Magyar Hirnök, 1969. január-június (60. évfolyam, 2-26. szám)
1969-05-15 / 20. szám
Thursday, 1969 _________ . MAGYAR HÍRNÖK 5 OLDAL Felvételek a “GEORGE WASHINGTON” díjkiosztásról. Az ifi közöli felvételek az Amerikai Magyar Tanulmányi Alap rendes évi "George Washington" dijkiosztási vacsoráján készültek. A new yorki Plaza Hotel báltermében folyt le a fényes ünnepség az amerikai magyar társadalom sok közismert személyiségének a részvételével. Az esemény egyes mozzanatait örökiiette meg Cseh Béla, a kitűnő new yorki magyar fotoriporter. A három díjnyertes; balról jobbra: Dr. Béky Zoltán, az Amerika: Magyar Református Egyesület elnöke, Joe Pasternak a hires hollywoodi filmproducer, dr. Lotz János egyetemi tanár. Gombos Zoltán szerkesztő méltatja Pasternak József érdemeit; balról jobbra ülnek: Chet Huntley az NBC News országoshirü hírmagyarázója. az estély tósztmestere és Joe Pastemak. Balról jobbra: Prof. Molnár J. Ágoston az Amerikai Magyar Tanulmányi Alap elnöke és Leopold Stokowski a világhírű karmester, aki Doráti Antal nevében vette át a kitüntetést . . . Balról jobbra: Dohanos István a világhírű illustrator és festőművész, a Tanulmányi Alap igazgatósági elnöke átadja az Amerikai Magyar Református Egyesületnek megítélt dijat Eszenyi Lászlónak az Egyesület főellenőrének. MAGYAR SIKEREK NYUGATON: A MISKOLCI DIREKTOR meghódít» Münchent Németország második legnagyobb magánszínházának igazgatói irodájában bekeretezett, elsárgult magyar szinlap függ a falon. A miskolci Nemzeti Szinház 1949 március utolsó hetére a következő előadásokat hirdeti: “Vigözvegy”, “Gésák”, “Ócskavas nagyban” Szabin nők elrablása”,, Hawaii rózsája:” Szereplők: Gyurkcvics Mária, Szakáts Sándor, Bessenyei Ferenc, Kornlós Juci. Karnagy: Vincze Ottó. Fent ez áll: “Igazgató: Földessy Géza.” A rákövetkező héten államosították a színházat. Az igazgató Nyugatra emigrált. Feleségével, Borsodi Ursu Iával — aki azóta Németországban népszerű televíziós színésznő lett —, kétszemélyes artista számot agyaltak ki, amellyel hét év alatt öt világrész színházait és kabaréit járták végig. Azután megtelepdtek Münchenben. A német színjátszásnak ebben a fellegvárában Földessy Géza önálló vállalkozásra merészkedett. Kibérelte itt a sportközpont székházénak hatalmas tornatermét. Szerény tőkéje nem volt elég a követelt kaucióhoz: egy ismeretlen kis postás egészítette ki négyezer márka készpénzkölcsönnel. Bemutató előadásként Föl- Jessy — szerencsés szinház. ösztönével — egy olasz iró: Diego Fabbri darabját hozta színre, amely emgdöbbentő modernséggel eleveníti fel Krisztus tragédiáját, “Jézus pere” címen. Két magyar szerepvlőre is volt: Radványi Gézáné, az ismert filmrendező felesége és Molánr Tibor, aki azóta visszavándorolt Budapestre. A bemutató átütő sikerére jellemző, hogy több mint száz napilap számolt be a teljesen újszerű, nagy színházi eseményről. “Ez a siker kötelezett arra, — emlékezik vissza az igazgató, “hogy ismét igényes darabbal lépjek a közönség elé. Kínai mesejáték volt. Csupa költészet, csupa finomság, lelkes lira, pazar poézis. Csúfosan megbukott. Fuldokló színigazgatóként mint utolsó szalmaszálba kapaszkodtam egy mentöötletbe. így mutat;am be Németorsságban az azóta általános sikerre vált műfajt, az első musicalt. Féuyes Szabolcs müve volt, ‘A párisi házasság’. Fényessel annakidején együtt vezettük a Fővárosi Operettszinházat”. Azóta az egykori tornatermet Földessy Géza hangulatos, színházzá alakította át, ahol tiz év óta husszonegy darab került színre. Különösebb szakértelem nem szükséges annak kiszámításához, hogy egy-egy darab átlag félévig volt műsoron . . . így került Földessy müncheni színháza, a “Theater an der Brienner Strasse” az összes németországi magánszinpandok közül rangban, sikerben és jövedelmezőségben a második helyre! A színházat néha hires társulatok bérlik. így a legnevezetesebb német staggione, a “Grüne Wagen”. Most éppen egy amerikai musieal-váRaikozás amely túl van már az ezredik előadáson. Működése mérlegét Földessy Géza igy vonja meg: “Egy tapasztalt öreg róka, ismert pesti színházigazgató mondta, amikor megkérdezték, hogyan megy neki: ‘Aa utolsó tiz évre nem panaszkodhatom.’ Nálam is ez a helyzet . . .” Sikerének titkát pedig három pontban foglalja össze: “1. Jászapátin kezdtem, mint kellékestanonc és szinlapragasztó. Azóta szakadatlanul ebben a szakmában vagyok. 2. Ha az ember — néha végső erőfeszítéssel — tartja sajátmagát és bízik a munkájában, akkor nem lehet nagyobb baj. 3. A siker legfőbb tényezője persze mégiscsak a szerencse. Azaz, magyarul: a mázli:” Konkoly Kálmán
