Magyar Hirnök, 1968. január-június (59. évfolyam, 4-26. szám)

1968-01-25 / 4. szám

4. OLDAL MAGYAR HÍRNÖK Thursday. Jan. 25, 1968 Utazás a kapitalizmus felé S**=­­I * *« BELGRAD — Jugoszlávia kettőzött sebességgel halad tovább az utón, amelyre Tito már évekkel ezelőtt rávezet­te: a kapitalista termelési és kereskedési metódusok útjá­ra. A legutóbbi jelentős fej­lemény: Tito bejelentette azoknak a pártvezéreknek le­váltását, akik a reformtörek­vésekkel szembehelyezked­tek. Azért jelentős ez és az egész irányzat, mert példát mutat a többi középeurópai, kommunista uralom alatt álló nemzeteknek, amelyek éppen­­u'gy elégedetlenek a merev marxista rendszerrel, de a szovjettel szemben kevésbbé függetlenek. Tito “tőkét ko­vácsol” abból a földrajzi és katonai tényből, hogy országa nem határos a kommunista főhatalommal. A cél Jugoszláviában az, hogy néhány év leforgása alatt fokozatosan, lépcsőzete­sen elhagyják a központi irányítást, a termelés mód­jainak meghatározását áten­gedik az üzemi vezetőségek­nek és az üzemek felelősek az eredményért, a profitért. Az áraknak egyezni kell a vi­lágpiaci árakkal, máskülön­ben a jugoszláv ipar nem ver­senyezhet a nyugati piacokon, nem vonzhat nyugati tőkebe­fektetéseket. Az uj rendben az üzemek a profitnak kéthar­madrészét megtarthatják és csak egyharmadot kell a kor­mánynak átengedniük; a visz­­szatartott profitot bővítésre, modernizálásra használhat­ják fel, éppen úgy, ahogyan a kapitalista országokban tör­ténik. Fokozatosan elmarad a kormány-szubvenció, a gyá­raknak és üzleteknek önellá­tóknak kell lenniök, vagy jó eredményt érnek el, vagy csődbe mennek. Tito igyekszik országát be­építeni az európai gazdasági közösségbe. E végből csatlako­zott Jugoszlávia a GATT nem­zetközi vámegyezményhez, de Jugoszlávia együttműködési tárgyalásokat kezdett az Eu­rópai Közös Piaccal és az Eu­rópai Szabadkereskedelmi Szövetséggel is. A kapitalista módszerek fe­lé vezető utón a jugoszláv nép életszínvonala emelkedett. De árnyoldala is van az átmenet­nek. Rosszul gazdálkodó üze­mek nem kapnak olcsó hitelt, tönkremennek. A szigorúbb pénzgazdálkodás lelassítja a gazdasági fejlődés ütemét, nö­veli a munkanélküliséget. Kö­rülbelül 300,000-re becsülik a 20-milliós nemzet körében a munkanélküliséget, de ezt el­lensúlyozza körülbelül ugyan­annyi jugoszlávnak kivándor­lása a nyugati kapitalista or­szágokba, főleg Nyugat-Né­­metországba. Munkáskonflik­tusok, még sztrájkok is, elő­fordultak és feljegyzésre ér­demes, hogy a sztrájkolókat nem büntetik, ellentétben a iegtöbb más kommunista or­szággal. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a jugoszláviai gaz­dasági élet fellendülése akkor indult meg, 20 évvel ezelőtt amikor Tito szakított Sztálin­nál és kívülről segítséget ka­pott, elsősorban Amerikától Tele van az ország ipari léte­sítményekkel, országutakkal. csatornákkal, bányákkal, ame­lyeket amerikai segítséggé] hoztak létre. Amerikai és má­­külföldi privát tőkések az el­ért haszonnak csak 20 száza­lékát kötelesek Jugoszláviá­ban invesztálni. Vietnami halottak SAIGON — Az amerika katonai parancsnokság jelen­tette: Az elmúlt hét folyamai a vietnami harcokban 27t amerikai katona vesztett« eletet. VÁMMENTES IKKA CSOMAGOK csakis szababí választásim MARVAKOKSZAK TERVIJETÉN EIÖ CÍMZETTEKNEK. ( scliszlovákfcibaii lakók részére is fölveszünk TtJZEX osema^okra rendelésekéi. ^ _ __ MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U S. RELIEF PARCEL SERVICE, 245 EAST 80th STREET, NEW YORK, N.Y. 10021 — Phone LEhiqh 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató BEJÁRAT a 2nd AVEUNE-ről Szokatlan csengésű, keleti mesék hangulatát idéző szó, sohasem találná el, aki nem tudja, kicsodák-micsodák is a karakacsánok. Tisztázzuk hát azonnal: emberek. Egy apró népcsoport, lexikonok sem tudnak róla. Bulgária és Gö­rögország magas hegyeiben élnek. Tudósok szerint a ka­rakacsánok — romanizált trákok. A történelemből — és még inkább Homérosztól és az óko­rt görög mondákból — tud­juk, hogy a trákok voltak a Balkán-félsziget legrégibb ismert lakói. Körülbelül öt­ezer éve jelentek meg és ezer esztendejénél több már an­nak is, hogy eltűntek felol­dódtak a népvándorlások for­gatagában. Emléküket mégis sok minden őrzi. A legna­gyobb bolgár síkságot Trák­­álföldnek hívják, és a központ­jában fekvő Piovdiv, Bulgá­ria második legnagyobb váro­sa, a hajdani Pulpudeva is őket idézi nevében. A Trákokíól vette át a gö­rög mitológia az Orfeuszról szóló legendát (a nép Rodo­­péban száz változatát ismeri az alvilágot járt énekes törté­netének). Milliókat érő kin­cseket tartott meg tőlük máig a föld, a trákok fejlett kul­túráját bizonyítják a kazan­liki sírbolt 2300 éves falfest­ményei. Az ő késői maradékaik a karakacsánok csak bolgárul beszélnek, saját nyelvük nincs. A többi falusitól sajá­tos életmódjuk különbözteti meg őket, és talán az, hogy öl­tözködésükben és szokásaik­ban a legszivósabban őrzik a hagyományokat. Szinte kizá­rólag pásztorkodással foglaL koznak. Néhány évtizede még nomádok voltak, vándorlásaik­ra gyerekeik és feleségük is elkísérte őket. Lassanként eltűnnek a kü­lönbségek, amelyek a többi bolgártól elválasztották őket, és akkor csak a holt kincsek Őrzik tovább egy hajdani kü­lönös nép emlékét. BANDITÁK SZIGETE CAGLIARI, Szardinia — Nuro tartományban a rendőr­ség megállított egy autót. Az egyik utas kiugrott és gép­pisztolyából leadott egy soro­zatot a rendőrökre. Az egyik rendőr, Giovanni Tanponi azonnal meghalt, mások meg­sebesültek. A zűrzavarban a banditák eltűntek. Tanponi rövid időn belül a banditái: hatodik áldozata. Hasonló kö­rülmények között gyilkolták meg a többi rendőröket is. A szardíniái rendőrség mos kiadta a jelszót: “Erőszakr erőszakkal válaszolunk!” 1 szigeten szolgálatot teljesít rendőrök számát háromezer re emelték, állig felfegyverez ték őket, de még igy sem si került azt a tizenöt banditá elfogni, akiki*ől köztudomás; hogy gyilkosságok sorozatá követték el és ott rejtőzköd nek valahol a hegyekben. 1 rendőrök dolgát nagyban ne heziti, hogy a szardíniái tit kos egyesület, az “Omerta1 hatalma úgyszólván minden re kiterjed, és ha egyszer ki adja a parancsot, hogy a la kosság hallgasson, senki sen mer a rendőröknek segiteni A szardiniai banditizmu felszámolása azért is neht) feladat, mert az a szigetei valóságos tradíció. A jelenle gi leggyakoribb szardinia banditamódszer az emberrab lás. Az elrabolt személyeket csak váltságdíj fejében haj­landók szabadon bocsátani Az egyik legismertebb ember­­rabló banda főnöke Nino Cher­­chi, akinek a fejére a rendőr­ség már tízmillió lírát tűzött ki. Eddig azonban nem akadt senki, aki hollétéről felvilá­gosítást mert volna adni. A szidás lexikona A szidalmak szótárát állí­totta össze egy francia. A szó­tárban 612 oldalon 9327 fran­cia szitkozódás szerepel. A szerző ismerteti a szavak ere­detét és a felsorolt kifejezé­sek legmegfelelőbb alkalma­zását is, és ahol lehet, a tör­ténelmi háttérre is fényt vet. A szótár végén felsorolja azt 's, hogy a francia bíróság a különböző szitkozódásokért milyen büntetéseket szab ki. THIEU BÍRÁLT SAIGON, Dél-Vietnam - — Nguyen Van Thieu, délviet­nami elnök, bírálta Amerika békekezdeményezéseit és ki­­.je’ign^ette; ..N-JJi beke-kezde­­‘ményézésekre. hanem Észak- Vietnam elleni erősebb kato­nai akciókra varr szükség. Upland. Calif.-ban egy motorkerékpáros gong 11 napig kinozott egy 19 éves lányt egy motelben. Detektívek a bizonyítékokkal. Magyar Hírnök — Founded in 1908 — MAGYAR HERALD tMerged with MAGYAR HÍRLAP — Hungarian Journal) HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Előfizetési ára egy évre S8.00 — Subscripiion $8.00 per year Külföldre $10.00 — Foreign countries $10.00 — Egyes szám ára 20c Szerkesztő LÁSZLÓ I. DIENES Editor Office Address — Irodánk cime: 216 Somerset Street, New Brunswick, N. J. 08S01 Office Manager: MRS. ANNA OSVATH, ügyvezető Telefon: VI 6-9707 If no answer, call: r T, . 0 , oeo Ha nem kap választ, hívja: Liberty o-l«Jbä Mail Address ■— Póstacin, Post Office Box 27, New Brunswick, N. J. 08903 Second class postage paid at New Brunswick, N. J. and at audiuonal mamiig on ci KARAKACSÁNOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom