Magyar Hirnök, 1967. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)

1967-05-11 / 19. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — MANVILLE — FRANKLIN TOWNSHIP (SomwMt) HUNGARIAN WEEKLY Merged with MAGYAR HÍRLAP beolvadt lap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAO NEW BRUNSWICKON No. 19. SZAM VOL. 58. ÉVFOLYAM ARA 20c—SINGLE COPY 20c NEW BRUNSWICK. N. J. Thursday, May 11, 1S67 Külföldi segélyt kap Amerika LONDON —A London School of Economics gazdasági főis­kola tanára Dr. Richard Tit­­muss arról az évek óta Angliát és más országokat nyugtala­­nitó jelenségről tartott elő­adást, hogy tanult, képzett embereket, tudósokat, techni­kusokat Amerika “felszív” a világ sok részéből. Ezek az in­­tellektuelek azért vándorol­nak Amerikába, mert ott több tudományos és anyagi lehető­ség nyílik számukra: több kí­sérleti intézet, laboratórium, jobb felszerelés és — több fi­zetés. Lényegében nem mon­dott újat Prof. Titmuss, de uj fogalmazást adott a jólis­mert problémának. Azt mond­ta: Ez a külföldi segély Ame­rikának. Amerikai hivatalos nyelven “külföldi segély” azt jelenti, hogy Amerika a világ elmaradott, fejlődésben levő, részben nélkülözésnek kitett népei számára gazdasági, fi­nanciális és technikai segélyt nyújt, dollárbilliókkal segít — önzetlenül és saját érdekből — idegen országokat. De, fejte­gette tovább Titmuss profesz­­szor: ha számbavessük azt az értéket, amit a külföldi értel­miségiek képviselnek, azt mondhatjuk, hogy Amerika nemcsak ad, hanem kap is kül­földi segélyt. Mégpedig any­­nyit kap, amennyit ad. Az Amerikába özönlő tehetségek kitanitottsága és továbbkép­zése a hazai kormányoknak billiókba került, Amerika te­hát ezáltal billiókkal gazda­godott. Igaz, mondta Hiram L. Fong hawaii szenátor. És igaz az is, hogy Amerikának erre az intellektuel-bevándorlásra na­­gyonis szüksége van. Mert “a mi iskoláink nem tudnak any­­nyi tanult, képzett embert produkálni, amennyire az amerikai társadalomnak szük­sége van.” Fong szenátor há­rom és fél billió dollárra be­csüli Amerika nyereségét e bevándorlás folytán 1952 és 1962 közt. Titmuss professzor szerint Amerika 1949 óta 100,000 tu­dóst, technikust, mérnököt, orvost toborzott külföldön és négy billió dollárt takarított meg azáltal, hogy ezeknek az embereknek tanittatási költ­ségeit nem kellett fedeznie. A doktor-bevándorlás mértéke különösen nagy és meglepő: az amerikai egyetemekről évente kikerülő orvosok szá­mát 20 százalékkal megtold­ják a külföldről jött orvosok. Az angol lapokban gyakran jelennek meg hirdetések, ame­lyekkel amerikai ipari vállala­tok szakmunkásokat toboroz­nak. A londoni televízión egy amerikai “ipari toborzó” szót emelt ennek védelmiében, azt fejtegette, hogy nem lehet ki­fogásolni szabad emberek sza­bad elhatározását, hogy hol akarnak szerencsét próbálni, maguknak jobb megélhetést biztosítani. De “védőbeszé­dek” hangzottak el angol rész­ről is. Sir Alec Douglas-Home a kölcsönösség elvét és tényét hangoztatta: Anglia nem pa­naszkodhat olyasmiért, amit maga is cselekszik; Anglia or­vosokat rekrutál Indiában és Pakisztánban. Egyáltalán — mondta az angol miniszter —, Anglia mindig is exportálta kiváló fiait a világ minden ré­szébe. Ha most ellenkező irányba akarja Anglia terel­ni a vándorlást, csökkenteni kellene a jövedelmi adó terhét. Másrészt szükséges lenne va­lamilyen nemzetközi akció an­nak megakadályozására, hogy a szegényebb országok elve­szítsék tanult, képzett népré­tegüket. ❖ % ❖ WASHINGTON, — A két­oldali, kétirányú “külföldi se­gély” problémájával nagyon komolyan foglalkoznak ame­rikai hivatalos és privát té­nyezők. A Nemzetközi Köz­oktatási és Kulturális Tanács két éven át tanulmányozta a kérdést és az esetleg szüksé­ges orvoslási módozatokat. Hogy milyen mélyreható és nagyvonalú volt ez a tanulmá­nyozás, arról fogalmat ad a Tanács résztvevőinek névsora. Képviselve volt a tanácsban: a U. S. külügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium, az egészségügyi és népjóléti mi­nisztérium, a költségvetési hi­vatal. a U. S. Information Agency, a Smithsonian Insti­tution, az Agency for Inter-A Bevándorlási Muzeum 1969 nyarán nyílik meg a Szabadságszobor lábánál NEW YORK — Évek óta folynak az előkészüle­tek az Amerikai Bevándorlási Muzeum megteremtésé­re, amelyet a New York kikötőjében álló Statue of Liberty lábánál építenek. Ebben a múzeumban lesz ki­állítva a gazdag dokumentációs anyag, amely az ame­rikai bevándorlás egész történetét tárja a látogatók elé és szemlélteti a bevándorlók millióinak szerepét a mai nagy, gazdag és hatalmas Egyesült Államok fel­építésében. A muzeumalapitási mozgalom kezdeménye­zői és megszervezői kezdettől fogva úgy tervezték, hogy a költségeket legalábbis részben a nagyközönség fe­dezze pénzbeli hozzájárulásokkal, azzal a meggondolás­sal, hogy amit a bevándorlók alkottak, az mindnyá­junknak életét szebbé és jobbá teszi. Kisebb-nagyobb összegek be is érkeztek az évek folyamán, de mivel dollármilliókra van szükség, a kormány is hozzájárul a költségek fedezéséhez. A kormány illetékes szerve a National Park Service. 1954 óta egyének, alapítványok és a kormány összesen 2,142,231 dollárt adtak össze s most még kerek egymillió dollárra van szükség. En­nek az összegnek felét a Park Service adja, másik fe­lét egyénektől, egyesületektől, alapítványoktól vár­ják. Ha, mint remélik, ez a félmillió dollár társadalmi adomány beérkezik, a muzeum 1969 nyarán megnyí­lik és fogadhatja a bevándorlók utódainak — az egész nemzetnek — látogatását. national Development. A Tanács most közzétette jelentését. Arra az eredmény­re jutott, hogy csakugyan van többé-kevés'bé nyugtala­nító intellektuel-elvándorlás fejlett és fejlődésiben levő or­szágokból, de ez az elvándor­lás nem fenyegeti komolyan más nemzetek gazdasági és tudományos fejlődését. Túl­zott az a felfogás, hogy az amerikai kormány és az ame­rikai ipari vállalatok azzal, hogy tanult embereket az or­szágba behívnak és bebocsá­­tanak, Amerika technológiai uralmát akarják erősíteni más nemzetek rovására, gyengít­ve más nemzetek gazdasági és technikai versenyképessé­gét. A kritizált vándorlás számadatai bizonyítják, hogy több a mint 30,000 intellek - tuel bevándorló közül a múlt évben több mint 70 százalék nem elmaradott, hanem fej­lett országokból jött, 40 szá­zalék Európából. Nem helyt­álló az a panasz, hogy a nem­zetközi diák-, tanár- és tudós­­csereakciók során a külföld­ről jöttékét itt tartják; ellen­kezőleg, a múlt évben az ilyen csere-intellektuelek közül csak egy százalék kapott engedélyt állandó itt tartózkodásra. A privát programok során meg­hívottak közül többen marad­tak itt, körülbelül 9 százalék. Ami azt a kérdést; illeti, hogy milyen törvényes eszkö­zökkel igyekezzék Amerika ezt a bevándorlást korlátozni, a Tanács hivatkozik arra, hogy a vándorlási szabadság min­dig alapvető elve volt az ame­rikai politikának. Amerika a bajok enyhítésére annyit te­het, hogy elősegiti az elmara­dott nemzetek gazdasági és technológiai fejlődését, a köz­oktatást, a tudományos mun­kálkodást. íjt * * LONDON.— Anthony Wedg­wood Benn, a technológiai mi­nisztérium vezetője, hivata­los védőakciót jelentett be az elvándorlás hátrányainak csökkentésére; Angliába csa­logatni amerikai egyetemet végzett amerikaiakat és an­golokat. Komoly akció lesz ez, a tudós- és technikus-cserét végző toborzóvállalatnak 210 ezer dollárt szavaztak meg három évre. Ennek a vállalat­nak irodái lesznek New York­ban és Londonban, később San Franciscóban és Torontóban is. Mi fogja a kiszemelteket arra késztetni, hogy Angliá­ban munkálkodjanak? A fi­zetés kevesebb lesz, például, aki PH. D. diplomát szerzett, Amerikában 15,000 dollár fi­zetésre számíthat, Angliában csak 4200 dollárra; de Ang­liában izgalmasan érdekes problémák megoldása vár reá­juk és a teljesítmény öröme kiegészíti a szerényebb jöve­delmet. Az elkövetkező évti­zedben a tudomány és a tech­nológia csodái fognak meg­születni Angliában, jósolta a miniszter. ZHIVAGO ÉRDEKÉBEN MOSZKVA — Néhány fia­tal iró mozgalmat indított an­nak érdekében, hogy Boris Pasternak “Dr. Zhivago” cí­mű, világhírű regénye, végre a Szovjetunióban is megje­lenjék. Charles herceg, angol trónörökös elhajt egy szinielőadásról Londonban, egy ismeretlen, szőke társ­nővel. i Hol vannak az öregek? WASHINGTON. — Két éve múlt, hogy Johnson elnök alá­írta az Older Americans Act nevű törvényt és akiknek ja­vát ez a törvény, célozza, azo­kat mindmáig nem sikerült maradéktalanul felkutatni. Sokan, nagyon sokan vannak köztük elfeledettek, a környe­zettől elszigeteltei, baráttala­­nok, nélkülözők, betegek és bénák. Ezeknek a jellemzé­seknek angol számiból, a sza­vak kezdőbetűiből alkották meg a FIND meserséges szót s. a társadalom r re mostohái­nak felkeresésére, a róluk va­ló gondoskodás a National Council on Aging feladata. Különös, hogy keresni kell őket, hiszen itt vannak, a sze­münk előtt, közöttünk járnak. Miről ismerhetek fel a segítés­re szorulók? Már 1961-ben az öregek problémáival foglalko­zó White House Conference on Aging megállapitotta: “Még csak a kezdet kezdetén állunk, még nem ismerjük a változásokat, amelyek az idős emberek életében és szociális helyzetükben beállnak. Min­den öreg ember ismerte a fia­talságot, de fiatal emberek még sohasem tapasztalták, hogy mit jelent az öregség. A fiatal óbbakkal meg kell ér­tetni az öregek problémáit.” Amerikában ma 19 millió 65 éves vagy idősebb férfi és nő van. Ezek közül körülbelül 6 millió szegénységben, elha­gyatottan él a nagyobb váro­sokban. A 65-ön felüliek sza­rnia egyre nő, századunk ele­jén 3 millió volt, ma több mint 19 millió. A század elején az összlakosságnak 4,1 száza­léka volt öreg, lüGö-ben (az utolsó évben, amelyre vonat­kozó hiteles adatok rendelke­zésre állnak) 9,4 százalék. Eszerint most körülbelül min­den tizedik amerikai az idő­­seg kategóriájába tartozik. És az öregek számaránya folytonosan növekszik. A sta­tisztikusok számítása szerint busz éven belül 25 millió lesz a 65-ön felüliek száma. Cali­fornia és New York államiban 2 millióval többen lesznek. Több mint 1 milliós többletre számítanak a következő álla­mokban: Pennsylvania, Ohio, Illinois, Texas, Florida. Ma kilenc államiban a la­kosságnak 11 vagy több szá-MUNKAALKALOM NŐKNEK KIADÓ 3 szobás lakás, búto­rozva, vagy üresen. New Bruns­­wickon, szép helyen. Telefon: KI 5-2980. DALLÁROK, KORLÁTLANUL! Megszerezheti, mint egy Avon Lady! A részletekre nézve ottho­nában történő megbeszélés végett telefonáljon még ma: New Bruns­wick környékén KI 5-1345, Perth Amboyban Hl 2-2462, Allentown- Bethlehem környékén 432-0916 számra. alékát teszik a 65-ön felüliek. Szék az “öregek államai”: Maine, Vermont, Massaohus­­setts, Florida, Iowa, Missouri, Kansas, Nebraska és South Dakota. * * ❖ Amíg nem tudjuk “leltároz­ni” az öregeket, általánosság­ban kell velük foglalkozni. Ho­gyan, mibői élnek? Sokan, egyre többen van­nak köztük olyanok, akik a közösség segítségére nem szo­rulnak, mert kényelmes meg­élhetésük biztosítva van. Akik ebbe a felső csoportba tartoz­nak, azoknak van vagyonuk, megtakarított pénzük, privát nyugdijuk. Ezek a felső osz­tálybeliek megtervezték az életüket. Tudták, hogy a So­cial Security nyugdij egyma­­kában nem .lesz elegendő, ezért felkészültek az önellátásra, nem szorulnak teljesen a So­cial Security nyugdíjra. A másik, sokkal nagyobb csoportban vannak azok, akik minden hónap harmadik nap­jára várva várják a világos­kék csekket, létfenntartásuk egyedüli biztositékát. Az átla­gos Social Security csekk si­ralmasain csekély — havi 85 dollárra van kiállítva. Ha az ezt megpotló közsegélyt és esetleges kis privát nyugdijat hozzászámitjuk, az évi 2500 dolláros szegénységi vonal alatt élnek. Hat millió a szá­muk. Nemcsak az a bajuk hogy kevés a pénzük, hanem ők a kiválasztott áldozatai a bőbeszédű salesmaneknek és sz éüh á mosok n aik, k u r uzslók -nak. Tagadhatatlan, történik ró­luk gondoskodás. A Social Se­curity nyugdijat a kongresz­­szus időnként emeli. Ez segít, de nem eleget. Most Johnson elnök a 90-ik kongresszusnak átlag 20 százalékos emelést ajánl. Ez csak részben pótol­ja az emelkedett megélhetési költségeket. A nyugdij min­dig a létfenntartási költségek mögött kullog. Például: 1954 és 1966 közt a nyugdij 14,1 százalékkal nőtt, ellenben a megélhetés költségei 21,9 szá­zalékkal növekedtek. Többet segít a privát válla­lati és unió nyugdij. A privát nyugdíjalapok az utóbbi évti­zedekben megsokszorozódtak. 1935-ben — abban az évben, amikor a Roosevelt nevéhez fűződő népjóléti kormányzat a Social Security törvénnyel kezdetét vette — 1100 válla­latnál volt privát nyugdij alap és az ebben részesültek száma 2,2 millió volt. Ma több mint 25,000 nyugdij alap 23 millió munkásnak nyújt a So­cial Security nyugdijat meg­pótló jövedelmet. * * íme, néhány érdekesebb statisztikai adat; 2,7 millió idős ember egyedül él és év. jövedelmük 1500 dollár alatt van. A legtöbb öreg ember há­zasságban élt. Most csaknem k'étszerannyi özvegy asszon) van, mint özvegy férfi. Az öregek összjövedelme évi 40 billió dollár, amit leg­ínagyobbrészben hónapról hó­napra elköltenek. Betegség, sek esetben bosz­­szantartó betegség az öregek legnagyobb baja, amelyen most valamiképpen enyhít a nem teljesen ingyenes Medi­care kórházi és orvosi bizto­sítás. Anyák Napjára Esdve kérl3k édes Atyám Halld meg az én forró imám. Melyet most ajkamra veszek Az anyákért esedezek. E mai nap Anyák Napja, ííik nekünk életet adtak. És bennünket ápolgattak. Imádkozni tanítottak. Sok éjt-napot eggyé tettek Mig bennünket felnevellek; Betegségünkben ápoltak. Agyunk előtt virrasztónak .., Óh, ti anyák, ti kedvesek. Angyal szív lakik bennetek, Kik soha el nem fáradtok, Értünk is imádkozzatok. Édes Istenem, áldott légy itt e földi angyalokért. Adjál nekik egészséget. Erős hitet, békességet. Legyen boLiog az életek. Könny ne áztassa szemüket. Gyermekikbe adj jó szivet. Hogy tiszteljék, szeressék őket! Remegő kézzel irta; Özv. Cseresznye Istvánná 800 eves jubileum KOPPENHÁGA. - A dán főváros megalapításának 800 évi jubileumát olyan ünnep­séggel ülik meg, amilyen még sohasem volt a világon. A Stroeget utcában, a város üz­leti negyedének főutcáján mérföld hosszú asztalt állíta­nak fel és mindenki, akinek si­kerül az asztalnál helyet kap­ni, a város vendége lesz. Fel­szolgálnak 60,000 korsó sört, 40.000 csésze kávét és teát, 40.000 porció palacsintát. A nagy városi lakoma junius 16- án lesz, csak ezen az egy na­pon. TAKARÍTÓNŐT keresünk, he­ti 1 napra. Két felnőtt van a ház­ban. Telefon: FU 8-4349 (Rahway) Philadelphiát kiássák a föld alól AMMAN, Jordan. — A Hasemita Jordán arab királyság fővárosa alatt évezredek homoktengere mélyében fekszik Philadelphia város, amelyet most kiásnak arab és amerikai régészek. A munkát már megkezdték amerikai részről a U. S. National Parks régész szakértői dolgoznak Ammamban és környékén. Régi, ősrégi város ez a Philadelphia, amelyet 2000 év előtt Ptolemeus Philadelphus egyiptomi királyról nevezték cl. Akkor a görög—egyiptomi katonaság végvára volt, ke­lőbb, a római érában, legdélibb városa volt a Római Deca­­jolisnak, 10 városból álló csoportnak, amelyet Pompejus Kr. e. 64-ben alapított. Még régebben és mélyebben Phila­delphia alatt van Rabbath Ammon város, ahová Dávid király küldte harcba a hittita Uriát, 3000 évvel ezelőtt, Bat­­ellen. És még ennél is régibb emlékek a vizforrások, .melyek Amman főváros vízellátását biztosítják; ezeknek eredete a kőkorszakba nyúlik vissza, több mint 6000 éves múltba. Amman városban és az ország más részeiben is csupa ősi emléket rejt a föld mélhe és ősrégi épületeket egymás­után kiásnak a homoktenger alól. Olyasféle kincs ez, mint más arab országok olajgazdagsága, gazdagítja az ifjú király és népe kincstárát. Az idegenforgalomból származó jövede­lem az utóbbi tiz évben 10 millió dollárról 32 millióra emelkedett s a U. S. Agency for International Development becslése szerint 1970-ig 70 millió dollárt fog elérni. A “Philadelphia Terv” megvalósítása sok év fárado­zásának és áldozatának eredménye lesz, 1970 után. Az ása­tások útjában vannak Amman uj, modern épületei, amelye­ket meg kell vásárolni, hogy aztán lerombolhassák. Éppen a város centruma alatt volt egykoron Philadelphia fóruma, attól délre a római szinlház. Ez Jordán legnagyobb idegen­­forgalmi látványossága, méltó párja a római Colosseumnak: 3000 személyt fogadott be. Valamivel odébb van Rabbath Ammon város szélén a fellegvár. Ötven év előtt mindezeknek a kincseknek kiásása köny­­nyü lett volna, mert akkor Amman még falu volt, homok, amerre a szem ellátott, és csak itt-ott bújtak ki a homok­tengerből egy-egy eltemetett ut oszlopsorai. Ezekre már 19C6-ban felfigyeltek a régészek. Az ásatások első áldozatainak egyike lesz a 40 év előtt épült Philadelphia Hotel. A tulajdonosnak a város szélén levő dombok egyikén fogják felépíteni az uj hotelt, 200 szobá­val.

Next

/
Oldalképek
Tartalom