Magyar Hirnök, 1967. július-december (58. évfolyam, 27-52. szám)

1967-09-07 / 36. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — MANVILLE — FRANKLIN TOWNSHIP (SotnMMt) HUNGARIAN WEEKLY Marged with MAGYAR HÍRLAP beolvadt lap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKOM VOL. 58. ÉVFOLYAM No. 36. SZÁM ÁRA 20c—SINGLE COPY 20c 5? NEW BRUNSWICK N J Thursday, September 7, 1967 Kára Péter nyugalomba ment A 22 éves Janice Stevenson, aki Washingtonban a kongresszusi könyvtárban dolgozik és rhodéziai vőlegénye, nem kaptak lakást az előttük levő bérházban, mert a lány mini-szoknyát viselt. Dr. Frederick F. György Vietnamba ment... WASHINGTON! LEVÉL írja: SPECTATOR Kára Péter, New Bruns­wick város helyettes tűzoltó­parancsnoka szeptember el­sejével nyugalomba vonult tűzoltói állásából. 311 évi tüz­­oltóskodás után, 65 éves ko­rában a mi Péterünk “lete­szi” egyik munkáját, tovább­ra is' vezetője és mester-cim­balmosa marad azonban az országszerte ismert Kára-Né­­meth zenekarnak s némely más mellékfoglalkozását is tovább űzi. Az az ember ő, aki nem tud egy helyben ül­ni, akinek mindennapi mun­ka és elfoglaltság úgy kell, mint a szervezetnek a leve­gő . . . PETER P. KARA Ká*-a Pétert 1936 novem­ber 15-én neveztek ki a váro­si tűzoltósághoz, ahol mind­végig a Joyce Kilmer Ave.-n levő központi tűzoltóságnál volt. 1952 január 1-én tűzol­tó-kapitányi rangra emelték kitűnő munkája eredménye­­képen, 1902 áprilisában pedig megkapta a helyettes pa-A Magyar Szabadságharcos Tájékoztató Iroda szerkesz­tősége közvéleménykutatést rendezett a Szabadságharcos Szövetség amerikai és kanadai tagjai között arról, hogy me­lyek azok a legfontosabb fel­adatok, amelyek az 1956-os szabadságharc szellemi eszkö­zökkel való folytatását szol­gálják. A -közvéleményikuta­­tás célja nem a szervezet fel­adatainak a meghatározása volt, hanem az, hogy azok a magyarok, akik nem vesznek részt aktivan a szervezeti élet­ben, mivel segíthetnek egyé­nileg a szabadságküzdelem folytatásában. A Szabadságharcos Szövet­ség tagtájékoztatója — a Ma­gyar Szabadságharcos — most tette közzé a 10 legfontosabb teendőt. Ezek között egyaránt megtalálhatók a magyar kul­túrát és a nemzetpolitikai célt közvetlenül szolgáló felada­tok, amelyek mindegyike álta­lános értékű, de a Szövetség­gel közvetlen összefüggésben KIADÓ 4 és fél szobás lakás. Kellemes otthon idős házaspár­nak. Somerset St.-en, New Bruns­wick. Hivja este 6 után: 246-0969. MUNKAALKALOM NŐKNEK SZÁMLÁK? Ne csak ültön és aggódjon. Álljon az AVON ügy­nökök közé s ezzel megoldhatja pénzproblémáit. Otthonában tör­ténő megbeszélésért telefonáljon: New Brunswickon KI 5-1345, Perth Amboy környékén Hl 2-2462, Alleniown-Bethlehem kör­zetében 432-0916 számra. rancsnoki pozíciót, amelyből most nyugalomba megy. Nemcsak New Brunswick­on, de New Jerseyben és egész Kelet-Amerikában jól­ismert Kára Péter neve és személye. Mint zenész, már a kezdet-kezdetén a “Royal Hungarian Huszars” zeneka­rával nagy sikert aratott, majd később a Németh fiuk­kal társulva megalakították a ma is jólismert és közked­velt Kára-Németh zenekart, amely a brunswicki rádióállo­más vasárnaponkénti magyar zenés műsorának is főattrak­ciója. Mulatságokon, lakodal­makban és mindenütt, ahol jó zenére van szükség, a Kára Németh zenekar muzsikája a siker egyik biztosítéka . . . ahol ők muzsikálnak, akár magyar, akár amerikai kö­rökben, ott a jó hangulat el nem maradhat . . .! Kára Péter büszkén vallja magát magyarnak és az az, ember ő, aki dobverés nélkül, feltűnés keresés nélkül segí­ti honfitársait, résztveszz a, magyarok dolgaiban, hogy munkájával, közreműködésé­vel előre vigye mindenütt előtt felajánlotta munkáját, ügyünket. Sok-sok évvel ez­­segitségét brunswicki lapunk­nak és azóta, még ma is, hűsé­gesen küldi helyi tudósítása-, it és segít minket mindenben, amiben tud. Szívből kívánjuk, hogy a mi Péterünk még sok-sok éven át muzsikálhasson ne­künk és tartsa meg őt a jó Is­ten erőben, egészségben az emberi kor legvégső határáig, szerető családja és mindnyá­van. A tiz feladat teljesíté­sével egyenként 10, összesen 100 becsületpontot lehet sze­rezni ebben a nemhivatalos vetélkedésben. Az első feladat — időrendben a most fel­állításra kerülő losangelesi szabadságharcos emlékműre adomány' küldése. A Burg Kastl-i iskola támogatását is besorolták az első 10 feladat közé. A szabadságharcosok két könyvet adtak ki nemrégiben, ezek; Wagner Ferenc könyve angol nyelven a szabadság­­harcról (The Hungarian Re­volution in Perspective) és Értavy Baráth Kata ifjúsági regénye (Irodalom kitűnő). Mindkét könyv terjesztését, megvételét fontosnak tartják a megkérdezettek. Általános vélemény volt, hogy minden szabadságharcosnak legalább egy amerikai (kanadai) ma­gyar lapra elő kell fizetnie s emellett az Európában meg­jelenő Nemzetőr cimü havi fo­lyóiratra is. Tiz-tiz becsületpontot sze­rezhetnek azok is, akik az ame­rikai illetve kanadai szerve­zetek központi védnökszerve­zési akciójában résztvesznek és legalább egy magyar véd­nököt vagy amerikai pártoló tagot beszerveznek. Az akció felhívja végül a magyarsá­got, hogy vegyenek részt Tol­las Tibor Gloria Victis estjén és az október 23-i ünnepélyen minél nagyobb sziámbán. A Dr. Frederick Frigyes György Woodbridge-i ma­gyar orvos, a U. S. Army Me­dical Corps ,ny. alezredese, az úgynevezett “Project Conc­ern” önkéntes segítő szerve­zet kötelékében 6-hónapi szolgálatra Viet Nam-ba uta­zott, a vietnami nép megsegí­tésére. Általánosan ismert New Jerseyben Dr. Frederick hu­manitárius magatartása em­bertársaival szemben és nem lepett meg senkit hirtelen elhatározása és a háborudul­­ta Vietnamba utazása. Köz­vetlen a második világháború után az elsők között volt, aki hontalanná lett honfitársai­nak minden lehető módon se­szabadságharcosok feladatai közül kiemeli a helyi szerve­zetek támogatását személyes részvétellel és a tagdíj pontos fizetésével. Minden adomány, stb. be­küldhető : Hungarian Free-domfighters, P. O. B. 98031 Pittsburgh, Pa. 15227 cimre is. YOGÁVAL A CIGARETTA ELLEN EAST LANSING, Mich. — Az Associated Press nevű hir­­ügynökség külön jelentésben közli a következő érdekes hirt: Egy Delvin Sharma nevű indiai könyvtáros, aki az ame­rikai-indiai kulturcsere-prog­­ram keretében, három eszten­dőn keresztül a michigani Ál­lami Könyvtárban dolgozik könyvtárosként és katalógus­kezelőként, különleges tanfo­lyamot inditott az egykori és jelenlegi cigarettázók számá­ra. Delvin Sharma rendszeres yoga-tanfolyamokat tart, ré­szint azok számára, akik ci­garettáznak, azonban szeret­nének leszokni, másrészt pe­dig azok számára, akik már abbahagyták a cigarettázást, azonban rendkívüli hiányér­zetben szenvednek. Delvin Sharma magyaráza­ta: — A rendszeres yoga-gya­­korlatok megnyugtatják az idegeket, elmélyülésre kész­gitségére sietett, az 56-os ma­gyar szabadságharc mene­kültjeinek Camp Kilmer-beli fogadtatása és sponsorokhoz, munkába igazgatása, nem kis mértékben pedig orvosi segit­­ség-nyujtása terén szintén legelői járt mindig. Nem volt olyan emberbaráti mozgalom New Jerseyben, amelyben ő részt ne vett volna. A Camp Kilmerben mi*> a hadse­reg tiszti orvosa dolgozott hosszú hónapokon át, fizeté­sét pedig teljes egészéber, odaadta a menekültek segít­ségére. 1963-ban, emberbará­ti munkássága és érdemei el­­ismeréseképen a Szent János Katonai Lovagrend tagjává, választották. Dr. Fredericket most ismét embertársai meg­segítésének önfeláldozó aktiv munkaterületére vitte a jó szive. Kisérje őt a jó Isten áldása merész utján és hozza vissza közénk épségben, egészségben! Elutazása előtt Woodbrid­­ge polgármestere, Ralph P. Barone és a Woodbridge Kör­nyéki Chamber of Commerce elnöke, G. Nicholas Venezia egy elismerő oklevéllel és, plakettel tüntette ki Dr. Fre­derick Frigyes Györgyöt, a községben teljesített meg­annyi jótékony munkásságá­ért. A diplomata haja LONDON — Kínai vörös­­gárdisták Pekingben, foglyul ejtették Donald Hopson, an­gol diplomáciai ügyvivőt, le­térdeltették és megpróbálták lény Írni a haját — végülis azonban, feladták a hajnyirás­­ra vonatkozó kísérletüket. A Nixon-Romney mezőny CONCORD ,N.H. — Con­­cordban most nyílt meg egy “Nixon for President” iroda és a közeljövőben megnyílik egy “Romney for President” iroda is. tetnek és ezáltal lehetővé te­szik a cigarettázás abbaha­gyását, illetőleg, megszünte­tik a cigaretta utáni vágya­kozást. — Ezenkívül, a rendszeres yoga-gyakorlatoknak még egy előnyük van, amely külö­nösen Amerikába lehet fon­tos: csökkentik az evés utáni vágyat, az éhséget és ilyen módon, megakadályozzák az -elhízást. Mélypontra süllyedt John­son elnök népszerűsége, jelen­tik a különböző közvélemény­kutató “intézetek”. Mindenfe­lől kritizálják az elnök vietna­mi politikáját. Szüntesse be, legalábbis próbaidőre, Észak- Vietnam bombázását! Kivo­nulni Vietnamból! Alkudozás­ba bocsátkozni a déli vagy az északi kommunistákkal, vagy valamennyiükkel! A szenátus­ban az elnök háborús felhatal­mazásának korlátozásáról — alkotmányos jogai és köteles­ségei szűkítéséről — beszél­nek. És Johnson hajthatatlanul megy tovább a maga utján, a maga politikáját követi, nem különféle ellenzőinek politiká­ját. Miért? Erre a kérdésre különböző feleleteket kapunk az elnök környezetéből és más forrásokból: Johnson szeretne visszatérni kezdeti politikai célkitűzéséhez, a Great Socie­ty megépítéséhez. De Viet­nam lefogja a kezét, kereszte­zi terveit és eszméit. A viet­nami háborút végig akarja csinálni, két oka is van erre: Jó helyet szeretne magának biztosítani az Egyesült Álla­mok történetében és irtózik a gondolattól, hogy ö lenne az első elnök, aki elveszít egy há­borút. Attól tart, hogy ha Vietnamban feladja a harcot, a jövő évben a választópolgár­ság elfordulna tőle. Erős az a meggyőződése is, hogy a vietnami háború győ­zelmes vagy kedvező befeje­zése gátat emelne a kommu­nizmus továbbterjedése ellen Ázsiában; ha Vietnamot cser­benhagynék, sorra elveszné­nek a szomszédos országok: Sziám, Burma és a többi. És meg van győződve arról, hogy a százmilliós Indonézia nem taposta volna le kommunis­táit, ha Amerika nem állt vol­na őrt Vietnamban a kritikus időben. Johnson mindezeken felül meg van győződve arról, hogy az egyre erősebb nyomás egyre gyengíti az ellenséget; a háború Amerikának költsé­ges, az ellenségnek vesztesé­ges. * * * Egy európai diplomata vé­leménye : Az észak-vietnamiak a jövő évi elnökválasztásig semmi esetre sem adják fel a harcot, abban reménykednek, hogy Johnson elnök vietnami politikáját az amerikai nép el fogja vetni s Johnsont nem fogja újra megválasztani. “Sok a jóból” — ezzel a jel­szóval a kongresszusban moz­galom van a népjóléti politika reformjáról. A kiindulópont: A szegényeknek nem alamizs­nát adni, hanem munkát. A Ház asztalán javaslatok van­nak, amelyeknek lényege az, hogy a szegénysegélyben ré­szesülőket választás elé kell állítani: vagy fogadjanak el munkát vagy munkaképzést, vagy mondjanak le a segély­ről. Nyugtalanitó jelenség, hogy egyre többen kapnak szegénysegélyt, most, amikor rengeteg munkaalkalom kínál­kozik. Sok visszaélés is a jelenlegi segélyezési rend ellen szól. Se­gélyezettek visszautasítanak munkát, mert keveslik a bért. Nők törvénytelen gyermekek szülésével emelik a segély­­összegeket. Sokan szépen ke­resnek, miközben igénybeve­szik a segélyezést. Némely család már három generáció óta szegénysegélyen él. Gyér meksegélyben 1940-ben 891 ezren részesültek, ez a szám máig 5,660,000-re nőtt és ha nem vetünk gátat az áradat­nak, néhány év múlva az ame­rikai gyermekeknek 5 száza­léka szegénysegélyen fog fel­nőni. Népjóléti költségekre az ál­lamok és városok most évi 2,7 billió dollárt költenek, a szövetségi kormány hozzájá­rulása 4,2 billió. A képviselő­­ház pénzügyi bizottsága a­­költségek redukálásáról ta­nácskozik. Téves feltevések elkerülése végett meg kell jegyezni, hogy a gyermeksegély összegek nem nagyok; Mississippi államban átlag havi 9.35 dollár, New Jerseyben havi 55,90, az or­szágos átlag havi 33,83 dollár. * * * “Külföldi segély” — ez egy gyűjtőfogalom, jelenti az ame­rikai gazdasági és katonai se­gélyt baráti, szövetséges és semleges kormányoknak. A kongresszusban törvény ké­szül a külföldi segély csökken­téséről. A főbb pontok: Be­szüntetni a fegyverszállítást oly országoknak, amelyeknek hajói árukat szállítanak Észak-Vietnamba. A Lengyel­­országnak nyújtott vámked­vezményeket megszüntetni ad­lig, amig fegyvereket szállí­tanak Hanoinak. * * * A fiatalság bűnözésének csökkentésére érdekes javas­­'atot tett a kongresszusban Bürke massachusettsi demok­rata képviselő: Szegény szü­lők fiatal fiainak juttasson a kormány ingyenes jegyeket baseball mérkőzésekre és más atlétikai eseményekre. A sport iránti érdeklődés remél­hetőleg ellensúlyozza a rossz­ra való hajlamosságot ... Az első kísérleti két évben a kép­viselő 80 millió jegy kiosztá­sát javasolja. Számok csodákat mesélnek Amerika mesés gazdagságáról Ha képzeletben körülrepüljük a világot és azt látjuk, hogy mindenfelé irigységgel, sőt ellenségesen tekintenek népek milliói mifelénk, ne csodálkozzunk: mindig igy volt ez. És érthető ez, mert Amerika hatal­ma és gazdagsága valósággal félelmetes méretű. So­kan hangoztatják, hogy ma két szuperhatalom van a földön: az Egyesült Államok és a Szovjet Unió. Talán közelebb van az igazsághoz az, amit De Gaulle, Ame­rika baráti ellensége mond: Amerika a világ legna­gyobb hatalmassága. A számok neki adnak igazat. Az Egyesült Államok területe a földkerekségnek mindössze 7 százaléka, a népessége a világ népességé­nek csak 6 százaléka. És — ezen az aránylag kis terüle­ten összpontosul a többi világ ipari termelésének fele. Amerika évi termelésének összege 740 billió dollár, a világ többi részeié együttesen 1525 billió dollár. Nézzünk körül itt és ott. A Szovjet Unió évi ipari termelése 350 billió. Amerikának egyedül északi ál­lamaiban, az 50 állam közül 11-ben, New Yorktól Vir­giniáig, az ipari termelése ugyanennyit tesz ki. A 750 millió lakosú kommunista Kínában az évi termelés 80 billió dollár, California 4 billióval többet produkál. Az 500 milliós India termelése éppen annyi, mint a 10 milliós Ohio államé — 40 billió dollár. De Gaulle hazájának évi produkciója 97 billió dol­lár. New York, Connecticut és Rhode Island 98 és fél billiót produkálnak. Allitsuk egymással szembe az óriási afrikai kon­tinenst és az aránylag kicsiny Illinois államot. Af­rika összes népeinek össztermelése 50 billió dollárnak felel meg, Illinois csak 2 billióval kevesebbet termel. Az amerikai farmerek, akik a lakosságnak csak kis hányadát teszik ki, nemcsak bőségesen ellátják a helyi piacot, hanem annyi felesleget termelnek, hogy abból el lehet látni, az éhezéstől meg lehet menteni más népek millióit. Amerikában legmagasabb az életszín­vonal és oly nagy a nemzet gazdasága, hogy képes a jólét csökkenése és csökkentetése nélkül messzi földön költséges háborút folytatni. Itt nincs vaj vagy ágyú el­mélet, itt vaj és ágyú gyakorlat van. Akár tetszik más népeknek Amerika gazdasága, akár nem, tény az, hogy a nemzetek közti kereskede­lemben dollár a csereérték. Még a szovjet külkeres­kedelemben, is nem a rubel, hanem a dollár minden adásvételnek számítási alapja. Nemcsak a müveit Nyu­­gat-Európában, hanem Ázsia és Afrika elmaradott or­szágaiban is utánozni igyekeznek az amerikai élet­módot, az amerikai termelési módszereket, az ameri­kai kényelmi berendezéseket. Az amerikai technoló­gia az egész világ csodálatának tárgya. junk igaz örömére! DR: LŐTE PÁL: A SZABADSAGHARCOSOK 10 BECSÜLETPONTJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom