Magyar Hirnök, 1967. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)
1967-04-13 / 15. szám
No. 15. SZÁM VOL. 58. ÉVFOLYAM ARA 20c-SINGLE COPY 20c Ho második csodavárása MOSZKVA. - Ha 1954-ben csoda történt és ő győzelmet aratott a francia gyarmati hatalom felett, miért ne történhetne megint csoda, amely az amerikai imperialisták feletti győzelemre segítheti őt? Ezt kérdi Ho Si Minlh, az északvietnami kommunisták elnöke és vezére, és ez az, ami őt a végletekig való kitartásra ösztönzi és bátorítja. így vélekedik Fred Sparks, veterán moszkvai riporter, g newyorki W orld-Journal-Tribune tudósítása az orosz fővárosban. Ho — az amerikai újságíró meggyőződéssé szerint — nincsen tisztában az amerikai politikai élet és az amerikai sajtó szabadságával. Nem tudja, hogy Amerikában mindenkinek joga van mindent mondani, hogy tehát egyik, másik, akárhány amerikai vélekedését egyéni véleménynek kell tekinteni. Johnson elnök vietnami politikáját milliók támogatják és milliók ellenzik, elitéi ik. Ho a pro és kontra vélemények versenytutásábó azt a következtetést vonja le, hogy az amerikai közvélemény megoszlott, a nép két táborra szakadt, az ellentétek egyre erősbödnek s ezért az idő az ő javára dolgozik: minél tovább vár, annál jobb feltété leket kaphat. Módfelett kedvére való ennélfogva az a felfogás, hogy Kennedy oly élesen, ha burkoltan is, támadja Johnson elnök vietnami politikáját Nem veszi tekintetbe, hogy a newyorki szenátornak semmi befolyása nincsen az amerikai politikai és katonai akciók vezetésére. Ellenkirályokat, ellenpártokat ismer a történelem, de ellenelnök Amerikában még sohasem volt és nem is lesz. A moszkvai veterán uj-A magyarországi református egyház 400 éves jubileuma DEBRECEN. — Dr. Bartha Tibor, a tiszántúli református egyházkerület püspöke nyilatkozatto adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának, a magyarországi református egyház közelgő jubileuma alkalmából, amelynek színhelye a tiszántúli város, a történelmi múltban gazdag Debrecen lesz. — Négyszáz esztendővel ezelőtt, 1567-ben a hires debreceni zsinat fogadta el a magyarországi református egyház hivatalos hitvallása gyanánt a II. helvét hitvallást — kezdte nyilatkozatát dr. Bartha Tibor püspök. Ez a dokumentum vetette meg a magyarországi református egyház alkotmányos alapjait. A hitvallás a mai napig egyik hivatalos dokumentuma egyházunknak. Jelentős ez az irat azért is, mert a töméntelen üldöztetés közepette, amit a magyar reformátusoknak a Habsburg-kato'likus elnyomás részéről el kellett szenvedniük évszázadokon át, a magyar reformátusok erre a hitvallásra hivatkoztak. Elismertetésükért, szabadságukért folytatott évszázados küzdelmükben ez a hitvallás volt alkotmányos hivatkozási alapjuk. — A debreceni ünnepi zsinati ülés és az ezzel kapcsolatos egyéb ünnepségek programja kialakult. Május 19-én a debreceni Nagytemplomban kerül sor a jubileumi zsinati ülésre. Az ülés szinthelye a távoli múlt üzenetén kívül közelebbi időszerűséget is hordoz. Sehol másutt nem nyilatkozott meg ennyire összefonódva a kálvinizmus és a magyar nép szabadságáért vívott küzdelme, mint éppen a magyar reformétusságnak immár szimbólummá vált debreceni főtemplomában. Emlékeztetek a mindannyiunk által ismert történelmi eseményekre: a IIabsburg-ház trónfosztását ebben a templomban mondta ki Kossuth Lajos 1849-ben. A Nagytemplom szomszdéságában, az ősi kollégium oratóriurnáiban ült össze 1944-ben az ideiglenes nemzetgyűlés, amikor a háború szörnyűségei és a feneketlen mélységű szenvedések után uj kor hajnala virradt a magyar népre. 1949-ben a kormány a debreceni Nagytemplomban tartott centenáris ünnepség keretében emlékezett meg a magyar szabadságharc évfordulójáról. Szeretnénk, ha a magyar néppel való eggyéforrottságunk kifejezése lenne újra a debreceni Nagytemplom és a zsinat ünnepi ülése. A zsinat egy ünnepélyes deklaráció kiadását tervezi, amelyben hitének megvallásán túl ország-világ előtt szeretné kinyilvánitani a magyar néppel, legszentebb hagyományaival való szoros összetartozását. —Május 20-án a kollégium teológiai akadémiája rendez ünnepi közgyűlést. A debreceni kollégiumnak a magyar művelődés történetében, a népi, nemzeti kultúra fejlődésében betöltött szerepét nem kell külön ismertetni. Az akadémia díszközgyűlésén külföldi egyházi szmélyislbégeket ruház fel diszdoktori cimniel. Amerikából, Svájcból, Hollandiából, Németországból, Kamerunból és Ghánából fogad uj diszdoktorokat. Számos külföldi vendégünk prédikálni megy a vendégváró és vendéglátó református gyülekezetekbe. A jubileumi ünnepségek iránt igen nagy az érdeklődés. Sok külföldi testvéregyház kijelölte már képviselőjét a debreceni zsinatra. Az előkészületek alapján mondhatjuk, hogy a megemlékezést a világ református egyházainak nagy közösségében fogjuk megtartani. — A megemlékezés programja azonban túlnő a májusi ünnepségek keretein. Tanulmányi munka folyik egyházunkban, melynek első gyümölcsei már kézzelfogható formában, könyv alakban is megjelentek. Sok más jubileumi tervünk közül kiemelem még az ősi kollégium restaurálását. Szeretnénk, ha az alma mater a 400 éves jubileumra uj köntöst öltene. — Nagy az örömünk és hálaadásunk — mondotta befejezésül dr. Bartha Tibor püspök —, hogy mindezeket a terveket államunk megértésével és jóindulatával tudjuk rendre megvalósítani. * ságiró “Ho “háborús filozófiájáról'’ beszélt amerikai, európai diplomatákkal és magas állású orosz politikusokkal s ezek legtöbbjének az a véleménye, hogy Kennedy szenátor Johnson elleni támadásai a vietnami béke helyreállítására irányuló kísérleteket akadályozzák. Hogyan képzelik el az oroszok (Clark tábornok, a koreai főparancsnok véleménye szerint: a fő ellenség Vietnamban), az északvietnamiak és a Viet Cong a kibontakozást, a vietnami háború végét? A szabadvilági, a semleges, az ellenséges diplomatáknak szinte egyértelmű felfogása szerint a kommunisták, mind ahányan vannak, tisztába jöttek azzal, hogy a Vietnamban harcba vetett amerikai katonai erő a szembeáálló katonai erővel szemben döntő fölényben van, hogy tehát sem északvietnami reguláris katonaság, sem gerillák nem győzhetnek. Kommunista győzelmet csakis az amerikai otthoni front összeomlása hozhat, vagyis az, hogy az otthoni szétszakadás — a vált és remélt szétszakadás — Amerikát visszavonulásra, kivonulásra kényszeríti. Amig Ho Si Minh erre számit, addig nem hajlandó Amerikával alkudozásba bocsátkozni, ellenáll a végsőkig, nem törődve az egyre érzékenyebb veszteségekkel, az észak vietnami nép szenvedéseivel és nélkülözésével. A második csodára vár. A franciák, sokáig indo-Kina gyarmati urai, makacsul ellenálltak a Ho Si Minh által vezetett függetlenségi törekvésnek, francia reguláris katonaságot és idegenlégió-ezredeket vetettek harcba Ho kommunistái ellen. 1954-ben a francia katonai fölény érvényesült, a kommunista katonaság és a gerillák súlyos vereségeket szenvedtek. Úgy tetszett, hogy a Ho által vezetett felkelés napjai meg vannak számlálva. Azonban a háborúnak éppen ebben a szakában Parisban megerősödött a háború-ellenes tábor, Pierre Mendes-France képviselő vezetése alatt. Az ellenzék mindenáron az indokinai háború befejezését követelte, bármily áldozat árán. Minden szó, ami Parisból jött, zene volt Ho fülének. Ho nem adta fel a harcot, katonái elkeseredetten tovább harcoltak, várták a francia belső összeomlást. És ekkor csoda történt. A francia idegenlégió stratégiai hibát követett el, megerősített pozícióba vonult Dien Bien Phu magaslatán, mint egy bevehetetlen. várba. Rosszul terveztek. A kommunisták elvágták őket utánpótlási vonalaiktól, az idegenlégiósok készletei elfogytak, segítség nem jött (Amerika tartózkodott a beavatkozástól . . . ) és a tragédia bekövetkezett, Dien Bien Phu a kommunisták kezére került és ez a vereség, amelyjohnson elnök megmutatta a Fehér Ház rózsakertjét, a látogató Mohammed Hashim Maiwandwal, afgán miniszterelnöknek. _______ ________ HÁNY ÓRA VAN? KIADÓ 3 szobás lakás, szép helyen. jobb házsapárnak. Érdeklődni a Biró Péter irodában. Tel.: 846-1000 (New Brunswick). MUNKÁT vállalok szombat és vasárnap egész napra. Gyerek, beteg, vagy öregek mellé vigyázni. Esetleg hasonló könnyű munkát. New Brunswick és környékén. Tel.: VI 6-0042. TAKARÍTÓNŐT keresek heti 2 napra. 45 Jefferson St., New Brunswick. N. J. WASHINGTON. — Április 20-án reggelre kelve álmos milliók fogják kérdezni: hány óra.van? Ezen a napon az ország legnagyobb részében egy órával előre kell tolni a mutatót, mert országos törvény alapján életbelép a nyári időszámítás, amely aztán október 28-án fog elhunyni. Április 30 és október 28 közt pedig lesz bőven zűrzavar, elégedettség és elégedetlenség; vita, peticiózás, mindenféle uj időszabályozások. Mert nagyon komplikált dolog ez a beavatkozás “Isten i.lejébe’’. Az április- 1-én életbelépett országos törvény előírja, hogy egy! egy államban csak egyféle időszámítás lehet nyáron éppen úgy, mint télen, amikor az ember nem szól bele a Nap járásába. Amely állam kimond la a nyári időszámítást, abbar. minden helyen ez érvényes viszont amely állam törvény hozása az időszámítás változ tatása ellen dönt, ott érvény ben' marad a nyári hónapokban is a standard idő. Igen ám, de ez a standard idő is más- más ország különböző időzónáiban. Amerika területe négy időzónába van osztva. Az egyes zónákat a térképen egy merőleges vonal jelzi. Egyik-másik zónavonal két részre szakit egy államot például Indiana állam egy része a keleti zónában van, más része a közép zónában. Az állami törvényhozó testület megszavazta a nyári időszámításra való áttérést, ennélfogva az órákat az állam egész területén egy órával előbbre kell tolni. Minthogy azonban az állam nyugati része a közép zónában van, ez azt jelenti, hogy amikor a keleti államrészben reggel vagy este 8 óra van, akkor a nyugati ill:.m.> észben reggel vagy este 7 óra van. Mindegy, a törvény törvény, minden város és község utasítást kapott, hogy a törvényes időt feltűnő helyen jelezze. Terre Haute állami főnek önmagában nem volt nagy katonai jelentősége, odahaza Párisban az ellenzék döntő győzelmének bizonyult, Mendes-France. miniszterelnök lett és befejezte a háborút, az indokinai francia gyarmat elveszett, minden odaveszett és a zsákmányból Ho Si Minh jócska darabot kapott: a részekre bontott Indo-Kinából kivájt Vietnam északi felét, A csoda, amelyre várt, beteljesedett. Most abban reménykedik, hogy az amerikai belső front összeomlásától uj csodát várhat. városban a városatyák enge delmeskedtek a törvény parancsának, a város legfeltűnőbb helyén, a megyeháza tornyár április 30-án egy órával előbb re fogják tolni az óra mutatóját. De már most tudtul adták a város népének, hogy a hivatalokban az órák érintetlenek fognak maradni, a standard időt fogják mutatni, dacolva a toronyóra szavával Hát ha nem tetszik a nyári idő,- miért szavazta meg az állami törvényhozó testület? Mánk in szenátor, aki a törvény j avaslatot megfogalmazta, huncut mosollyal megmagyarázza: “Azt vártam, hogy a kormányzó vétót fog emelni a törvény ellen . . .” Komplikációkra fog vezetni az időzóna rendszer. Ezt a endszert, az ország területéíek időzónára való beosztását, t vasutak vezették be, hogy 'egalább egy-egy zónán belül ninden helynek egv és ugyanaz az időszámítása legyen függetlenül attól, ami addig szokásos volt, hogy minder helységben akkor volt dél Imikor a Nap éppen a helység fölött állt. (De egy tréfáskedvü astrológus kiszámította hogy nagyobb városban a Na;, délben nem áll egy bizonyos pont felett, például Washingtonban a Nap hét másodperc-i cél később tűz le merőlegeser Lincoln márvány fejére, mint a honatyák fejére, mert a Capitol a Lincoln Memóriáitól két mérföldnyire keletre van...) Az időzónák-ofcozta zavaróik ellen már régebbóta védekeznek egyes államokban. Érdekes Michigan állam esete. Az állam két félszigetből áll, Upper Peninsula, Lower Peninsula. A Felső a közép zónába esik, az Alsó a keleti zónába, a kettő közt egy óra eltérés volt. Ezen eddig úgy segítettek, hogy a Felső áttért a nyári időszámításra, az Alsó maradt a standard időn s így dél itt is, ott is 12 órára esett. Most a Michigan állami törvényhozó testület az országos törvény értelmében az egész állam területére egy időt standard időt határozott el, minek folytán az egy óra különbség Alsó- és Felső-Félsziget közt újra fenn fog állni. Ezen a bajon csak úgy lehet nyugati riányban eltolják s az egész állam egy zónában, a ke letiben , lesz. Ehhez, a zónasegíteni, ha az időzónavonalat változtatásihoz, azonban az uj közlekedésügyi minisztérium engedélye szükséges. Gazdasági jelentősége is van ■vz időbeosztásnak. Chicago s közép zónában van, de a Chicago val szoros gazdasági kapcsolatban levő Gary, Ham Thursday, April 13, 1987 mond és East-Chicago indianai városok, a keleti zónában rekedtek, mert az egész Indiana államban az időszámítás egy és ugyanaz. Gary és a többi indianai ipari városok üzletembereinek nem tetszik, hogy más időszámításuk van, mint lünoisi üzletfeleiknek. Orzágutmenti motelek és driven mozik nem szeretik a nyári időszámítást, mert a koraibb sötétség előmozdítja az ő üzletmenetüket. • Kentucky államiban egyes városokban és községekben standard idő van, másokban, nyári idő. Ezen az uj országos törvény most nem változtathat, mert az állami törvényhozás ebben az évben nem tart ülést, igy nem hozhat törvényt az egységes (standard vagy nyári) időszámítás bevezetéséről. Hogy mi célja volt egyáltalán az időszámítás országos rendezésének? Az, hogy legyen vége a fonák helyzetnek, rogy sokhelyütt a forgalomban, a menetrendekben összevisszaság állt be. Cifra példa erre: Steubenville, Ohio éá Moundsville, West Virginia közt a 35 mérföld hosszú orzágut mentén az autóbusz egy órán belül hét különböző órán haladt át.. MUNKAALKALOM NŐKNEK VAKÁCIÓ! Keressen extra dollárokat "Avon módon", vagyis: megrendeléseket vesz fel AVON kozmetikai cikkekre szabad idejében. Otthonában történő megbeszélésért hívja New Brunswick környékén: Ki 5-1345, Perth Amboyban: Hl 2-2462, Alleniown- Bethlehem környékén 432-09161 számol. KEGYEIMET CSALA MÁSNAK! Lapunk jelentette, hogy Michael Feighan, aki Cleveland és környékét képviseli a kongresszusban és a bevándorlási bizottság elnöke is, kérésünkre érdeklődött a State Departmentnél Csala András elitélése ügyében. Feighan képviselőt úgy tájékoztatta az amerikai külügyminisztéruim megbízottja, hogy Csala András beismerte a tárgyaláson, hogy kémkedett. A beismerő vallomás alapjján a budapesti bíróság Csala Andrást 6 évi börtönbüntetésre ítélte. Budapesti ügyvédje tanácsára, Csala nem fellebbezi meg a bírósági döntést, hanem kegyelmet kér a magyar kormánytól. Nem kétséges, hogy Feighan képviselő az amerikai magyarság őszinte barátja és ha képes volna bármit is tenni Csala kiszabadítása ügyében, feltétlenül megtenné. A helyzet azonban az, hogy Feighan képviselő — mint mindegyik amerikai törvényhozó — tisztában van azzal: azokat, akik bármelyik külföldi országban, amelynek vendégei, törvényszegést követnek el, az amerikai állampolgárság sem védi meg. Ez bebizonyosodott néhány héttel ezelőtt a cseh származású bostoni Komarek ügyében, akinek börtönbüntetését a cseh állam főképpen Kennedy szenátor közbenjárására engedte el. Hazaérkezése után Komarek, az amerikai újságíróknak adott nyilatkozataiban elismerte, hogy az ellene emelt vádak megfelelnek a valóságnak. Hangsúlyozzuk azonban: nemcsak a kommunista államokban, hanem mindegyik nyugati államban, tehát például akár Franciaországban, akár Angliában, szintén megbüntetik az ország törvényei ellen vétett amerikai polgárt. Természetes, hogy a Csala-ügy hatalmas visszhangot keltett az amerikai magyarság körében. Úgy véljük, a magyar kormány tudatában van annak, hogy a Csala András elleni birósági ítélet betüszerinti végrehajtása semmiképpen sem fogja népszerűsíteni az amerikai magyarok köröben Johnson elnöknek azt a törekvését, hogy hidat építsen a Kelet és Nyugat között. S mielőtt még az amerikai külügyminisztérium nyilvánosságra hozná a Csala ügy részleteit, a következő kéréssel fordulunk Kádár Jánoshoz, a magyarországi kommunista párt központi bizottságának első titkárához és Kállay Gyula, magyar miniszterelnökhöz: Részesítsék kegyelemben Csala Andrást és tegyék lehetővé, hogy a legrövidebb időn belül visszatérhessen az Egyesült Államokba, ahol aggódó szülei várakoznak reá. Egészen bizonyosak vagyunk abban, hogy egy ilyesfajta megértő gesztust, amely Budapestről érkeznék, megnyugvással fogadna az amerikai magyarság. SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON Lil INir. ÁRIÁN WFFKf Y THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN IlUilVjnmnil VV LjLjIVL' * -----------0_______ DUNELLEN - MANVILLE — FRANKLIN TOWNSHIP (SonwrMt) with MAGYAR HÍRLAP beolvadt 1m KZ «G^EDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BHUNSWICKON NEW BRUNSWICK N. J,