Magyar Hirnök, 1968. július-december (59. évfolyam, 27-52. szám)
1968-10-03 / 40. szám
1. OLDAL MAGYAR HÍRNÖK Thursday Oclc-ber 3. 1968 i Magyarok Budapesten A Magyarok Világszövetsége külön cikkben emlékezik meg Jaekovic A. Lajos, a clevelandi Magyar Klub elnöke és west sidei Amerikai Magyar Dalárda óhazai látogatásáról. Alant szóról szóra közöljük a “Magyar Hírek’’ meleghangú beszámolóját a clevelandiak látogatásáról. A CLEVELANDI MAGYAR KLUB ELNÖKE BUDAPESTEN Kedvés vendég volt nemrég a Magyarok Világszövetségének : a budapesti székházat Jaekovic A. Lajos, a clevelandi Magyar Klub elnöke kereste fel. Mint elmondotta, 1924-ben néhány magyar vezető ember, tanár, orvos, ügyvéd és mások — akik úgy találták, hogy szükség van egy olyan magyar egyesületre is, amely angol nyelven működve kapcsolatot teremt a kivándorolt magyarok és a nagy amerikai közösség között — megalakították a clevelandi Magyar Klubot. A Klub az elmúlt félszázados működése alatt szép eredményeket ért el. Gyűléseire, összejöveteleire rendszeresen ellátogattak kiváló amerikai személyiségek; az amerikaiak körében terjesztették, megismertették a magyar kultúrát, művészetet, elismerést, becsületet szereztek a magyar névnek. A Magyar Klub tagjai második, harmadik generációs magyar származású és a tudományok, művészet, irodalom terén elismert egyének. A Magyar Klub alapszabálya szerint nem foglalkozik politikával. Jaekovic elnök most — a Klub vezetőségének nevében — felvette a kapcsolatot “hivatalosan is” a Magyarok Világszövetségével és tárgyalt sárról, hogy a szövetség kulturális, tudományos segítséget nyújt a clevelandi Magyar Klub működéséhez. 60 EVES A MAGYARAMERIKAI DALÁRDA Meghitt, szivélyes ünnepséget tartottak Budapesten a Magyarok Világszövetsége székházában. Nyolc Clevelandban élő magyar — a Magyaramerikai Dalárda teljes vezetősége — találkozott a budapesti zenei élet kiválóságaival, zenepedagógusokkal, kórusvezetőkkel és a Magyarok Világszövetsége munkatársaival. A jólsikerült ünnepséget a Magyarok Világszövetsége abból az alkalomból rendezte, hogy a Dalárda most jubilál: 60 esztendős. 1908-ban lelkes és áldozatkész amerikai magyar munkások kezdeményezésére két dalárda alakult Clevelandban: a Haladás Kórus és az Általános Munkásdalárda. A két daltestület 1919 januárjában egyesült; megalakult a Magyar-Amerikai Dalárda. A 20 énekesből — és 300 pártoló tagból — álló társulat minden évben több hangversenyt rendez Clevelandban, de műsorokat ad Amerika más városaiban is. Repertoárjukon jelenleg 40 szám szerepel. A munkásdalokon kívül főként müdalokat, régi magyar nótákat — és újabbakat; Kodály-, Maros Rudolf- és Bárdos-müveket — énekelnek. Saját székházuk van; a háromemeletes épületben 300 embert befogadó színházterem, bár, teke-pálya, előadótermek sorakoznak, és nem utolsó sorban jól felszerelt konyha, ahol a Dalárda tagok feleségei főzik a finom magyaros ételeket. A jubiláló Dalárda vezetősége — az élettársakkal együtt — most ellátogatott a szülőföldre és — mint mondották — felejthetetlen napokat töltöttek Magyarországon. Legtöbbjük 40—45 év óta először járt idehaza. Számukra életreszóló élményt jelentett a találkozás az óhazával .. . A program egyik kiemelkedő pontjakánt a Dalárda vezetői ellátogattak a Vasas Művészegyütteshez egy kis tapasztalatcserére. A Vasas kórus házi hangversenyt adott a vendégek tiszteletére, akik rendkívül értékes ajándékot — egy nagy kotta-gyűjteményt — adtak át a VaSas Művészegyüttes vezetőinek. A gyűjteményben akadtak muzeális értékű kották, olyanok is, melyeket egykor a Vasas-kórus karnagyai szereztek, sőt olyanok is, amelyek kint Amerikában születtek... A Magyarok Világszövetsége a jubiláló clevelandi dalosok vezetőit — Mezei Árpád elnököt, Tilk János alelnököt, Pósa József titkárt és Kondorossy László karnagyot — kitüntette a Világszövetség aranyérmével. KANADAI TANÁCS FELHÍVÁSA: SZÜNTESSEK MEG A SZEGÉNYSÉGET TORONTO, Ont. Kanada. — Az “Economic Council of Canada” (ECC) általános felhívást intézett az ország társadalmához, hogy küszöböljék ki a szegénységet, legalább olyan színvonalon, mint azt az Egyesült Államok tette, “szegénység elleni háborújával”, elnöki felhívásra 1964-ben. Ez a gazdasági tanács, immár 5-ik évi jelentésében a szegénységet K a n a d á ban “nemzeti szégyennek” nevezte és elérkezettnek találja az időt, hogy erős és céltudatos támadást intézzenek a szegénység problémájában. A tanács jelentése voltaképpen kihívásnak tekinthető Pierre Elliot Trudeau-hoz intézve, aki a júniusi választáson nagyrészben ezzel a jelszóval került uralomra: - Igazságos társadalmat. Az ECC jelentésében jegesen megjegyezte, ha Kanada “igazságos társadalmat” akar, úgy nem kerülheti el, hogy kiküszöbölje a súlyos szegénységet s ezt nemzeti célnak tekintse. — Minden ötödik kanadai szegénységben él — jegyezte még a jelentés. A tanács nem szegezte le, hogy mennyi időre becsüli ennek a célnak elérését, de elnöke, Arthur J. R. Smith elmondotta eg ysaj tókonferencián, hogy cél elérhető lenne 10 év leforgása alatt. Leo Boyd, aki 50 éves, London, Ont.-ból, szivátültetési operációjára vár Houston, Tex.-ban. rw - m m A KOMMUNISTA MALOMKÖVEK KOZOTT 0RL0D0TT TÖRÖKÖK. AZ Ul HAZÁBA AKARNAK MENNI SRINAGAR, Kashmir. — Amikor a török törzsek a 10- ik században felkerekedtek, Közép, Ázsiában, jobb hazát keresni, nyugat felé indultak el és hosszas vándorlás után megérkeztek mai hazájukba, Dél Európába, ahol megalapító 11 á k Törökországot. Ma, mintegy 200 török eredetű személy, akiknek ősei megmaradtak Közép Ázsiában, szeretnének Törökországba jönni, hogy csatlakozzanak azök leszármazottaihoz, akik annak idején megkezdték a nyugati vándorlást, 900 évvel ezelőtt. Ezek tulajdonképpen moslem menekültek Vörös Kina Sinikiang nevű tartománya-' ból, akik Kina kommunizálása után Kashmir-ban India egyik társ-országában telepedtek le. Egy török diplomata, India new delhi-i török nagykövetségéről, aki meglátogatta őket elmondotta, hogy semmi nehézségébe nem ütközött, hogy megértse nyelvüket. Olyan török nyelvet beszéltek, melyet századakkal ezelőtt használtak. Ez olyan, mintha amerikaiak felfedeznének egy távoleső országot, ahol Erzsébet korabeli angolt beszélnek. A menekültek elmondták, hogy nem az összes moslemeknek sikerült kimenekülni Sinkiangból. Az egyik sinkiangi területen 5000 kazalknak, akik képtelenek voltak bejutni szovjet-Kazaksztanba, a vörös kínaiak “engedélyt” adtak, hogy Indiába menjenek, Tibeten keresztül. Mikor azonban a moslem karakók Tibetben az indiai határhoz értek, a tibeti kommunista csapatok nem engedték őket tovább. Indiába. így ezek kénytelenek voltak az északi ösvényen Kashmir felé menetelni, egy teljesen kihalt és terméketlen területen, 15,000 lábnyira a tengerszine fölött s amikor egy év múlva Kashmirba értek, már az összes asszonyok és gyerekek elhaltak a férfiak mellől s az 5000-ből már csak 2000 maradt, ez a rész is félhoJ+an az éhségtől. Sinkiang mar régen a hideg háború haditerülete volt a két kommunista óriás, a Szovjetunió és Vörös Kina között. Moszkva már évekkel ezelőtt megkísérelte, hogy “leválassza” Sinkiangot Vörös Kínáról, de végülis feladta a szándékot. Ettől kezdve a Szovjet állandóan rettegett, vörös kínai megszállástól Sinkaingon keresztül. Ez arra késztette a Szovjetuniót, hogy kitelepítse a moslemek ezreit a stratégiai határról kommunista Kínával és “megbízhatóbb” szlávokkal helyettesítse őket. A világszerte hirdetett szovjet mezőgazdasági fejlesztés a “szűz területeken”, sem volt semmi egyéb a Szovjet részéről, mint oroszokat telepíteni Közép Ázsia hatalmas nyílt térségeire s hogy hányán hagyták ott a fogukat, azzal a Kreml nem törődött. ^ A török kormány a legközelebbi időben érintkezésbe lép a “Menekültügyek Világszervezetével” Genfben és az indiai kormánnyal, hogy a törököket Kashmirból Törökországba szállítsák, mind a kétszázukat. India vissza szeretné tartani őket, de maguk a menekültek Törökországba vágyódnak, ahol nagyobb érvényesülési lehetőségeket látnak. A 24 éves Robert John Erler Jr.. feladta magát Phoenix, Aric.-ban (balra, közel a lány holttestéhez), miután megvádolták, hogy augusztus 12-én, megölte a 12 éves Merilyn Clark-ot, Hollywood, Fla.-ban.
