Magyar Hirnök, 1967. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-19 / 3. szám

6. OLDAL

wüSVAÄ HÍRNÖK

Thursday, January 19, lbŐ7

Kanada száz éve

OTTAWA. — Száz évvel ezelőtt, 1867. julius 1-én Vic toria angol királynő aláírta é:\ a brit 'birodalom nagy pecsét j'ével látta el a British North America Act nevű törvényt amely Kanada angol gyairnatot önkormányzata nemzette nyilvánította ki. Ennek a ju biláris alkalomnak megtinnep lése 1967. újév napján, egy perccel éjfél után megkezdődött. Az ünnepségek a centen náris év végéig fognak tartani. Az ünnepnyitás napjár. kigyultafc a centennáris fáklyalángok Ottawa szövetség' főváros és minden tartományi Capitol felett.

A Dominion — ahogyan ( függetlenné lett országot ne vezték — nem foglalta magában Kanada mai egész területét. Száz év előtt még -csak négy tartományból állott az ország, a Nagy Tavaktól keletre fekvő négy tartományból, amelyek közül az egyik francia nyelvű volt. Ma a Confederation — így is nevezik — tíz tartományból áll, egy fé’ kontinensen terül el, az Atlanti-óceántól a Csendes-ten gerig és fel az Északi Sarkvidékig. Kanada a világ második legnagyobb kiterjedésű országa. Első a Szovjetunió; Kanada után a harmadik helyet foglalja el az Egyesült Államok. A szovjet birodalom kiterjedése több mint 8,6 millió négyzetmérföld, Kanada több mint 3,8 millió, Amerika több mint 3,6 millió négyzetmérföld. Ezt az összehasonlitást még meg kell pótolni azzal a megállapítással, hogy az életszínvonal magassága tekintetében Kanada az Egyesült Államok után a második helyen áll. Máltán örömtelje? centennáris ünneplés lesz ebben áZ évben Kanada minden károsában, minden faluban, minden zöidelő, félidőben hófehér mezőn.

, - * * *

Százéves jubileumról szólva, he feledkezzünk meg arról, hogy Kanadának sokszázcves története van. A független államiságot megelőző századókból hiteles történelmi adatok maradtak fenn, 1497- ben John Cabot, Angliából átvitorlázva a nagy vizen, Kanada . földjére lépett.> Őt kö-; vette lő311ben Jacques Cartier, a St. -Lawrence folyó felfedezője. És kévésbe hiteles; talán inkább a legendák kö rébe utalandó az az állítólagos tény, hogy a norvég Leif Ericson, a vikingek vezére, Grönlandiról kiindulva már 1ÖC0- ben errefelé kalandozott el.

A ‘:régí Kanada” történelmének jelentősebb epizódjai voltak katonai inváziók, három támadás dél felől, Amerika felől: egy az amerikai függetlenségi háború idején egy második az 1812. évi angol—amerikai háború folyamán és egy 1866-ban, éppen egy évvel a kanadai függetlenség előtt, amikor egy ir fel

kelő banda támadta meg a fcL tólynő északi gyarmatait, azzal a harci kiáltással, hogy ők sohasem fogják elénekelni íz angol himnuszt: “God Save the Queen.”

# $ fje

A jubiláris ünnepségnek 'melyeket ez év folyamán terveznek, se szeri se száma. A kiemelkedő esemény Expo 67 !esz, a világkiállítás Montreálban — Kanada legnagyobb vámosában, amelyben a lakosság első nyelve a francia nyelv. Nagyobbszabásu világkiállítás ölsz ez, mint volt a legutóbbi newyorki világkiállitás: nem 10 nemzet lesz képviselve mint volt New Yorkban, ha nem 70 nemzet a földkerek még minden részéből. A kiálli tás április 28-án nyilik meg és október 27-én zárul. A be vételeket 270 millió dollárra taksálják és a szövetségi kormány örülni fog, ha csak 100 millió dollárral kell majd az egyenleget deficit-mentessé tenni.

A kisebb, de annál érdekesebb, látványosabb ünnepségek közül csak néhányat említünk :

Emlékezve Cartier 1534. évi expedíciójára, az általa felfedezett St. LawTrence folyamon lefelé fog haladni több tucal 25 láb hosszú kann, az ed montoni (Alberta) Rocky Mountain House-tói Montreálig. A 3500 mérföld hosszú, folyami csónakázás május 24- án kezdődik és az “expedíció” száz nap után, szeptember 4- án fog befutni Montreál kikötőjébe. Közben 20 közbenső állomáson helyi ünnepségeken fogják a kanadai vidék lakosai köszönteni a csónakosokat.

A nagy napon, julius 1-én éjfélkor tűzijáték fényei fognak f> (lángolni minden városban, minden faluban és harangok kongása fogja emelni

az ünnepségek méltóságát. -* * #

. Nincsen fény árnyék nélkül. A jubiláris évben Kanada központi kormánya és tartományi kormányai elé suíyps gazdasági, financiális és politikai problémák tornyosulnak. Mái az év első napján panaszra volt, ok a a népnek: életbelépett az országos sales tax. Az idős kanadaiak kiadós nyugdijat kapnak, dé a nyugdíjalapba ezentúl többet kell be 'fizetni, magasabb jövedelmi adó utján. És, az árak egyre emelkednék. Az ipari és üzleti világot bérharcok és a téridé,lesi költségek növekedése nyugtalanítják, Az ország külkereskedelmi mérlege, az export gyors növekedése ellenére, súlyosan deficites, különösen a déli jószomszédok, áii amerikaiak felé.

■Ottawában hiába kérdeznék az illetékeseket.és hozzáértőket, hogy infláció vagy gazdasági lelassulás fenyeget e, vagy mind a két veszedelem Ez nagyon valószínűnek tét szik: az, hogy amilyen lesz a

gazdasági élet irányzata az Egyesült Államkoban, olyanra van kilátás Kanadában is Mert a két ország gazdasági) élete o'y mértékben van összefonódva, ami Kanadában sokaknak nem tetszik . . .

# ❖ *

Quebec tartományban, a francia kanadaiak fellegvárában fenyegetően mozgolódnak a “kis testvérek” szélesebb önkormányzatot és több bevételt követelnek az angol nyelvűek fellegvárától, Ottawától. Panaszai légi keletűek, 1759-ig nyúlnak vissza, amikor Wolfe győzelme az Ábra-, ham mezőn véget vetett Franciaország uralmának és Quebec brit uralom alá került. A nagy francia forradalom modernizáuó hatása ennélfogva nem érintette Quebecet és a francia-kanadaiak azóta mindmáig elnyomottaknak, legalábbis elhanyagoltaknak érzik magukat. Az angol hagyd mányok széliemében komprö misszumos megoldások előtt állnak a vitázó felek; Ottawi és Quebéc.

# :\i

Száz évvel ezelőtt Victor» királynő proklamálta Kanad.'i ‘máj dnem függetlenségét’, ar önkormányzatot. Mégis, a ka nadaiak nemzetalapitój ukkéní John Alexander Macdonaldot is tisztelik, aki a konfederá ció építményét ácsolta. Ő Ka nada George Washingtonja a nemzet atyja. A kanadai országos parlamentben törvény készül, amely a haza atyjának születésnapját, január Ilik napját, nemzeti ünnepnapnak nyilvánítja ki.

A mostani jubiláris évber fog megszületni a hivatalo? kanadai himnusz, “O Canada”. A végleges szöveget — ango1 ás francia nyelven,— még nem határozták el.

Téli táj a Killington Basin-ban, Vermontman.

Amerikai férfiak, akik rendszeresen az autóbusz-végállomáson alszanak

Jóslatok, melyek beváltak — jóslatok, melyek nem váltak be

Edmund Burke, angol poli tikai iró. 1775-ben — egy évvel a Függetlenségi Nyilatkozat megszületése előtt — ez1 üzente az angol ifjúságnak:

“Fiatalemberek, vegyétek tudomásul — ez az Amerika amelyről ti mostanában csak mulatságos híreket halltok vad emberekről, rossz modortól, ez az Amerika egy idő múlva még mielőtt ti eltávoztok erről a földről, magához fog ia ragadni az elsőbbséget a világ minden kereskedő nép« közt.”

* * *

Alexis de Tocqueville, francia történetiró, akinek az amerikai demokráciáról irt könyve még ma is úgyszólván kötelező olvasmány mindazok \ számára, akik az amerika' •cözállapotokkal komolyan foglalkoznak, ]935-ben ezt irta:

“Ma két nagy nemzet van a világon: az orosz és az amerikai. Kiinduló pontjaik kü ’■önbözclk, forrásaik nem azo nosafc, mégis mindkét nemze tét az egek ura arra utalta hogy a fél világ sorsát eldöntsék.”

Ezek a jóslatok beváltak Amerika ma csakugyan a viág legnagyobb gazdasági hatalmassága és nem a fél, világnak, hanem az egész világnak sorsa azok kezében van 3 k i-k Moszkvában és Washingtonban az élen állnak. 1775 és 1835 óta nagyot változott a világ, atomkorszakba léptünk amelynek eljövetelét még néhány évtized előtt sem lehetett megsejteni, mégis az alapvető tény, a két super-hatalom létezése, igazoltnak bizonyult.

* * *

De nem váltak be ezek a jóslások :

A londoni Globe című lap 1855-ben ezt irta:

“Amikor De Lesseps mindenféle pénzt kért, hogy megteremthesse ä SziíeZrcsat urnát. a Times és a Daily Newa« kinevették, azt írták, hogy elképzelése képtelenség, hiszen egy hatalmas homokvihar maga alá temetné az egész csatornát. Disraeli minisztereinők is teljes lehetetlenségnek vélte a csatornát.

fi * *

1857-ben az Egyesült Államok kormánya elrendelte ,a Grand Canyon térségének alapos kivizsgálását. Akkor Joseph C. íves hadnagy, a vizsgáló bizottság tagja ezt je lentette a kormánynak: “A mi látogatásunk azon a vidéken a fehér embernek első és kétség-i telenül utolsó kirándulása lesz. Az egész vidék nem ér semmit. Úgy tetszik nekem, hogy a Természet rendelése az, hogy a Colorado folyót, legalábbis annak nagy részét, sohase keresse fel senki.”

íjí % *

Ez a két jóslás nem Vált be. A Szuez-csgtbi’ria á világ hajóforgalmának egyik- legfon tosabb szakasza, lehetővé te szí, hogy tengerjáró hajóknak nem kell Afrikát körülutazniuk, hogy az Atlanti-óceánból áz Indiai- és a Csendes-óceánba eljussanak. És a Grane’ Canyon? Amerika egyik legnagyobb turista látványossága, a Colorado folyó megfizethetetlen vizéért pedig éveken át elkeseredett harcot folytattak California és' Colorado államok. ■

SZOVJET BÚZA

CAIRO Alexandria kikötőjébe megérkezett az első szovjet bűz a-szálíitmány, amelynek mennyisége 6,500 tonna.

\ 7 éves Rickie Winchester, kinek atyja a szigeten a világító to-rony őre, ezen az alkalmatosságon megy az iskolába a szárazföldre, Maine ben.

New York városában meg tehetősen népszerű a (Port Authority a u t óbusz-végállo más. S a dologban az a legérdekesebb, hogy nemcsak az utasok között népszerű, hanem olyanok között is, akik egyáltalában nem szándékoznak utazni.

Ez az autóbusz-végállomás, az éjszakai órákban, úgy hat. mint egy angol rémfilm, ahol az ősi kastély termeiben különböző félelmetes figurák é.s szellemek kísértenek — leg alább is, ezt állította nemrégiben egy new yorki újságíró.

Az autóbusz-végállomás termeiben, az éjszalkai órákban, gyanús figurák ólálkodnak, ácsorognak és leggyakrabban — alszanak. Kik ezek a végállomáson ácsorgók, ólálkodók. vagy alvók?

A new yorki újságírók szerint, megtalálhatók közöttük a new yorki besurranó tolvajok, a “hívatásos” csavargók, az éj sza ka vándorai, homoszexuálisok, részegek és. nem utolsó sorban, valóban gyanuskülsejü, Céltalanul ődöngő fiatalok.

Amint,az óramutató halad és az órák mindjobban éjszakába nyúlnak, a gyanús alakok száma mindjobban növekszik.

Az éjszakai látogatók általában a telefon-fülkéket kedvelik, a lépcsőket, vagy pedig a férfí-toileteket, ahol viszonylagos békességben szunyókálhatnák egvideigi ha szerencsés éjszakájuk van, olykor órákig is.

A, különös és kísérteties figurák “forgalma” a tetőfokát valóhaft a kisértetek órájában, éjfélkor, éri el.

Az érkező és távozó utasok már megszokták ezt a látványt és ügyet sem vetnek a gyanús figurákra, nyugodtan sietnek dolgukra. A gyanús alakok sem háborgatják az utasokat, mintha csak tudnák, hogy amugyis hiábavaló fáradtság lenne a dolog.

Olykor, egyik-másik éjszakai figura megpróbál pén2t kérni valamelyik érkező, vagy távozó utastól, azonban voltaképpen maga sem bízik a sikerben s a kérést szinte csak éppen a “tisztesség” okából kísérli meg. A végállomás érkező és távozó utasai soha sem adnak pénzt az éjszakai csavargóknak — valamiféle íratlan egyezmény ez, amelyet maguk az éjszaka vándorai is tudomásul vették és elfogadtak.

A rendőrség véleménye szerint, az éjszaka vándorai voltaképpen nem veszélyesek az autóbusz-végállomáson, inkább csak kellemetlenné teszik a közlekedést és riasztó látványt nyújtanak.

Az éjszaka vándorainak legnagyobb része nem akar egyebet, minthogy hagyják őt békében és alkalomadtán, engedjék egy kidéit aludni, az egyik férfi-toiletben, vagy pedig valamelyik telefon-fülkében.

Az 1966-os esztendő utolsó hónapjainak egyikében egy is nert new yorki közéleti személyiség, aki neve elhallgatására kérte a szerkesztőséget, levelet irt a New York Times nevű napilapnak.

Ez a közéleti személyiség azt állította levelében, hogy a kérdéses autóbusz-végállomás az éjszakai órákban valóban kísérteties Ipát v á n y 1 nyújt, “degenerált alvilági figurákkal, mindenfajta rendőri védelem nélkül.”

Ez az ur azt javasolta: fordítson a new yorki rendőrség a jelenleginél nagyobb figyelmet “erre a lőporos hordóra, ahol minden pillanatban történhet valami.”

Néhány nappal ezelőtt azután valóban “történt valami” ezen az autóbusz-végállomáson: egy Albert J. Burkai nevű, 35 éves utasra, két ízben rálőtt egy ott ácsorgó éjszakai figura, amikor Bürkeitől tíz centet kért és a férfi visszautasította.

Bürkeit a St. Clare kórházba szállították, ahol most már jobban vap, azonban néhány napig élet-halál között lebegett

Egy átlagos héten a téli hónapokban a Port Authority rendőrsége hozzávetőlegesen 700 éjszakai vagányt szélit fel a távozásra az autóbusz-vég állomásról. Ez azonban csupán kis része az ott ácsorgóknak, vannak ugyanis olyanok, akik jó szimattal megneszeik a rendőrök érkezését és időlegesen elhagyják a végállomást.

A hcmoszexuálisck száma ra ideális tartózkodási hely ez a jól fütött végállomás ? téli hónapokban, olyankor, amikor odakünn, fagyos szél süvölt az utcákon és nem akarnak tovább dideregni s 42-iik utcát keresztező hetedik és nyolcadik mellékutca sarkán rendszeres taitóztckás; hely-ükön.

A csavargók számára is ideális hely a végállomás, ahol végre megmelengethetik öszszeg’émberedett tagj aikat az .gesz napi céltalan ácsorgás után.

Egy polgáriruhás rendőr, aki gyakran teljesít éj szálkái szolgálatot ezen az autóbuszvégállomáson, ezeket mondotta a közelmúltban az újságíróknak:

— Az éjszakai csavargóikkal nem lehet bírni. Kiutasítjuk őket a végállomásról, ekkor eltávoznak az egyik ajtón és néhány percen belül viszszaszivárognak a másik ajtón. Egyet letartóztatunk közülük, egy pillanat múlva kettő van helyében, szinte a földből nőnek ki, bámulatos gyorsasággal, gomba módjára.

Ez a végállomás egy egész épülettömböt foglal el, nyolc főbejárata van és hét szintje. Külön szintről indulnak a várost elhagyó autóbuszok, a helyiérdekű járatok, a városi járatok, stb.

Ezt a hatalmas területet kell őrizni éjjel-nappal. Tolvajok gyakran ,még nappal is megkísérlik, hogy a felső szinteken lévő, parkoló automobilokat feltörjék és kirabolják.

Egy átlagos napon, 7,400 autóbusz érkezik a végállomásra, illetőleg távozik a végállomásról. Ez hozzávetőlegesen legalább napi 205,000 utast jelent. Ez a szám, bizonyos ünnepnapi emelkedésekkel együtt, átlagosan évi 66 millió utast tesz ki.

Hivatalos slatisztilkai adat bizony it ja, hogy világnak nincs még egyetlen olyan végállomása akár repülőtér, akár vonat, akár ' autóbusz,— vagy hajóállomás, - amely ilyen óriási forgalmat bonyolítana le, mint ez az autóbusz-végállomás. A legnagyobb végállomásoknak ennél legalább évi 15 millió utassal kevesebb a forgalmuk.

A végállomás üzleteinek vásárlóival, az elutazókat kikisérő'kkel és az érkezőkre való várakozókkal együtt, ennek az auíóbusz-végállcmásnak az évi forgalma —- legszerényebb számítással is — 100 millió személy.

iMindshhez a Port Authority saját rendőrségének létszáma 1,100 fő, amelyből mindössze 33 fő jut a végállomás ellenőrzésére, a többiek, a repülőtereket, a hidakat és alagutakat ellenőrzik.

Robert E. Friend kapitány, a végállomás rendőrosztagávak parancsnoka, teljesen indokoltan kérdezte az újságíróktól:-— Miképpen lennénk képesek megfelelő rendőri elenőrzést végezni az autóbusz végállomáson?

k bonni kancellár fürdőkád-problémája

BONN Az Associated Press nevű amerikai hírügynökség nugatnémetországi tudósítója irta:

Kurt Georg Kiesinger, nyugatnémet kancellárnak kétségtelenül számos problémája van, közöttük saját, ingó koalíciós kormányának fenntartása is. Problémái között azonban jelentős helyet foglal el — a fürdőkád.

Herr Kiesinger fényűző palotában lakik és dolgozik, ennek a palotának azonban csupán két szobája van bebutorozva.

Amikor a nyugatnémet kancellár fürödni akar, telefonál a rendőrségnek és a kancellári garázsnak. A garázsból nyomban megérkezik a limousine, a rendőrségről pedig a kirendelt védőosztag s ezekután Nyugat-Németország fcancelárja elindul afelé a szálloda felé, ahol különleges alkalmakra lakosztályt tartanak fenn számára és ennek a lakosztálynak, történetesen, fürdőszobája és fürdőkádja is van.

Az elnök palotának két fürdőszobája is van — a melegvizszclgáltatás azonban már hosszú ideje nem működik. Ez volt az oka annak, hogy Konrad Adenauer kancellár például, mindig is saját otthonában lakott, kancellársága idején.