Figaro-t — mely szin­tén az övé — saját maga fog­ja vezetni. Áz 550,000 példányszám­ban megjelenő nagypolgári reggeli újságnak, a Figaró­nak Prouvost már 1950 óta Nixon elnök beszélget Duke El- Ungtonnal, a jazz mesterével, a Fehér Házban. társtulajdonosa volt. Ferdi­­nánd Béghin cukor-milliomos­sal együtt a Figaro 600,000 aranyfrankos alaptőkéjének 97 százaléka a kézéiben van. Azonlban a Figaro — amely a Le Monde mellett az ország politikailag legbefolyásosabb lapja — üzleti és szerkesztő­ségi vezetését mindeddig kép­telen volt a kezébe venni. Ez az üzleti és szerkesztő­ségi vezetés, egv még 19 év­vel ezelőtt Pierre Brisson főszerkesztő által alapított úgynevezett “engedély-társu­latot” illette, melybe nincs be­leszólása a tulajdonosnak, csak az újságíróknak. 1950 óta, ez az újságírókból álló társulat 83 millió frank tisz­ta hasznot hozott az újság­nak, amiből 95 százalékot mindig átutalnak a tulajdo­nosnak, Prouvostnak és Beg­­hinnek és féltékenyen őrköd­nek azon, hogy teljesen füg­getlenek maradjanak a gyap­jútól és a cukortól. Ez az engedély-társulati bérlet most nemsokára lejár és Prouvost uj Figaro-sza­­bályzatot állított fel és kö­zölte az újságírókkal, mely­ben tudomásukra hozta, hogy mostantól kezdve ő az uj ve­zérigazgató. Ezzel kiesett a fazék fene­ke, az újságírók kijelentet­ték, hogy “a francia újság­írás ezen legfontosabb harcá­ban” sztrájkba lépnek bizony­talan időre, ami ennek a tős­gyökeres konzervatív lapnak 100 éves története alatt nem fordult elő (kivéve 1968 ok­tóberében, amikor az újság­írók rövid figyelmez tető sztrájkba léptek.) Akárcsak a baloldali Sor­­bonne-diákok, a 230 újságíró megszállta a Figaro épületét a Champs Elyseé-n és egy plakátot tett ki: — A szer­kesztőség sztrájkol, a sajtó függetlensége érdekében. Erre Prouvost, az újság részvény-tulajdonosa néhány tömbbel odébb a Páris Match épületében foglalt el ‘sündisz­­nó-állást’ és onnan kiegyezési ajánlatokat küldött a rebel­lis szerkesztőknek. Ezek szerint egy 11 tagú igazgatóságban az újságírók vétó-jogot kapnak, ha azon­ban nézeteltérések merülnek fel, akikor a vezérigazgató dönt, aki nem más, mint ma­ga Prouvost, a gyapjukirály. Az újságírók válasza: — Ilyen feltételek mellett a szerkesztőség függetlensége nincs biztosítva. Az ellen a szemrehányás ellen, hogy Prouvost egyol­dalú és “brutális” beavatko­zása veszélyezteti a lap füg­getlenségét, Prouvost felsora­koztatta egyéb szerkesztősé­geinek tagjait, összesen 39- et, a Paris Matoh-tól és a lu­xemburgi rádiótól (az is a birkagyapju-királyé), s ezek Írásban tanúsították, hogy Prouvost sohasem tette kér­désessé függetlenségüket a Ed akarták rshhantani Castro kanadai konzotátusát és tojóit NEW YORK — Az FBI letartóztatta az aktivan Cast­­ro-elienes Kubai Nacionalista Mozgalom két tagját New Jerseyben levő otthonukban és megvádolta őket azzal, hogy el akartak pusztítani kubai állami hajókat és be­rendezéseket Kanadában. J. Edgar Hoover, az FBI igazgatója jelentette, hogy a két kubai, akik amerikai ál­lampolgárságot nyertek, ösz­hiranyag és cikkek előállítá­sában. Mindez Prouvost számára nem csupán tekintélyi kérdés. A gyapjukirály “összenőve” érzi magát a sajtóval — mint kijelentette — mivel az 1930- as években a “Paris-Soir” alapításával a legnagyobb új­ság-gépezetet állította fel Pa­risban. Legalább is ezt irta róla a “L’Express”. Azonkí­vül, hogy a Figaro-ból milliós lapot akar teremteni. Mert — mondják a tulaj­donát képező Paris Match­­házból — Prouvostnak az egész Figaro-ban kizárólag az idő járás-jelent és és a di­vat-oldal tetszik. szebeszéltek másokkal, hogy Montreálban felrobbantják a kubai konzulátust és az otta­ni állandó kubai kereskedel­mi kirendeltség irodáit és a kikötőben a hajókat, melyek; kubai zászló alatt hajóznak. Egyikük, a 29 éves Guiller­mo Novo Sampol West New Yorkból, a 25 éves Felipe Martinez y Blanca Union Ci­­tiböl. Novo Sampol egyike volt a háromnak, akik meg­adták magukat, miután agy páncéltörő fegyverrel táma­dást intéztek az Egyesült Nemzetek épülete ellen 1964 december 11-én, amikor ott Che Guevara éppen nagy be­szédet tartott. Sampol unoka­­testvére, a 28 éves William Sampol Brooklynból volt az, aki nyolcadmagával a hát keddjén az Egyesült Nemze­tek épületének vasrácsához láncolta magát. A két kubai férfit Newark­­ban Thomas W. Clohosey U.3. commissioner elé vezették, aki Sampol szabadlábra he­lyezésére 50,000 dollárt, Mar­­tinezére pedig 25,000 dollár óvadékot tűzött ki. záákaáe t Diák-rendzavarások a University of Wisconsin-on.

Next

/
Oldalképek
Tartalom