Magyar Hirnök, 1967. július-december (58. évfolyam, 27-52. szám)

1967-07-27 / 30. szám

Emlékiratait írja az amerikai táncosnő, aki valaha férfi volt 3. OLDAL in A PAPKBUHA! Végre egy ruha, amely olyan, mint a reggeli új­ság, mint a csomag cigaretta, mint a villamosjegy: meg­vesszük, használjuk és eldobjuk! Aki nagyon konzer­vatív, megpróbálhatja másodszor is felvenni: a “hord­hatósági mutatószám” két és kilenc alkalom között ingadozik, persze szerencsés esetben. Mindezt Paco Rabanne párisi divattervező mond­ja, a papirruha egyik úttörője. Ő találta ki a müanyag- és fémlapocskákból álló ruhát, és ő öltözteti most pa­pírba a nőket. Egész kollekciót tervezett már Anik Ro­­belin konfekciógyára számára; eddig már több mint 50,000 papirruhát dobtak a piacra. Csak a színük lesz sokféle, a szabása mindnek egyforma: ujjatlan kombi­­néruha, keskeny vállpánttal. Méret is csak egyfajta lesz — akinek hosszú a ruha, fogja az ollót és vágjon le be­lőle. A gyártási idő: egy ruha — öt perc. Rabanne még ezt is sokallja — három percre akarja lenyomni. “Drá­ga a munkaerő — magyarázza praktikusan —, két var­rás a ruhán nem gazdaságos, elég egy kis.” A Beatles-együttes rajong a papirruháért. Leg­utóbbi amerikai turnéjukon fluoreszkáló narancsszínű papírból készült, zsinóros zakót viseltek. AZ EMBERI BOLDOGSÁG TITKA EGY LEZÁRT LADÁBAN LONDON — Évtizedek óta, valahányszor Angliát háború fenyegeti, politikai vagy gaz­dasági krizis előtt áll és prob­lémát okoz a banditizmus le­törése, az angol újságokban a következő nagybetűs hirde­tés jelenik meg: “Hiába próbálják megolda­ni a birodalom problémáit, amíg a püspökök fel nem nyitják Joanna Southcotts lá­dáját. Bővebb felvilágosítást a Panacea Társaság ad az ér­deklődőknek.” Ez a Bedfordban székelő társaság egyike Anglia szá­mos szektáinak. Híveinek szá­ma ném nagy, ezért rejtély, miből tudja fizetni a költsé­ges újsághirdetéseket. Azt azonban mindenki tudja Ang­liában, ki volt ez a bizonyos Joanna Southcotts, akinek lá­dáját emlegetik. Ez a nő 1750-ben született Devonshire-ben. Apját gaz­dag családja kitagadta, úgy­hogy földmunkás lett. Joan­na sokáig teheneslány volt, majd családoknál szolgált, és sok nyomorúságon, megaláz­tatáson ment keresztül. 42 éves korától kezdve látomá­sai voltak és 22 éven át irta álvallásos jóslatait. A babo­nára hajlamos nép szétkap­kodta a 65 kötetre rugó “élet­művet”. Joanna 1814-ben halt meg. Sok holmi és tekintélyes vagyon maradt utána, de ami még ennél is fontosabb, egy lelakatolt láda, amelyet vég­rendelete szerint csak 24 ang­likán püspök jelenlétében sza­bad felnyitni. Benne találják ugyanis “minden földi baj el­lenszerét és az emberi bol­dogság titkát . . .” Azóta több mint 150 év telt el, de az anglikán egyház még mindig nem volt hajlandó az eszelős asszony utolsó kíván­ságát teljesíteni. A láda tehát még ma is érintetlen, és a szekta tagjai hiába várják a benne rejtőző “megváltást”. Maradtak azonban más lá­dák is Joanna után és ezeket türelmetlen hívei idők folya­mán felnyitották. A negyedik ládát 1927-ben bontották fel. Abban egy pisztolyt, egy sors­jegyet, egy gyermekfőkötőt, valamint egy vaskos könyvet találtak, amely általános meg­rökönyödésre “Izgalmas meg­lepetések a szerelmi életben” címet viselte. A szekta tagjai azonban azzal vigasztalták magukat, hogy ez nem az iga­zi láda és tovább ostromolták a püspököket, de ismét visz­­szautasitásban volt részük. És nem lehetetlen, hogy ezt a “Panacea Társaság” sem bán­ja. Elvégre megtörténhetik, hogy a féltve őrzött ládákban is pajzán tartalmú könyveket találnak és akkor a szekta létalapját veszítené el. Már az a gyanú is felme­rült, hogy Joanna éppoly ke­véssé volt jámbor, mint esze­lős. Elképzelhető, hogy kaján humorral megáldott nő volt, aki élete sok nyomorúságá­ért azzal fizet, hogy egy se­reg embert az orránál fogva vezet, még ma, több mint 15Ö év után is. Fedorenkol menesztik? UNITőD NATIONS— Szov­­jet diplomaták, magánbeszél­getésekben” célzást tettek ar­ra, hogy Nikolai Fedorenko, szovjet UN nagykövetet rövi­desen leváltják, mert ag­­gressziv tárgyalási modorát még a Szovjetunió szövetsé­gesei is kifogásolták a közel­­keleti vita alkalmával. Tony Perez (Cincinnati Reds) home run-ja megnyerte az 19G7 All- Star G'ameí a~ National League-írek. A Nationals managere gratulál neki. * 1 Elvis Presley trónörököst vár feleségétől februárra lékirataiból tehát rövidesen megtudjuk majd: milyen ér­zés az, ha valaki Mr. Jorgen­­senből — Miss Jorgensenné változik? Értesülhetünk majd szerel­mi életéről is: Miss Jorengen ugyanis, habár nem ment férjhez, egyáltalában nem ér­zéketlen a férfiak iránt s a férfiak sem érzéketlenek iránta. — Ilyen szép nőt férfiben még sohasem láttam! — je­gyezte meg nemrégiben Miss Jorgensen egyik hódolója. tenni az egész város megmen­tésére. Hiszen Velencében 420 műemléknek számitó pa­lotát tartanak nyilván, nem is szólva a számtalan freskó­ról és festményről a köz- és magánépületekben. Végül, de nem utolsósor­ban különböző társadalmi problémák is felmerülnek. Még 1961-ben napvilágot lá­tott egy statisztikai kimuta­tás, mely szerint Velencének legalább tizerez lakosa súlyo­san veszélyeztetett házakban lakik, 33,000 további személy lakhelye a közeljövőben vá­lik életveszélyessé. Ennek hat esztendeje, és azóta semmi nem történt, ami vitán felül annyit jelent, hogy a helyzet méginkább romlott. Most úgy vélik, hogy Velencéből a la­kosságnak már legalább har­minc százalékát kellene más­hová áttelepíteni, mert az egészségügyi viszonyok is tarthatatlanok. Persze mindehhez komoly anyagi áldozatokra lenne szükség, ez azonban egyre ké­sik. A tenger királynőjét tá­lán maguk az illetékes olasz hatóságok ítélték halálra? KÜLÖNÖS IKREK BERLIN — Wimar és Ro­ger Axelsson, a 19 esztendős malmöi ikerpár történetét alig lehet fenntartás nélkül fogadni. A külföldi sajtóban egyre-másra jelennek meg hí­rek az ikrekről, akik állítólag nemcsak egyformán gondol­koznak és cselekszenek, ha­nem ugyanazokat a betegsé­geket kapják meg, s ugyan­azok a balestek is érik őket. A tudósok szerint egészen kü­lönleges telepatikus jelenség­gel állunk szemben. Amikor például Roger vak­­bélgyuladást kapott, néhány nappal később Wimar is ugyanezzel a bajjal kellett operálni. S amikor Roger ke­rékpározás közben elesett, s agyrázkódást szenvedett, pár óra múlva fivérét is ugyanez a balesetérte. A két jóképű, fiatalember nemcsak külsőleg — gondol­kozásban is elképesztően ha­sonlít egymáshoz. Pszicholó­gusok gondolatátviteli kísér­leteket végezték velük s úgy hírlik, rendkívül érdekles eredményre jutottak. Az ik­reket valószínűleg az Egye­sült Államokban is meg fog­ják vizsgálni, ahol igen ma­gas szí nvond Ion folyn ak. a 1 te­lepatikus kísérletek. Ég egy truck Newarkban, négerek gyújtották fel. A szakemberek arra is utal­tak, hogy Velence ellen tu­lajdonképpen kettős támadás jel szerint emelkedőben van, és ugyanakkor az ősi épüle­tek fundamentuma egyre in­kább süllyed. Ezért egy viz­­szabályozó hálózatot kellene létrehozni, és azt is szüksé­gesnek tartják, hogy a ten­gerszint jövőbeni változásait a legmodernebb eszközökkel tanulmányozzák. Az is kétség­telen, hogy igen nagy tételek­ről van szó, hiszen Velence művészeti és kulturális érté­kei felbecsülhetetlenek. Mo­­lajoli professzor, a velencei műemlékvédő bizottság veze­tője pedig megállapította, hogy nemcsak az egyes mű­emlékek restaurálása a cél; globális intézkedéseket kell Egy Christine Jorgensen nevű, 40 esztendős amerikai táncosnő, a közelmúltban kez­dett hozá emlékiratai megírá­sához. Miss Jorgensen nem elsőrangú táncosnő, a new yorki és a los angelesi éjsza­kai mulatóhelyeken mindösz­­sze átlagos sikert arat tán­caival, gázsija egyáltalában nem toronymagas — ennek ellenére, Miss Jorgensen va­lamikor, nem is olyan régen, világhírű személyiség volt — habár a hálátlan világ az utóbbi időben, keveset beszél felőle. Miss Jorgensen világhíre azzal a nem mindennapi kö­rülménnyel volt kapcsolatos, hogy valamikor Mr. Jorgen serinek hívták, egészen pon­tosan: Mr. George Jorgensen­­nek. Semmi sem bizonyítja job­ban George-Christine Jorgen­sen világhírét, mint az a kö­rülmény, hogy 1952-ben, ami­kor Amerika és az egész vi­lág figyelme az amerikai el­nökválasztási kampányra irá­nyult, nagyon gyakran, Ame­rikában és a külföldi orszá­gokban is, a napilapok első soldalas fő-cime, a nemzet­közi és a hazai politikát mel­lőzve — Mr. Jorgensennel foglalkozott, akit éppen ab­ban időben változtattak las­san és fokozatosan — Miss Jorgensenné. George Jorgensen, Dániá­ból bevándorolt szülők egyet­len gyermekeként 1926-ban született New York városá­ban. George már az iskolá­ban, a katonaságnál és más különböző alkalmakkor is, azzal a problémával küzdött, hogy — szeretett volna nő lenni, ellenállhatatlan vágy késztette arra, hogy női ru­hába öltözzék. George Jorgensen magá­nyos fiatalember volt: a fér­fiak társaságában nem érez­te jól magát, mert nem érezte magát férfinek, nem érezte magát közéjük tartozónak, a nők viszont nem számították maguk közül valónak, hiszen George Jorgensen — férfi volt. Egy ízben, 1950-ben, ami­kor George Jorgensen egy nagy amerikai folyóirat fotó­riportere volt, egy különleges könyv került a kezébe, amely a különböző fajtájú hormon­­kezelésekkel foglalkozott. Akkoriban ezeket a kisérle­­teket éppen Dániában folytat­ták, abban az országban, ahonnan George Jorgensen szülei Amerikába vándorol­tak. George közölte a folyó­irattal, hogy elutazik Dániá­ba és színes fénykép-soroza­tot készít az országról. A lap beleegyezett, a csi­nos, szőke, lányosarcu fiatal fotoriporter pedig valóban el­utazott Dániába. George Jor­gensen azonban nem készí­tett fénykép-sorozatot az or­szágról, hanem jelentkezett az egyik kopenhágai kísérleti klinikán és kijelentette: — Az én nevem George Jorgensen. Kérem, vizsgálja­nak meg, mert úgy érzem, hogy nő vagyok. Ezután, 1950-ben, 1951-ben és 1952-ben, a kopenhágai or­vosok műtét-sorozatot hajtot­tak végre George Jorgen­­senen, valamint hormon-keze­lésben részesítették és Mr. George Jorgensen 1952-ben megszűnt létezni, megszüle­tett azonban egy gyönyörű, izgalmasan jóalaku, fiatal nő: Miss Christine Jorgensen. George-Christine ekkor, 1952-ben, levelet irt szülei­nek Kopenhágából és közölte velük: rövidesen visszajön Amerikába, mint nő. A Jorgensen házaspár vegyes érzésekkel fogadta a hirt, ha­bár a szülők már évekkel azelőtt tisztában voltak azzal hogy valami nincs rendben “George” férfi-volta körül. A hirt a világsajtó is szár­nyára kapta és Christine Jor­gensen, szinte pillanatok alatt, világhírű lett. Christine Jorgensen rövi­desen valóban hazaérkezett Amerikába. M e g é r k e zése minden egyéb hirt elhalvá­nyított. Mohó riporterek se­rege fogadta. Christine min­denekelőtt, átcseréltette ame­rikai útlevelét a külügymi­nisztériummal a férfi George Jorgensen nevéről — a nővé változott Christine Jorgensen nevére. Christine közölte az őt va­lósággal ostromló ujságirók­­leaj: nincs szándékában, nép­szerűségét kiaknázva, holly­woodi filmszinésznőnek len­ni. — Megmaradok régi mos térségem, a fényképészet mel­lett — jelentette ki Christine Jorgensen. Christine Jorgensen lakást bérelt Manhattanban és éve­kig ott volt látható minden jelentősebb színházi és társa­dalmi eseményen. Beszámoló­jáért jelentős pénzt kapott á rádió és televíziós állomások tói, élettörténetét egy nagy amerikai folyóirat folytató sokban közölte. Az egyik nagy amerikai te­levíziós állomás riportere, az ismert és élesnyelvü, Mike Wallace, személyesen is meg­int e rvjuo i t a a televízión Christinet. Az intervju valóságos kín­szenvedést jelentett Chris­tine számára. Mike Wallace, könyörtelen, nem egyszer ke­gyetlen kérdéseket tett fel. Egy a m e r ik a i hanglemez­­gyár hosszanj átsző hangle­mezt is készített Christine Jorgensennel. A hanglemezen Christine röviden beszámolt átváltozá­sáról. A lemezt sokan Ízléste­lennek tartották, tépy azon­ban az, hogy “ínyenc gyűj­tők” hatalmas összegeket fi­zettek egy-egy Christine Jor­gensen lemezért. Christine Jorgensen már két ízben váltott ki házassági engedélyt, azonban végülis, A California Athletic Commission előtt Cassius Clay ügyvédje a boxoló engedély megújítását kérte kliense részére, de — nem kapta meg az engedélyt a katonai szolgálattól idegenkedő boxoló bajnok. mindkét esetben, úgy döntött, hogy mégsem megy férjhez. — Egyszerűen egyik eset ben sem voltam szerelmes — mondotta Christine — Ha egyszer majd beleszeretek egy férfibe, nyomban hozzá­megyek feleségül. A vlág azonban hálátlan és néhány év alatt elfeledkezett Christine Jorgensenről, az elegáns, dekorativ, teltkeblü. izgalmas alakú, szőke nőről, aki valamikor — férfi volt. Christine ezután évekig egy utazó színtársulatnál ját­szotta a női főszerepeket, ké­sőbb vaudevillekben lépett fel, egy időben vetkőző fá­­tyoltáncosnő is volt, jelenleg pedig new york, los angelesi és egyéb városbeli éjjeli mu­latóhelyeken táncol — na­gyobbrészt komikus, a klasz­­szikus ballettet parodizáló ballett-táncokat. Nemrégiben, Christine Jor­gensen, hozzákezdett emlék­iratai megírásához. Könyvé-' ben — amelyet egy ismert new yorki könyvkiadó-válla­lat már meg is vett el-1 mondja: milyen érzés az, ami kor egy férfi lefekszik a kór­házi operációs asztalra és amikor az altatásból felébred már nem férfi, hanem nő? Christine Jorgensen taná csa azok számára, akik — hozzá hasonlóan — úgy ér­zik, hogy nemet kell változ­tatniuk: először próbálkozza­nak ideggyógyászati, azután belgyógyászati kezeléssel és csak a legvégső esetben ves­sék magukat alá a nem-vál­toztató műtétnek. Christine Jorgensen em-VELENCE SEGÉLYKIÁLTASA: “SÜYEiÜNK!” kasszából fizetnék be, ha­Velence súlyos veszélyben van — állapította meg a na­pokban a hivatalos bizottság, melyet még a tavalyi árvíz­katasztrófa után hívtak élet­re. A szakértők azt is leszö­gezték, hogy az ősi város még egy hasonló árvizet semmi­képpen sem tudna elviselni. A problémák elég sokrétűek. Nemcsak arról van szó, hogy a tenger támadásai ellen fel­húzott védőrendszer elavult, és súlyosan megrongálódott, a város központja is roskado­zik, és ezért sürgős intézke­désekre lenne szükség. Kide­rült az is, hogy az eredeti restaurálási tervek által elő irányzott harmincmilliárd li­ra rendkívül kevés. Bár még ezt az összeget sem az állam­nem Velence város vezető­sége különböző bel- és kül­földi kölcsönket vett volna fel( meglehetősen magas ka­matra. A mémékök és más szak­emberek megalapozott véle­ménye szerint azonban az em­lített összegnek legalább tíz­szeresére lenne szükség. A problémákat most újra egy nemzetközi saj tóértekezleten is ismertették, de a hivatalos álláspont képviselői igyekez­tek a lényeget bagatellizálni. Ennek az az oka, hogyha a tényleges tragikus állapoto­kat feltárnák, valószínűleg csökkenne az idegenforgalom, ami Velence jövedelmének oroszlánrészét képezi. Thursday, July 27, 1967 • I 1 .....rin ni.................................. ...... irimwi i MAGTÁR HÍRNÖK

Next

/
Oldalképek
Tartalom